A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd, Vámház téri híd) Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja, Budapest központjának legrövidebb hídja. Két végén közterületek találhatóak: Budán a Gellért tér (a Gellért-hegy déli lábánál, a Gellért Gyógyfürdővel és a Hotel Gellérttel), Pesten a Fővám tér (a Központi Vásárcsarnokkal). A híd eredetileg a millenniumi világkiállítás részeként épült, a 19. század végén, szecessziós stílusban, mitológiai szobrokkal és az ország címerével lett díszítve.
„S most áll már a híd, nagy évünk jele, / Kímélve bánjon a vész is vele!”névtelen újságíró cikkzáró végsorai – Arany János: A tetétleni halmon zárósorainak parafrázisa (És álljon a domb, a multak jele, / Kímélve bánjon a vész is vele.); Vasárnapi Ujság, 1896. okt. 11., 678. old.
A híd „Martin-féle folytvasból” hengerelt és kovácsolt elemekből épült.https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_1996_1998/?query=h%C3%ADd%20v%C3%A1mszed%C5%91h%C3%A1z%20%22ferencz%20j%C3%B3zsef%22&pg=251&layout=s A mederpillérek falazata, a hídfők elő- és oldalhomlokzatai faragott gránitkövekkel vannak burkolva, ugyancsak ebből készültek a mellvédfalak, szerkezeti talpkövek, jégtörő pillérfejek is.
A Szabadság hidat építették újjá legelőször (1946 nyara), miután a második világháború végén (1945 januárjában) súlyos károkat szenvedett.
Építése 1894 és 1896 között zajlott, Feketeházy János tervei alapján. Bár szerkezete gyökeresen eltérő, utánozta a Lánchíd általános körvonalait, amelyet esztétikailag előnyös formának tartottak építése idején. Hossza 333,6 méter, szélessége 20,1 méter. A pillérek tetejét turulokat, a magyarok mitológiai madarait ábrázoló bronzszobrok díszítik. A kivitelezők korabeli beszámolója szerint: „A kapuzati oszlopoknak a felső öv feletti részei pyramisszerűleg vannak kiképezve, s külön keresztrácsozattal egymással összekötve. A pyramisok gömb végződésein 46 m magasságban a nullvízszín felett kiterjesztett szárnyú turulmadarak lebegnek, az alantabb levő nagyobb gombok pedig akként vannak kiképezve, hogy azokba reflektorokkal felszerelt villamos ívlámpák elhelyezhetők legyenek. A kapuzatok felső keresztkötései koronás czímerekkel, a kapuzatok víz felőli oldalai pedig czímerpajzsokkal vannak díszítve.”Czekelius Aurél–Szántó Albert: A budapesti Ferencz József-híd építésének története (1896), 14. old.
Ferenc József császár avatta fel, az utolsó ezüstszegecset maga az uralkodó verte be, a hidat pedig eredetileg róla nevezték el. A második világháborúban 1945. január 16-án középső része megsemmisült, majd újjáépítették és 1946. augusztus 20-án avatták fel.
A Gerber-tartós, Gerber csuklósSzabó Imre Gábor: Háromcsuklós és Gerber-tartók belső erő ábrái szerkezetű, karcsú építmény tekinthető Feketeházy főművének, amely esztétikai minőségével, tetszetősségével (ez jelentős részben Nagy Virgilnek köszönhető) már annak idején is sikert aratott idehaza és külföldön egyaránt. A híd „háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű; építésének idején vadonatúj megoldás volt a Gerber-tartó, azaz a kéttámaszú befüggesztett tartóelemek bravúros alkalmazása.”https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_ferenc_jozsef_hid_atadasa__1896
Feketeházy általános terve maradéktalanul érvényesült. Merészen eltért a Gerber-szerkezetek akkor szokásos arányaitól. Feltűnően karcsú hídja stabilitását a parti nyílásokba épített jelentős tömegű ellensúly biztosítja.Szabó László: „Hídjai éltetik az ország fővárosát…”; in: Tanulmányok Budapest múltjából, 28. kötet (1999) „Avégből, hogy a hídszerkezet a középső nagy nyílás nagyobb terhe alatt fel ne billenhessen, annak mindkét vége 6090–6090 métermázsa öntöttvas ellensúllyal van megterhelve, abból a célból pedig, hogy a vasszerkezet a hő behatása alatt szabadon tágulhasson, illetve összehúzódhassék, a főtartók konsolrészeinél a hídfők felett mozgó hengersaruk vannak alkalmazva, a közbenső 46.9 m hosszú külön tartószerkezet pedig ingó oszlopokkal támaszkodik a konsolvégekre.”Czekelius Aurél–Szántó Albert: A budapesti Ferencz József-híd építésének története (1896), 13. old.
Az öntöttvastömeg beépítésére 1896 februárja és májusa között került sor. „Az ellensúlyok elhelyezés előtt forró kátránnyal bemázoltattak, elhelyezés után pedig a köztük és a szerkezet közt levő hézagok aszfalt- és kátránykeverékkel kitöltettek, hogy a légköri nedvesség ellen megvédve legyenek. Az ellensúlyok szabályos téglányalakú, s 2 és 26 métermázsa között változó súlyú darabokban állíttattak elő.”Czekelius Aurél–Szántó Albert: A budapesti Ferencz József-híd építésének története (1896), 21. old.
A hídon villamosok és autóbuszok is közlekednek. A 2010-es években voltak olyan kezdeményezések, hogy gyalogoshíd váljon belőle a város negyedik metróvonalának elkészülte után.
Fekvése A XI. kerületi Szent Gellért tér és az V. és IX. kerületi Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. A a Gellért-hegy déli oldalánál, az Erzsébet hídtól délre, a Petőfi hídtól északra található, a Duna 1645,29 folyamkilométerénél.
Története A Margit híd 1876. április 30-án történt átadása után a hídvámokból származó bevételek tovább növekedtek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk alapján, amikor a befolyó éves bevétel meghaladja a , a többletet negyedik átkelő építésére kell fordítaniKöteles leend ellenben az államkincstár, mihelyt a budapesti állami hidak és a lánczhid megváltott szabadalmából folyó összes tiszta jövedelem 650,000 forintot meghalad, a többletet egy negyedik hid épitési költségeinek fedezésére szolgálandó tőke alapitására forditani, mely tőke a hid épitése czéljából netalán felveendő kölcsön törlesztésére is igénybe fog vétethetni.
(1885. évi XXI. törvénycikk a budapesti lánczhid megváltásáról szóló 1870:XXX. törvénycikk módositásáról) (a harmadik az Összekötő vasúti híd volt). Ez 1890-ben következett be, majd 1893-ban a XIV. törvénycikk végül további két híd, a Fővám téri (a mai Szabadság híd) és az Eskü téri (a régi Erzsébet híd) hidak építését rendelte el.Tomsics Emőke: Az elsüllyedt Belváros Budapesti Negyed 2. (1993/2.)
A hídavatás évéből való fejtegetés szerint: a "tárgyalások, tervezések és költségszámítások eredménye alapján arra a meggyőződésre jutott a kormány, miszerint azt a kettős feladatot, hogy egyrészt a gyalogközlekedésnek és könnyű kocsiforgalomnak, másrészt pedig a teherforgalomnak a Dunán át újat nyittassék, egy híd építésével megoldani nem lehet, mert a dolog természetéhez képest az egyik czél érdekében a hidat a legtömörebb városrész irányában, a másik czél érdekében pedig egy főforgalmi út folytatásában kell építeni. Minthogy tehát ezek a feltételek egyik ponton sem találkoznak, a kormány két hídnak lehetőleg egyszerre való építését találta szükségesnek, mégpedig az egyiket az Eskü térnél, a másikat pedig a Fővám tér és a Sárosfürdő között."Gazdasági Mérnök, 1896. okt. 11., 485. old.
Építése (1894–1896) bélyegkép|Az épülő híd 1896-ban, a pesti oldalról nézve, háttérben a Gellért-heggyel és a Citadellával (Fortepan 204236) |263x263px A törvény végrehajtásával megbízott Kereskedelmi minisztérium a hidak terveinek elkészítésére nemzetközi tervpályázatot írt ki. A pályázatra összesen 89 pályamű érkezett be, melyek közül 53 az Eskü téri, 21 pedig a Fővám téri hídra vonatkozott. A mai Szabadság híd tervei közül 16 háromnyílású, 5 pedig egynyílású híddal számolt. A bírálóbizottság a pályázathoz hasonlóan nemzetközi volt, Kherndl Antal műegyetemi tanár vezetésével.
A két híd terveit együttesen bírálták el, közülük a II. illetve a III. díjat elnyert terv a Fővám téri hídra készült. A díjazottakon túl a Szabadság hídra készült tervek közül még egyet megvettek. A II. díjast Feketeházy János készítette, a III. díjas Totth Róbert, a további két megvásárolt terv pedig Chatry S. és fia építési vállalkozók, illetve Schickedanz Albert építész munkája volt.
