Gustav Hartenstein (Plauen, Szászország, 1808. március 18. – Jéna, 1890. február 2.) német filozófiai író, főkönyvtáros, Johann Friedrich Herbart követője.
Életpályája 1833-ban a lipcsei egyetemen habilitálta magát De Archytae Tarentini fragmentis philosophicis című értekezésével. Már 1834-ben a filozófia rendkívüli, majd 1836-ban a rendes tanára lett Lipcsében. Jenában halt meg, az egyetemi könyvtár igazgatójaként. A Herbart iskola követője volt, Herbart rendszerét több művében magyarázta.
Művei Die Probleme und Grundlehren der allgemeinen Metaphysik (1836) Die Grundbegriffe der ethischen Wissenschaften (1844) Über die neueste Darstellung und Beurtheilung der Herbartschen Philosophie (1838) Darstellungen der Rechtsphil. des H. Grotius (1850) Über den wissenschaftl. Werth der Arist. Ethik (1859) Über Locches Lehre von der menschl. Erkenntniss in Vergleichung mit Leibnitz' Kritik derselben (1861) Historisch-philos. Abhandlungen (1848)
Jegyzetek
Források
Kategória:Német filozófusok Kategória:Német könyvtárosok Kategória:Szászok Kategória:1808-ban született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek