A Formula–1 holland nagydíj (hollandul: Grote Prijs van Nederland) egy versenyhétvége, mely 1952 és 1985 között – kisebb megszakításokkal – minden évben az Északi-tenger partvidékén fekvő Circuit Zandvoort pályán került megrendezésre. A pályán két alkalommal európai nagydíjat is rendeztek. Zandvoort lett az első versenypálya, amely saját dallal rendelkezik, melyet a futam előtt, a holland himnusz után játszanak le (La Fuente - Lights Out).

Története Zandvoort egy kisváros az Északi-tenger partján, közel Amszterdamhoz. Az 1930-as években már rendeztek kisebb utcai versenyeket itt, majd Hollandia német megszállása után a közeli homokdűnéken építettek egy egyenes utat, hogy a nácik ott rendezhessék meg a katonai parádéikat. Az utat kisebb szervizutakkal kötötték össze, hogy a tengerparti védművek könnyebben megközelíthetőek legyenek. A második világháború után ezen utak némelyikét kiszélesítették, összekötötték, és létrehoztak egy versenypályát. Az első versenyeket 1950-ben és 1951-ben rendezték, amelyek nem számítottak bele a Formula–1-es világbajnoki pontversenybe. Mindkét versenyt a francia Louis Rosier nyerte meg egy Talbot-Lagóval. 1952-ben és 1953-ban Alberto Ascari és a Ferrari nyerte meg a nagydíjat. 1954-ben nem rendezték meg pénzhiány miatt, viszont 1955-ben már igen, és ekkor Juan Manuel Fangio győzött a Mercedesszel.

A szuezi válság erre a nagydíjra is kihatással volt, mert se 1956-ban, se 1957-ben nem rendezték meg, 1958-ban Stirling Moss nyert a Vanwall-lal, 1959-ben pedig a svéd Jo Bonnier élete egyetlen győtzelmét aratta. 1960-ban egy halálos baleset is történt: Dan Gurney egy balesetben elgázolt egy tiltott helyen tartózkodó nézőt. 1963-tól 1965-ig Jim Clark egyeduralma tartott itt, 1967-ben pedig itt debütált a Lotus 49-es versenyautó, benne a minden idők egyik legsikeresebb konstrukciójának számító Ford-Cosworth DFV motorral, amely rögtön győzelmet is szerzett Clark révén. 1970-ben ugyanígy mutatkozott be egy másik sikeres konstrukció, a Lotus 72. A nagydíjat egy tragédia árnyékolta be: Piers Courage autójáról menet közben leszakadt egy kerék, amely miatt az autója összetört, kigyulladt, ő pedig szörnyethalt a lángok között.

1972-ben azért maradt el a futam, mert a pálya már nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, ezért az év folyamán átépítették. Ennek keretén belül szalagkorlátok épültek, a homokdűnéket és a pályamenti tereptárgyakat pedig elkerítették. 1973-ban már ismét szerepelt a Formula–1 versenynaptárában. Panorama néven hozzáépítettek egy új sikánt, de az új szabályok ellenére Roger Williamson verseny közben halálos balesetet szenvedett. A fiatal brit autóversenyzőnek ez volt a második nagydíja. Versenyzőtársa, David Purley sikertelenül próbálta kimenteni őt a lángok közül, és a pályabíróknak sem volt megfelelő tűzálló öltözete. Ha ez nem lett volna elég, a pályabíról azt hitték, hogy Purley szenvedett balesetet, aki megúszta komolyabb sérülések nélkül, és ezért hiába integetett kétségbeesetten segítségért. A futamot Jackie Stewart nyerte meg, aki ezzel az örökranglistán átvette a vezetést Jim Clarktól a legtöbb győzelem terén, de az események hatására nem volt nagy ünneplés. 1975-ben itt nyert életében először James Hunt, majd a következő évben is. 1977-ben már nem tudta újra elérni ezt a bravúrt, mert egy hírhedt balesetben ő és Mario Andretti összeütköztek a Tarzan kanyarban. Andretti 1978-ban itt nyert utoljára

1979-ben egy újabb sikánnal gazdagodott a pálya, amivel lassítani szerették volna a tempót, azonban a hétvége egy újabb eset miatt lett hírhedt. Gilles Villeneuve épp Alan Jones-szal csatázott, amikor megsérült a bal hátsó felfüggesztése. Tovább tudott menni, de a következő körben lesodródott a Tarzan kanyarban. Ekkor rükvercbe rakta az autót, visszatolatott a pályára, és továbbment - fél körig jutott, amikor az autó bal hátsó része egyben leszakadt. A vezethetetlen autót Villeneuve csodával határos módon baleset nélkül vissza tudta vinni a boxutcába. A sikánt 1980-ban kivették a pályából és helyette egy másikat építettek. 1982-ben René Arnoux szenvedett durva balesetet a Renault-val a Tarzan kanyarban.

