Laonikosz Khalkokondülész (), (1423 körül – 1490 körül) bizánci görög történetíró. A Laonikosz humanista utónév, eredetileg valószínűleg Nikolaos volt a keresztneve.
Életrajza
Athénban született 1423-ban vagy 1430-ban és ismeretlen helyen halt meg 1490-ben. Előkelő athéni családból származott, a család valószínűleg a 15. század közepén menekült át Itáliába, ahol Khalkokondülész a görög irodalmat tanulmányozta. Démétriosz Khalkokondülész unokatestvére volt. 1447-ben Pléthón tanítványaként nyelvészetet és filozófiát tanult Mistrában. Életének részleteit nem ismerjük.
Munkássága Az 1480-as években írta meg történeti munkáját az Apodeixis historión-t (Történeti ábrázolás) tíz könyvben. A mű az 1298-tól 1463-ig tartó időszakot öleli fel, és a Bizánci Birodalom bukását, valamint az egyre erősödő oszmán török előrenyomulást örökíti meg. Részletesen tárgyalja az ottomán birodalom születését. Forrásait például a szultáni iratokból merítette, s így művéből tájékoztatást kaphatunk a török intézményekről is. Munkájának jelentősége Bizánc és az ottomán birodalom küzdelmének bemutatásában áll. Ennek alapja Hérodotosz görög-perzsa háborúkról szóló, Historiai (Történelem) című munkája. Követte az antik, illetve bizánci történetírás és földrajztudomány hagyományát. A hely-, illetve népneveket antik, ógörög formájukban írta le. Hérodotosz hatása művének egész szerkezetén érződik. Stílusában Thuküdidész-t követte és az ógörög szókincset használta. A műben részletesen kitér ismeretlen országokra és emberekre. Jelentősége a kitérőkben áll, ezekben említi többek között Oroszországot, Romániát, a szlávokat, Magyarországot és Erdélyt; név szerint pedig Zsigmondot (Zsigmond magyar király) és Mátyás királyt:
Leírta az akkor ismert világ egészét. Khalkokondylés világnézetét minden bizonnyal nagymértékben befolyásolta a reneszánsz. Szinte biztosra vehető, hogy nemcsak antik történetírókra és a bizánci történetírás hagyományára támaszkodott, hanem a reneszánsz is nagy hatással volt rá. A műben személyes sorsa nem kerül felszínre, de világnézete világosan kitűnik. Nem értett egyet a középkori bizánci keresztény gondolkodással, inkább az antik kulturális hagyaték továbbörökítésében látta a történelmi esélyt. Régies (archaizáló) nyelve helyenként szinte érthetetlenné teszi írását. Művében többször hagyatkozik babonákra és elbeszélésekre is, valamint időrendi hiányosságok is felfedezhetőek a munkában.
Művei Kiadás: DARKÓ J. (ed.): Laonici Chalcocondylae historiarum demonstrationes I-II. Budapest 1923-1927. Magyarul, szemelvények: HADZISZ, D. – KAPITÁNFFY I. (szerk.) A bizánci irodalom kistükre. Budapest 1974, 255-256; 801-808; 815-818. William Miller: The Last Athenian Historian. JHS 42 (1922) 36-49. DITTEN, H.: Der Russland Exkurs des Laonikos Chalkokondyles. Berlin 1968. WIFSTRAND. Albert: Laonikos Khalkokondyles, der letzte Athener. Ein Vortrag : nebst einem Lund 1972. VRYONIS, Speros: Laonikos Chalkokondyles and the Ottoman Budget. International Journal of Middle East Studies 7 (1976) 423-432. Nikolaos Nikoloudis: Laonikos Chalkokondyles on the Council of Florence. Ekklesiastikos Pharos 3 (1992) 132-134. Jonathan Harris: Laonikos Chalkokondyles and the Rise of the Ottoman Empire. BMGS 27 (2003) 153-170.
