Az Usagi Yojimbo Stan Sakai író és rajzoló képregénysorozata, melynek történetei 1984 óta jelennek meg az Egyesült Államokban. A képregény cselekménye nagyjából a XVII. század elején, az Edo-kor kezdetén játszódik a feudális Japánban. A zűrzavaros korszakban az ország új politikai rendszerének, a sógunátusnak a hatalma még nem szilárdult meg, a felkelések, lázadások és zavargások még nem értek véget. A történet főhőse egy antropomorf nyúl, Mijamoto Uszagi, egy gazdátlan szamuráj, rónin.
A sorozat megszületése
Az 1980-as évek elején a mókás, antropomorf állatfigurák számos fekete-fehér, magán úton vagy is kis kiadók által megjelentetett, változó minőségű füzetekben és kiadványban tűntek fel. Szintén erre az időszakra tehető és ennek a trendnek egyik ágának tekinthető a furry-rajongótáborok szerveződése és kialakulása is. Stan Sakai sorozata ebben az időszakban, nagyjából egy időben született és jelent meg Kevin Eastman és Peter Laird szintén nagy sikerű Tini Nindzsa Teknőcök-történeteivel. Sakai nyilatkozata szerint azonban sorozatát nem tekinti ennek az áramlatnak a szülöttének. 1987-re a mókás állatfigurák kalandjai iránti kereslet recesszióba csapott át.Jones, 28. o. Az ebben a néhány évig tartó időszakban napvilágot látott számos próbálkozás és sorozat közül csak néhány maradt fenn és bizonyult sikeresnek.
Stan Sakai képregényalkotói pályafutását 1982-ben, beíróként kezdte barátja, Sergio Aragonés Groo the Wanderer című sorozatában való közreműködésével. Első, The Adventures of Nilson Groundthumper and Hermy című saját képregényén ugyan már 1980 óta dolgozott, melynek első fejezete azonban csak 1983-ban, a Steve Gallacci által alapított kis kiadó, a Thoughts and Images Albedo című antológiájának első számában jelent meg.Thompson, 50–51. o. Sakai képregénye szereplőit eredetileg emberekként képzelte el, de végül úgy döntött, hogy „bolondozik egy kicsit”, és azokat mókás antropomorf állatfiguráknak rajzolta meg. A történet főszereplője, Nilson így egy nyúl lett, akárcsak a képregény egy tervezett későbbi mellékszereplője, Mijamoto Uszagi is.Jones, 24–25. o. A The Adventures of Nilson Groundthumper and Hermyt Sakai egy ezer oldalas „Tolkien-féle történetnek” képzelte el. Az eredetileg mellékszereplőnek tervezett Mijamoto Uszagi ennek ellenére nem Nilson kalandjaiban, hanem saját önálló, Usagi Yojimbo című történetében tűnt fel először az Albedo második számában. Uszagi és Nilson találkozására így nem került sor a képregényben, Sakai érdeklődése pedig inkább Uszagi kalandjai felé fordult.Thompson, 56–57. o.
Mijamoto Uszagit Sakai részben Mijamoto Muszasiról, Japán legendás történelmi alakjáról, a híres-hírhedt kardforgatóról mintázta meg. Mijamoto Muszasi a késő középkorban, című erkölcsi, etikai és párbajtechnikai tanításokat tartalmazó művében foglalta össze tapasztalatait és filozófiáját, mely a későbbi évszázadok folyamán a szamurájok, majd pedig később a modern kor japán üzletemberi számára is irányadó alkotássá vált. Sakai emellett azonban inkább Mijamoto Muszasi fiatal éveinek személyiségét és jellemvonásait ültette át saját szereplőjébe. Sakaira szintén nagy hatással voltak Kuroszava Akira rendező Mifune Tosiró főszereplésével készült művei, mint például és , valamint más japán filmek, melyeket gyermekkorában látott. Bár nem ilyen erősen, de bizonyos mértékig hatással voltak Sakaira kedvelt képregényei is, köztük Steve Ditko, Alan Moore és Mark Evanier történetei, a Gladstone Publishing által kiadott Disney-képregények, valamint korábbi munkája a Groo című sorozaton. A mókás állatfigurák tekintetében Sakai nyilatkozata szerint bár az első jelentős őt ért hatás Dave Thorne munkái, valamint Walt Kelly Pogo című képsora volt, de az Usagi Yojimbo megalkotása során inkább Sergio Aragonés és Milo Manara munkáiból merített ihletet.Jones, 26. o.Thompson, 58. o. A képregény megfelelő, a feudális Japánt idéző korhű környezetének ábrázolásához Aragonés munkássága volt rá hatással, aki igen alapos kutatásokat végzett Groo című sorozatához. Sakai számos könyvet szerzett be és tanulmányozott át Japán történeleméről, középkori hadviselési technikáiról, folklórjáról és az akkori köznép életéről. Ugyan eredetileg igen fontos szerepet szánt a japán mitológiának a képregényében, de az első történet elkészülte után ez inkább csak alkalmi elemmé vált, és helyét a valós történelmi események vették át.
Megjelenése
A Stan Sakai által megalkotott rónin, Mijamoto Uszagi történetei saját, önálló füzete megjelenése előtt kezdetben, 1984-től a Steve Gallacci által alapított kis kiadó, a Thoughts and Images Albedo című antológiájában jelentek meg. 1986-ban Kim Thompson, a Fantagraphics Books szerkesztőjének ajánlatára Sakai kiadót váltott. Az Usagi Yojimbo a Critters című antológiában folytatta megjelenését, de a főszereplő emellett feltűnt a Doomsday Squad, a Grimjack és Phil Yeh Penguin and Pencilguin című füzetében is. Az Usagi Yojimbo első önálló füzete, az Usagi Yojimbo Summer Special 1986-ban jelent meg, mely az Albedóban már publikált történetek mellett új anyagokat is tartalmazott.Thompson, 51. o. A sorozata népszerűsége Sakai számára csak ebben az évben megtartott San Diegó-i Comic-Conon vált nyilvánvalóvá, mikor egyre többen álltak sorba nála, hogy dedikáltassák a megvásárolt füzeteket. Korábban az Albedo című sorozatból alig tudtak szétosztani néhány példány, értékesíteni pedig még nehezebb volt azt.Jones, 30. o. A Fantagraphics kiadásában 1987-től 1993-ig 38 fekete-fehér és három színes Usagi Yojimbo füzet jelent meg. 1993-tól a sorozat a Tini Nindzsa Teknőcök történeteit megjelentető Mirage Comics-hoz költözött. A Mirage kiadásában tizenhat színes Usagi Yojimbo-füzet, valamint annak futurisztikus spin-off sorozatának, a Space Usaginak több kiadványa jelent meg. Sakai a Mirage stúdióján kívül dolgozott. Bár általánosságban meg volt elégedve a kiadóval való közös munkával, azt nehezményezte, hogy a Mirage rendszeresen elmulasztotta tájékoztatni az őt is érintő változásokról. Így például szerkesztője távozásáról is csak egy hét múlva értesült.Thompson, 54. o. A Mirage Comics 1994-ben megszüntette kiadói tevékenységét, melyről Sakait nagyjából nyolc hónappal korábban értesítették, hogy legyen ideje új kiadót találni. A Dark Horse Comics vállalata, hogy ahogyan a Mirage-nál megjelenik az Usagi Yojimbo utolsó száma, azonnal, fennakadás nélkül átveszik a sorozatot. A Dark Horse mellett számos kiadó adott pozitív választ Sakainak, köztük a DC Comics is, mely ugyan szintén szerette volna átvenni a sorozatot, de azt füzetei megjelenési ütemterve nem engedte. Stan Lee, a Marvel Comics korábbi főszerkesztője biztatta Sakait, hogy a Marvelt is keresse fel. Sakai azonban úgy érezte, hogy a kiadó valószínűleg nem tartana igényt a sorozatra, mely szerinte egyébként sem nem illene bele a Marvel arculatába.
Az alkotói folyamat, a képregény stílusa és képi világa
Stan Sakai a történetötleteit általában egy hónapig csak gondolatban alakítja, mielőtt bármit is papírra vetne belőlük. Ezt követően olcsó géppapírra hat téglalapot rajzol, melyek mindegyike a képregény egy oldalának kicsinyített változata, amikre felvázolja az egyes jeleneteket. Skicceket készít, majd beírja a párbeszédek szövegeit, melyek már a végső változatban is szerepelni fognak. A folyamat során a cselekmény az eredeti ötlethez képest több pontban is módosulhat, Sakai olykor több alternatív befejezést is kigondol. Egy oldal megrajzolása, annak összetettségétől függően, általában fél, vagy egy napot, a tusrajz elkészítése további három-négy órást vesz igénybe. Sakai rajzolás közben „társaságként” gyakran bekapcsolja a televíziót. Nyilatkozata szerint ebben a tekintetben leginkább a „Schwarzenegger-típusú” akció- és kalandfilmeket kedveli, mivel ezeknél nem kell odafigyelnie, hogy tudja miről szól a történet, és csak a robbanásoknál és fegyverdörgéseknél pillant a képernyőre.