1985-ben Niki Lauda itt szerezte élete utolsó futamgyőzelmét. Sokáig ekkor rendeztek utoljára futamot a zandvoorti pályán, mert a CENAV nevű vállalat, amely kereskedelmileg működtette, kiszállt az üzletből, megpecsételve ezzel a pálya sorsát. Az önkormányzati tulajdonban lévő versenypályát ezután nem használták, és 1987-ben a terület egy részét eladták egy parkfejlesztő vállalatnak.

2019-ben aztán bejelentették, hogy 2020-tól újra a versenynaptár része lesz. Erre végülis a Covid-19 pandémia miatt nem került sor, hanem helyette egy évvel később debütálhatott. Az első versenyeken a helyi hős Max Verstappen dominanciáját nem veszélyeztethette senki, majd a McLaren pilótáinak sikerei következtek. Az utolsó versenyt 2026-ban rendezték, mert a szervezők nem hosszabbítottak szerződést.

Év Versenyző Konstruktőr Helyszín Összefoglaló2026 Lando NorrisMcLaren-MercedesZandvoortÖsszefoglaló2025 McLaren-MercedesÖsszefoglaló2024 Lando NorrisMcLaren-MercedesÖsszefoglaló2023 Max VerstappenRed Bull-RBPTÖsszefoglaló2022 Max VerstappenRed Bull-RBPTÖsszefoglaló 2021 Max Verstappen Red Bull-Honda Összefoglaló 2020törölve 2019–1986 Nem rendeztek 1985 Niki Lauda McLaren Zandvoort Összefoglaló 1984 Alain Prost McLaren Összefoglaló 1983 René Arnoux Ferrari Összefoglaló 1982 Didier Pironi Ferrari Összefoglaló 1981 Alain Prost Renault Összefoglaló 1980 Nelson Piquet Brabham Összefoglaló 1979 Alan Jones Williams Összefoglaló 1978 Mario Andretti Lotus Összefoglaló 1977 Niki Lauda Ferrari Összefoglaló 1976 James Hunt McLaren Összefoglaló 1975 James Hunt Hesketh Összefoglaló 1974 Niki Lauda Ferrari Összefoglaló 1973 Jackie Stewart Tyrrell Összefoglaló 1971 Jacky Ickx Ferrari Összefoglaló 1970 Jochen Rindt Lotus Összefoglaló 1969 Jackie Stewart Matra Összefoglaló 1968 Jackie Stewart Matra Összefoglaló 1967 Jim Clark Lotus Összefoglaló 1966 Jack Brabham Brabham Összefoglaló 1965 Jim Clark Lotus Összefoglaló 1964 Jim Clark Lotus Összefoglaló 1963 Jim Clark Lotus Összefoglaló 1962 Graham Hill BRM Összefoglaló 1961 Wolfgang von Trips Ferrari Összefoglaló 1960 Jack Brabham Cooper Összefoglaló 1959 Jo Bonnier BRM Összefoglaló 1958 Stirling Moss Vanwall Összefoglaló 1955 Juan Manuel Fangio Mercedes-Benz Összefoglaló 1953 Alberto Ascari Ferrari Összefoglaló 1952 Alberto Ascari Ferrari Összefoglaló

Többszörös győztesek

Legsikeresebb versenyzők GyőzelmekVersenyzőGyőztes évek4 Jim Clark1963, 1964, 1965, 19673 Jackie Stewart1968, 1969, 1973 Niki Lauda1974, 1977, 1985 Max Verstappen2021, 2022, 20232 Alberto Ascari1952, 1953 Jack Brabham1960, 1966 James Hunt1975, 1976 Alain Prost1981, 1984 Lando Norris2024, 2026

Legsikeresebb konstruktőrök +GyőzelmekKonstruktőrGyőztes évek 8 Ferrari 1952, 1953, 1961, 1971, 1974, 1977, 1982, 19836 Lotus 1963, 1964, 1965, 1967, 1970, 1978 McLaren 1976, 1984, 1985, 2024, 2025, 20263 Red Bull 2021, 2022, 2023 2 BRM 1959, 1962 Matra 1968, 1969 Brabham 1966, 1980

Legsikeresebb motorgyártók GyőzelmekGyártóÉvek10 Ford *1967, 1968, 1969, 1970, 1973, 1975, 1976, 1978, 1979, 19808 Ferrari1952, 1953, 1961, 1971, 1974, 1977, 1982, 19834 Climax1960, 1963, 1964, 1965 Mercedes1955, 2024, 2025, 20262 BRM1959, 1962 TAG **1984, 1985Források: * A motorokat a Cosworth tervezte és építette.

** A motorokat a Porsche építette.

Jegyzetek

Holland Kategória:Holland Formula–1 futamok Kategória:Hollandia sportélete Kategória:Zandvoort sportélete Kategória:Autóversenyzés Hollandiában