thumb|right|260px|Andradit és hematit A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.
Előfordulása A vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7 tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz, természetesen változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a kéreg átlagos vastartalmához képest 3–4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet. Ezen vegyületek közül a gyakorlat számára legfontosabb ásványok: hematit, Fe2O3trig, vastartalma 70%, magnetit, Fe2+Fe3+2O4szab ill. FeO×Fe2O3, vastartalma 72,41%, goethit, Fe3+O(OH)romb, vastartalma 62,92%, limonit, 2Fe2O3×3H2O, vastartalma 59,89%.
A sziderit (FeCO3, vastartalma 48,28%), hidrohematit (2Fe2O3×H2O, vastartalma 66,27%), chamozit (vas-oxid-tartalmú szilikát) és szferosziderit (FeCO3) gazdasági szempontból alárendelt.
Vasércek összetétel szerint A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak. A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60% fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival (jáspis, kvarc) nő össze. A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető. A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos keletkezésűek.
Vasércek képződés szerint magmás vasércek, amelyek ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek. Ezek a magma eredetileg magas vastartalma miatt dúsak vasvegyületekben. hidrotermális vasérctelepek, amelyek a magma kristályosodási fázisai közül a hidrotermális szakaszhoz köthetők. Nagyobb méretű telepeket csak ritkán alkot, igazán nagy hidrotermális telep a szibériai, perm végi platóbazalt környékén van. A meleg vizes vasásványosodás többnyire szub- vagy utóvulkáni működéshez kötődik. vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre a halogenidekkel együtt. üledékes keletkezésű érctelepek olyan dúsulások, ahol a mállás folyamata vagy az üledék felhalmozódásának fizikai jellemzői miatt szaporodik a vastartalom. Ezek legfontosabbjai a reziduális (helyben maradó) üledékek, mivel ezek olyan mállástermékek, amik nem szállítódnak el eredeti helyükről, viszont a nem érces anyagok igen. (A reziduális üledékek közül a bauxit a leggyakoribb.) Az üledékes vaskőzetek az oolitos vasérc, a gyepvasérc, lápi vasérc, vasborsó, kéregvasérc.
Lelőhelyei A jelenleg ismert legnagyobb területű magmás vasérctelep a mágnesvasércek közé tartozó magmás képződmény a dél-afrikai Bushveld-masszívum területén, mintegy kiterjedésben. (Magyarország területének 72%-a.) A telep 1,5–3,6 méter vastag, vagyis érctartalma kb. . Az észak-svédországi kirunavaarai érctelep hatalmas, kilométeres nagyságrendű lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek.
Magyarország Magyarország egyetlen bányászható vasérctelepe hidrotermális eredetű. Itt dolomit szideritesedett meleg vizes oldatok hatására, valamint a felső mállási zónában limonitosodott. A telep vegyesen barnavasérc és pátvasérc jellegű. Teljes érckészlete 70 millió tonna körüli, aminek valamivel több mint a felét bányászták eddig ki. Magyarországon néhány helyen még akadnak hidrotermális és metaszomatikus vasércek, de legtöbbjük művelésre alkalmatlan. A Bükk-fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék is vannak, az utóbbit az 1950-es években bányászták is. Reziduális vasérctelepeink többsége művelésre alkalmatlan, az Árpád-korban Pécs és Komló környékén bányásztak ilyeneket.
Országlista Vasércbányászat az amerikai Geological Survey adatai alapján.
No. ország felhasználhatóvasérc-termelés (ezer tonna) év világ 2,280,000 20151 1.500.000 (becslés) 20192 660.000 20193 320.000 (becslés) 20194 153.000 20195 101.000 20156 73,000 20157 67,000 20158 46,000 20159 46,000 201510 27,000 201511 25,000 201512 21,000 201513 18,840 201314 17,109 201315 16,800 201316 13,400 201317 11,895 201318 11,588 201319 10,126 201320 8,589 201321 6,736 201322 5,103 201323 4,708 201324 4,000 201325 3,409 201326 3,320 201327 3,157 201328 3,054 201329 2,320 201330 2,221 201331 2,122 201332 1,459 201333 1,067 2013
Jegyzetek
Források Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül Sziklavári János: Az izzó vas tűzcsillagai MTESz Óvári Antal: Vaskohászati kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. Négyjegyű függvénytáblázat
Kategória:Kőzetek