bélyegkép|A főbb florisztikai régiók bélyegkép|Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya. A földrajz mellett kapcsolatban áll például a geológia, az éghajlattan és a matematikai statisztika tudományával is. Megkísérli feltárni és értelmezni a biológiai diverzitás mintázatait. Vizsgálja az egyes növények (és rendszertani egységeik) egykori és mostani megoszlását a Földön. Meghatározza azt, hogy az egyes növénytípusok (taxonok, élet- vagy növekedési formák) milyen gyakran és hol fordultak, fordulnak elő.

Ennek megfelelően három alapvető folyamata: az evolúció, a kihalás és a szétterjedés.

A tudományos növényföldrajz megteremtője Alexander von Humboldt, aki leírta és összehasonlította a Föld növénytakarójának alaptípusait (formációit).MNL

Fontosabb részterületei

I. Florisztika: felsorolja az egyes fajok lelőhelyeit, elemzi az egyes területek flórájának összetételét

II. Fiziognómiai növényföldrajz: leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját), kis léptékben (a növényformációk és -formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.

Egy meglehetősen általánosan elfogadott felosztás szerint a Földön az alábbi növényzeti öveket és formációcsoportokat különböztetjük meg:

A WWF az ezredfordulón kidolgozott rendszere, amelyet alapvetően a hagyományos növény- és állatföldrajzi beosztás egyesítésének tekinthetünk, a Föld szárazföldeit hét nagy nagy birodalomra osztja (zárójelben a hagyományos növényföldrajzi beosztás flórabirodalmaival, illetve flóraterületeivel): Nearktisz (nearktikus flóraterület), Palearktisz (palearktikus flóraterület), Neotropisz (újvilági trópusok flórabirodalma, Afrotropisz (óvilági trópusok flórabirodalma a hagyományosan ide sorolt keleti flóraterület nélkül), Indo-Maláj birodalom (indo-maláj flórabirodalom, amelyet korábban az Afrotropisz keleti flóraterületének tekintettek) Óceánia (ausztrál flórabirodalom) és Antarktika (antarktikus flórabirodalom).

Ebben a rendszerben tehát nem önálló egység a hagyományos felosztás szerinti fokföldi flórabirodalom (Capensis), viszont az északi flórabirodalmat (Holarktisz) és az óvilági trópusok flórabirodalmát (Afrotropisz) két-két önálló birodalomra választották szét (utóbbi tagolás a hagyományos növényföldrajzban is mind általánosabb).

Éghajlati övek növényzete

Sarkvidék növényzete erdős tundra növényzete tundra növényzete Mérsékelt öv növényzete Mérsékelt övi füves puszták növényzete Mérsékelt övi lombos erdők növényzete Mérsékelt övi tűlevelű erdők növényzete Szubtrópusi öv növényzete Esős nyarú szubtrópusok növényzete Esős telű szubtrópusok növényzete Állandóan száraz szubtrópusok növényzete Időszakos trópusi esők zónájának növényzete Zárt lombhullató trópusi erdők növényzete Szavannák növényzete Időszakos trópusi esők növényzete Trópusi esőerdő növényzete Trópusi síkvidéki esőerdők növényzete Trópusi hegységek növényzete Trópusi tengerpartok növényzete

III. Areálgeográfia (chorológia): ábrázolja az egyes fajok és növénytársulások elterjedési területeit, vizsgálja a fajok elterjedésének törvényszerűségeit.

IV. A fejlődéstörténeti vagy genetikai növényföldrajz azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.

V. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.

VI. A populációdinamika a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.

Jegyzetek

Források

Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Erdőtársulások cönológiai rendszerezése A növényföldrajz alapjai MNL:

További információk

Lásd még Növénytársulástan Állatföldrajz Állattársulástan Biom

it:Corologia