Sárosoroszi (ukránul Оросієве (Oroszijeve / Orosiyeve), oroszul Оросиево (Oroszijevo / Orosievo)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Beregszásztól 17 km-re délkeletre, a Borzsa-folyó bal oldalán fekszik.
Nevének eredete Nevét az egykor a vár közelébe telepített orosz katonáskodó jobbágyokról kapta.
Története Sárosoroszi Árpád-kori település. Nevét 1260-ban „Vruzy” néven említik először. Mint neve is mutatja, ekkor betelepült orosz jobbágyok lakták.
1319-ben Oroszi Dezső volt a település birtokosa, aki a fennmaradt oklevelek szerint ez évben tiltakozott az ellen, hogy a Tisza-Borsovaközt egyházi közigazgatás szempontjából az ugocsai esperességhez csatolják. 1323-ban Oroszi Dezsőt és testvérét a beregi ispán serviensének írták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OROSZI. Magyar falu Bereg Várm. földes Ura Ilosvai Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Kovacsóhoz közel, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oroszi, (Sáros), magyar-tót f., Beregh vgyében, ut. p. Beregszászhoz 1 1/2 mfdnyire: 174 r. kath., 60 g. kath., 388 ref., 26 zsidó lak. Kath. és ref. anyaszentegyház. Tölgyes, makkos erdeje szép: földe, rétje nem sok, gyümölcse elég. F. u. gr. Teleki, Dessewffy, Morvay, Buday, Pogyor és a kamara.”
A trianoni békéig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 751, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint a lakosság elérte a 895 főt, melyből 851 fő (95,1%) magyar, 40 fő (4,5%) ukrán, 3 fő (0,3%) orosz, 1 fő (0,1%) fehérorosz anyanyelvűnek vallotta magát. 2005-ben 1002 lakosából 988 (95%) a magyar.
Nevezetességek balra|bélyegkép|A római katolikus templom balra|bélyegkép|A református templom Református temploma 15. századi eredetű, 1777-ben felújították és átalakították, tornya 1845-ben épült hozzá. Római katolikus temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel.
Neves személyek
Itt született 1881-ben Halász Gyula földrajzi író. Itt született Pógyor István (1902–1953), a Keresztyén Ifjúsági Egyesület egykori nemzeti titkára. Itt született 1972. április 13-án Trill Zsolt, Kossuth-díjas színművész.
Testvérvárosa
Nyírkércs, Magyarország
Jegyzetek
Források Györffy György: Beregvármegye.
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései