A Kapos (németül: Kopisch) a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének. Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna vármegyében, a Mecsek és a Somogyi-dombság között. Teljes hosszában Magyarország területén folyik.
Folyása A folyó Somogy vármegyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna vármegyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval.
A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m³/s. Szélessége 12-15 méter, közepes mélysége pedig 1,4 méter.
Szabályozása A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichy-csatorna, amelyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására.Kapos csatornája a' Dombóvári Nagy Hídtól, a' Sió és Kapos egybefolyásáig, B. terv, maps.hungaricana.hu Bogyiszlótól délre, a Sió dunai torkolatánál 1976 körül épült keselyűsi zsilip visszaduzzasztó hatása miatt 4 méterrel emelkedett a Kapos vízszintje.
Vízgyűjtője A Kapos vízgyűjtő területe három vármegyére terjed ki: Somogy (középső része), Baranya (északi, északnyugati része) és Tolna (nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtőterületének nagysága 3170 km².
Mellékvizei A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Szárazd közelében egyesül. További jelentősebb mellékvizei a Deseda-patak, az Orci-patak és a Baranya-csatorna. Egyéb mellékvizei: Cingető-patak, Bárdi-patak, Meggyes-patak, Hetesi-árok, Jutai-árok, Berki-patak, Töröcskei-patak, Zselic-patak, Kisgáti-patak, Surján-patak, Taszári-vízfolyás, Tocsári-patak, Baté-Magyaratádi-vízfolyás, Kiris-patak, Hársasberki-patak, Nosztályi-patak, Kercseligeti-patak, Sárádi-patak, Baranya csatorna, Hábi-patak, Kiskondai-patak, Méhész-patak, Szarvasdi-árok, Sajtosmalmi-árok, Gyulaji-árok, Füstöshalmi-árok, Pankai-ér, Fürgedi-patak, Méhes-patak
Környezetvédelem 2013. szeptember 24-én a cukorgyártás egyik mellékterméke, vinasz folyt ki a kaposvári cukorgyár területéről. A szennyeződés a Kisgáti-patakon keresztül eljutott a Kaposba is. 2013. szeptember 27-én és 28-án halászok arról számoltak be, hogy haltetemek úsznak a folyó felszínén a Döbrököz, Kurd (település) és Szakály közti szakaszon. A szennyezés hatására a folyó vize vörösesbarnára színeződött, szúrós szagúvá vált és habzani kezdett. Pincehelynél harcsák és busák pusztultak el.
Part menti települések Kiskorpád Kaposfő Kaposmérő Kaposújlak Kaposvár Sántos Taszár Kaposhomok Baté Kaposkeresztúr Mosdós Nagyberki Szabadi Csoma Attala Kapospula Dombóvár Döbrököz Kurd Csibrák Dúzs Szakály Regöly Keszőhidegkút Belecska Pincehely Tolnanémedi
Jegyzetek
Kategória:Somogy megye földrajza Kategória:Tolna megye földrajza Kategória:Magyarország folyóvizei