Sakai véleménye szerint az embereket megosztja, hogy mókás állatfigurákkal meséli el történeteit. Emiatt sokan úgy hiszek, hogy az Usagi Yojimbo egy gyerekeknek szóló humoros sorozat, ami azonban nem igaz. Az állatfigurák használatának egyik előnye, hogy nagyobb alkotói szabadságot élvezhet, mintha emberekkel dolgozna. Bár Sakai korai Usagi Yojimbo-történeteit gyakran hasonlítják a mangákhoz, ezeket valójában filmek ihlették.Thompson, 63. o. Sakai, bár Japánban született, Hawaii-on nőtt fel, ahol elsősorban amerikai képregényeket lehetett kapni, mangákat kevésbé. Az Usagi Yojimbo stílusában és történetbonyolításában is teljesen eltér a japán képregényektől. „Japánban a történetek túlságosan a cselekmény közepére összpontosítanak. A befejezés néha csekély jelentőséggel bír, vagy egyáltalán nem is része a történetnek. Én inkább európai, vagy nyugati szemszögből írók, így egyáltalán nem tekinteném mangának [az Usagi Yojimbót].” – nyilatkozta Sakai, akire legnagyobb hatással a gyermekkorában látott szamuráj-filmek voltak, köztük Kuroszava Akira rendező Mifune Tosiró főszereplésével készült alkotásai, mint például A hét szamuráj és A testőr. A szereplők első fellépését, bemutatását Sakai különösen fontosnak tartja. Ebben a tekintetben példa értékűnek tekinti a Boris Karloff főszereplésével készült Frankenstein-filmeket, ahogyan a tudós által létrehozott szörny először feltűnik a filmvásznon, valamint James Cameron rendező Terminátor 2 című filmjét, melynek egyik jelentében először feltűnik a Linda Hamilton által alakított Sarah Connor nevű szereplő. Sakai véleménye szerint ezek a megfelelően kialakított jelenetek már önmagukban is nagyon sokat elárulnak a szereplőkről.
Sakai a filmek inspirációja mellett igen sok kutatást is végez, hogy képregényében minél autentikusabban és hűbben ábrázolhassa a feudális kori Japán világát. Az Usagi Yojimbo első sorozatának huszadik számában megjelent A Kite Story című történet megírása emiatt nagyjából két évet vett igénybe. Az egy papírsárkány-fesztiválon játszódó történetben Sakai három különböző nézőpontból, egy papírsárkány-készítő, egy szerencsejátékos és Mijamoto Uszagi szemszögéből mutatja be a cselekményt. A lehetőségeihez mérten alapos kutatás ellenére Sakai elsődleges szándéka sorozatával a szórakoztatás, nem pedig a tanítás. Az általa összegyűjtött adatok és információk nagy része valójában csak háttéranyag, aminek többsége bele sem került a kész műbe. Sakai emellett alkalmanként jegyzeteket hagy olvasói számára a sorozat füzetiben, és megnevez bizonyos könyveket is az éppen feldolgozott témával vagy történetelemmel kapcsolatban. Kedvelt történelmi forrásai például a 8. században született, illetve befejezett és a című művek. Sakai nyilatkozata szerint a japán kultúrát az amerikai olvasók számára interpretáltan mutatja be. Mivel ő maga harmadik generációs amerikai japán, nem tudja olyan hűen, saját tapasztalati alapján bemutatni ezt a környezetet, mint ha maga is ebben nőtt volna fel. Információ elsősorban könyvekből és filmekből származnak.Thompson, 64. o. A cselekmény az átlagos amerikai képregényekéhez képest olykor igen erőszakos, Sakai nyilatkozata szerint azonban, az Egyesült Államokban egyre népszerűbb japán képregényekéhez képest, melyekhez gyakran hasonlítják az Usagi Yojimbót, ez még visszafogottnak tekinthető. Véleménye szerint sorozatában az erőszak nem önmagáért van és sosem szükségtelenül hosszú, hanem a történet szerves része. Kim Thompson, a Fantagraphics Books szerkesztője például csak egyetlen alkalommal kérte, hogy mérsékeljen egy panel jelenetén, melyet ettől függetlenül Sakai is már soknak érzett.Jones, 28, 30. o. Ezt az egyetlen alkalmat leszámítva Sakai teljesen függetlenül és önállóan dolgozott.Jones, 32. o.