Irodalom Szakirodalom (1978-2006) Rövidítések: BMGS: Byzantine and Modern Greek Studies BSl: Byzantinoslavica BZ: Byzantinische Zeitschrift JÖB: Jahrbuch der österreichischen Byzantinistik LMA: Lexikon des Mittelalters
Szakirodalom: GAMILLSCHEG, Ernst: Der Kopist des Par. gr. 428 und das Ende der Großkomnenen. JÖB 36 (1986) 287-300. GRÜNBART, Michael: [NIKOLOUDIS, Nikolaos: Laonikos Chalkokondyles: A Translation and Commentary of the “Demonstrations of Histories” (Books I-III). (Historical Monographs 16) Athens (Historical Publications St. D. Basilopoulos) 1996. pp. 391]. BSl 58 (1997) 418-421. HARRIS, Jonathan: Laonikos Chalkokondyles and the Rise of the Ottoman Empire. BMGS 27 (2003) 153-170. HUNGER, Herbert: Die hochsprachliche profane Literatur der Byzantiner I-II. München 1978, I: 458-459. KAKOULIDI, E.: Die griechischen Handschriften der Universitätsbibliothek München. BZ 63 (1970) (...) KARAYANNOPULOS, J. -WEISS, G.: Quellenkunde zur Geschichte von Byzanz II. Wiesbaden 1982, 519-520. KALIVODA, Jan – DOSTÁLOVÁ, R. (ford.): LAONIKOS CHALKOKONDYLES: Poslední zápas Byzance (Apodeixis historión). Praha (Odeon) 1988. KAZHDAN, A. P.: CHALKOKONDYLES, Laonicos. LMA II (1983) 1655-1656.* Moravcsik Gyula: Byzantinoturcica I: Die byzantinischen Quellen der Türkvölker. Berlin 19582 [Leiden (Brill) 19833]. NEHRING, K.: Matthias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich. Zum Hunyadisch-habsburgischen Gegensatz im Donauraum. (Südosteuropäische Arbeiten 72) München 19892, 13-23. NIKOLOUDIS, Nikolaos: Laonikos Chalkokondyles on the Council of Florence. Ekklestiastikos Pharos 3 (1992) 132-134. NIKOLOUDIS, Nikolaos: Laonikos Chalkokondyles: A Translation and Commentary of the “Demonstrations of Histories” (Books I-III). (Historical Monographs 16) Athens (Historical Publications St. D. Basilopoulos) 1996. pp. 391. REINSCH, Diether R.: [NIKOLOUDIS, Nikolaos: Laonikos Chalkokondyles: A Translation and Commentary of the “Demonstrations of Histories” (Books I-III). (Historical Monographs 16) Athens (Historical Publications St. D. Basilopoulos) 1996. pp. 391]. BZ 91 (1998) 566-571. SCHMIDT, R.: Fridrich III. (1440-1493): In: BEUMANN H. von (hrsg.): Kaisergestalten des Mittelalters. München 19852, 320-321. WURM, Herbert – GAMILLSCHEG, Ernst: Bemerkungen zu Laonikos Chalkokondyles. JÖB 42 (1992) 213-219. WURM, Herbert: Der Codex Monacensis gr. 307a. Ein Beitrag zur Überlieferungsgeschichte des Laonikos Chalkokondyles. JÖB 44 [= ΑΝΔΡΙΑΣ. Festschrift für H. HUNGER zum 80.Geburstag.] (1994) 455-462. WURM, Herbert: Handschriftliche Überlieferung der ΑΠΟΔΕΙΞΕΙΣ ΙΣΤΟΡΙΩΝ des Laonikos Chalkokondyles. JÖB 45 (1995) 223-232. ZÓGRAPHOPULOS/Ζωγραφόπουλος: Ο Λαόνικος Χαλκοκονδύλης και οι απόψεις του για τους Οθωμανούς Τούρκους. Επανέκδοση, Ξάνθη: ΣΠΑΝΙΔΗΣ 2002 pp. 120 [Laonikos Chalkokondyles and his Thoughts on the Ottoman Turcs].
Kapcsolódó szócikkek Bizánci irodalom Patrologia Graeca
Kategória:Görög tudósok Kategória:Bizánci történetírók Kategória:Az 1420-as években született személyek Kategória:Az 1490-es években elhunyt személyek