A híd végül néhány kisebb változtatással Feketeházy tervei alapján épült meg. A kivitelezési részletterveket Gállik István és Beke József, a kapuzatok építészeti megoldását Nagy Virgil dolgozta ki. A hidat Ferenc József jelenlétében – aki az utolsó szegecset maga verte be – 1896. október 4-én adták át. Az uralkodó tiszteletére a Ferenc József-híd nevet kapta.
"A hídnak maga a király lesz a keresztapja, máris aranybetűkkel pompázik rajta a büszke »Ferencz-József-híd« felírás. A vasszerkezetbe a megnyitási ünnepen maga a felséges keresztapa fogja az utolsó szögecset egy villamos készülék segélyével beverni; persze ez a szögecs nem amolyan közönséges szög lesz, hanem színezüstből készül e kiváló alkalomra."Fővárosi Lapok, 1896. október 4., melléklet, 13. old.
Az ünnepélyes aktus alkalmával a balparti (pesti) mederpillér feletti kapuzat egyik toronygombjának aljában egy okmány lett elhelyezve a császár aláírásával: "A magyar állam ezeréves fennállásának magasztos emlékét ünnepeljük szeretett magyar nemzetünkkel együtt, a midőn Budapest székesfővárosunknak a Duna folyam által szétválasztott két felét a Szent Gellérthegy déli aljánál összekapcsoló, s Nevünket viselendő e szép és hatalmas művet (...), a vasszerkezet utolsó szögecsének Általunk most történt elhelyezésével teljes befejezést nyert, rendeltetésének átadjuk. / Az ezeréves múlt történetéből merített bizalommal a jövő iránt, vallásos áhítattal fordulunk az Isteni Gondviseléshez, vegye továbbra is oltalmába Házunkat és hű magyar nemzetünket s óvja minden viszontagságtól e művet, hogy a hozzá fűződő remények megvalósulván, örvendetesen fejlődő székesfővárosunk további haladásának és felvirágzásának biztos eszközévé váljon."https://mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/nap_tippje_/_dokumentuma/a_ferenc_jozsef_hid_tervrajza.html
A hidat ellátták villamosvágánnyal, elektromos és gázvilágítással. Eredetileg 12 ívlámpát, 8 izzólámpát, és 48 gázlámpát helyeztek el rajta.
Építése kapcsán az addig csak a Váci utcáig (akkori nevén: Lipót utca) terjedő Vámház körutat (akkor Mészáros utca) a Duna vonaláig meg kellett hosszabbítani. Ehhez a mai Fővám tér északi oldalán levő háztömböt lebontották.
Műszaki adatok bélyegkép|Korabeli híradás az alkotókról: A Ferencz József-híd és építői; Ország-Világ, 1896. okt. 4., 628. old.|441x441pxA felhasznált (fém)anyagok mind magyarországi területekről származtak, kivéve az osztrák gránitot.
A felhasznál fémanyagok súlya (háromnegyedrészt "folyasztott vas", a többi acél, kis mennyiségben ólom) 61.020 métermázsa, azaz több mint 6 ezer tonna. A többi felhasznált anyag (aszfalt, beton, deszka, csövek és csatornák) súlya 25.780 métermázsa. "A hídfelszerkezet összes súlya tehát 86.800 métermázsa; ehhez hozzáadva a legnagyobb még megengedett esetleges terhelést, vagyis 27.400 métermázsát, a hídfők és mederpillérek legnagyobb megterhelése kereken 114.000 métermázsát tehet ki." – az 1896-os szabvány szerint (11 és fél ezer tonna).
A falazatok köbtartalma: jobbparti hídfő 1310; balparti hídfő 1333; jobboldali mederpillér 2846; baloldali mederpillér 3673; vámszedőházak 2418; partfalak 6050; támfalak, csatornák stb. 870. Összesen tehát 18.500 köbméter.Czekelius Aurél–Szántó Albert: A budapesti Ferencz József-híd építésének története (1896), 26. old.
Építése 1894-ben kezdődött, az alapokat légtúlnyomásos (keszon) módszerrel rakták le. A pillérek és a hídfők 1895 decemberére készültek el. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára szállította. A szerkezet gyártását 1895 februárjában, a szerelést ugyanezen év júliusában kezdték el, és 1896 augusztusában fejezték be.