Ottorino Respighi (Bologna, 1879. július 9. – Róma, 1936. április 18.) olasz zeneszerző, zenetudós, karmester, a zenei impresszionizmus jeles képviselője. Fő művének a Róma kútjai című zenekari darabja tekinthető, amelyet neves karmesterek vettek fel repertoárjukba. A siker hatására elkészítette a Róma fenyőit, majd később a trilógia harmadik darabját, a Római ünnepeket is.
Életpályája Zenei tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott, ezért már nyolcéves korában kezdte hegedűtanulmányait, amihez a zeneszerzést is hozzávette 1891-től a Liceo Musicaléban. Komponálni 1892-ben kezdett. 1902-ben Szentpétervárra utazott, ahol Rimszkij-Korszakovnál, a hangszerelés mesterénél tanult. Abbéli technikájának magas szinten való elsajátítása felismerhető egész életművén.
Bolognába visszatérve zenekarokban hegedült, brácsázott, zongorázott, vezényelt. Közben Berlinben is tanult rövid ideig Max Bruch mellett. Zeneszerzői egyénisége nehezen tört a felszínre: hatott rá Debussy, Rimszkij-Korszakov és Richard Strauss. Írt operát (Enzo király), prelúdium, korál és fúgát zenekarra, zongoraversenyt, kamaraműveket – különösebb visszhang nélkül. Sinfonia Drammaticája túlságosan nehézkes, dalai és más művei súlytalanok voltak. 1913-ban a római Santa Cecilia Akadémia zeneszerzéstanárává nevezték ki. Itt ismerte meg leendő feleségét, Elsa Olivieri Sangiacomót. 1916-ban írt Róma kútjai című zenekari darabjával megalkotta élete egyik fő művét. A darabot azonnal felvették repertoárjukba a világ legnevesebb karmesterei, így zeneszerzői hírneve gyorsan terjedt az egész világon. A siker hatására elkészítette a Róma fenyőit, majd később a trilógia harmadik darabját, a Római ünnepeket. A három darabot együttesen „Római triptichon”-nak nevezik.
1924-ben a Santa Cecilia igazgatója lett, de mindössze két év múlva visszavonult, hogy teljes egészében a zeneszerzésnek éljen. Tanári állását azonban a zeneszerzői mesterképzőben fenntartotta, itt számos kiváló tanítványa volt, többek között Farkas Ferenc. 1927-ben a múlt olasz darabjait idéző kamarazenekari darabja, A madarak aratott sikert. Ebben az időszakban más darabjai is a korábbi idők zenéje iránti érdeklődését tükrözik (Három Botticelli-kép, Gregorián koncert, Dór kvartett, Dicsőítő ének az Úr születésére). Azt írták műveiről, hogy „új-régi” zene. 1932-ben az Olasz Akadémia tagjává választotta, a világ számos kiemelkedő zenei egyéniségével ismerkedett össze: Kodály Zoltánnal, Maurice Ravellel, Richard Strausszal, Arnold Schönberggel és Igor Stravinskyval. Élete végén az opera kezdte érdekelni, kilencet meg is írt, de ezek a művek nem arattak komolyabb sikert. A legutolsót, a Lucreziát felesége, Elsa fejezte be.
Műveiből Zenekari művek Sinfonia Drammatica, 1915 Fontane di Roma (Róma kútjai), 1915–1916 Pini di Roma (Róma fenyői), 1923–1924 Feste Romane (Római ünnepek), 1928 Brazil impressziók, 1928 Régi dalok és táncok 1–3., 1917, 1924, 1932 Gli Uccelli (A madarak), 1927 Trittico Botticelliano (Három Botticelli-kép), 1927
Versenyművek a-moll zongoraverseny, 1902 Adagio con variazioni (csellóra és zenekarra), 1920 Concerto Gregoriano (Gregorián concerto hegedűre és zenekarra), 1921 Concerto in modo misolidio (Concerto mixolídban), 1925 Concerto a cinque (Ötösverseny hegedűre, oboára, nagybőgőre, klarinétra és vonósokra), 1933
Kamarazenei művek b-moll hegedűszonáta Gitárvariációk D-dúr vonósnégyes, No.1, 1892–1898 B-dúr vonósnégyes, No.2, 1898 f-moll zongoraötös, 1902 Hat darab hegedűre és zongorára, 1901–1906 D-dúr vonósnégyes, 1907 d-moll vonósnégyes, 1909 Quartetto Dorico (Dór vonósnégyes), 1924
Operák Re Enzo (Enzo király), 1905 Semirâma, 1909 Marie Victoire, 1913 La Bella Dormente Nel Bosco (Csipkerózsika) 1922 Belfagor, 1923 La fiamma (A láng), 1934 (Magyarországi bemutató: 1935, Magyar Királyi Operaház) Lucrezia 1937
Kórusművek Lauda per la Natività del Signore, kantáta, 1930 La Sensitiva, (mezzoszoprán és zenekar).
Hangfelvételek La pentola magica – Youtube.com, Közzététel: 2011. augusztus 5. Három Botticelli-kép, – Youtube.com, Közzététel: 2014. december 26. Notturno – Youtube.com, Közzététel: 2010. május 29. Róma fenyői – Youtube.com, Közzététel: 2013. december 26. Madarak – Youtube.com, Közzététel: 2013. március 7. Ősi táncok – Youtube.com, Közzététel: 2008. március 28. Római ünnepek – Youtube.com, Közzététel: 2013. október 24. Belkisz, Sába királynője – Youtube.com, Közzététel: 2017. október 21. Róma kútjai – Youtube.com, Közzététel: 2016. november 26.
Kották
Források
John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006 Farkas Ferenc: Ottorino Respighi (Rádióélet, 1935) Farkas Ferenc: Néhány szó Ottorino Respighiről (A Zene, 1938) Farkas Ferenc: Respighi (1938)
Jegyzetek
További információk Nemzeti Filharmonikus Zenekar Fidelio Website of the Respighi Society
Kapcsolódó szócikkek Zenetörténet
Kategória:Olasz zeneszerzők Kategória:Olasz operaszerzők Kategória:Romantikus zeneszerzők Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:Bolognaiak Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek