A Kisebb Testvérek Rendje (latin: Ordo Fratrum Minorum; OFM), amelyet korábban obszervánsok néven ismertek, a katolikus egyházhoz tartozó első három ferences rend egyike,a kapucinusok (OFMCap) és a minoriták (OFMConv) mellett Assisi Ferenc által alapított koldulórend.

A 13. század elején indult megújulási mozgalmak révén jött létre. Ez a rendi ág is az eredeti ferences regula szellemében dolgozta ki alapokmányát, a Konstitúciót.A ferences első rend közösségei, ferencescsalad.hu A rend tagjait általában egyszerűen csak ferenceseknek nevezik.

Etimológia Az obszerváns szó a latin observare (= megőriz, megfigyel, megbecsül) ige melléknévi igeneve (observans). A kifejezés arra utal, hogy amikor a ferences rend két nagy ágra bomlott, a konventuálisokkal (minoriták) szemben ez az ág megőrizte a rend eredeti, szigorúbb szabályzatát.

Hivatalos latin nevük az Ordo Fratrum Minorum (= Kisebb Testvérek Rendje). Ez az a név, amelyet Ferenc adott testvériségének.

Neveik Angliában a rend tagjait a ruhájuk színe alapján Grey Friarsnek (= szürke testvérek) nevezték. Németországban általában Baarfüsser (Baarfuozzen, Barvuzen, Barvoten, Barfüzzen stb.) néven ismerték őket, azaz magyarul mezítlábasak (csak szandált viseltek). Itáliában a népszerű nevük a Frati Minori vagy egyszerűen csak a Frati volt.

Magyarországon cseri barátoknak is hívták őket.Katolikus lexikon – Cseri barátok Nevüket itt is ruhájuk színéről kapták, a ‘szürke’ jelentésű szláv „cseri” szó átvételével.

Történetük bélyegkép|100px|Pietro Perugino: Marchiai Szent Jakab, aki V. Miklós, III. Kalliksztusz és IV. Jenő pápa megbízásából háromszor is járt MagyarországonMarchiai Szent Jakab, katolikus.hu A Máté 10:9-ről szóló prédikáció, amelyet Assisi Ferenc 1209-ben hallott, akkora benyomást tett rá, hogy úgy döntött, teljes mértékben az apostoli szegénységnek szenteli magát. Durva ruhába öltözött, és mezítláb, az evangéliumi anyagi lemondást követve, bűnbánatot kezdett prédikálni.

Hamarosan csatlakozott hozzá egy prominens városi ember, Quintavalle Bernard, aki minden erejével hozzájárult a munkájukhoz, és állítólag egy éven belül elérték a tizenegy főt. A testvérek az Assisi melletti Rivo Torto elhagyatott lepratelepén éltek; de idejük nagy részét Umbria hegyvidéki körzeteinek barangolásával töltötték, ahol mély benyomást tettek hallgatóikra. Életük igen aszketikus volt.

A szerzetesek száma gyorsan szaporodott, és elterjedtek Itália különböző vidékein. 1217-ben Ferenc tartományi elöljárókat (minister provinciales) nevezett ki, és messzebbre küldte tanítványait. Az 1219-es általános káptalanon megújították ezeket a missziókat, és további szerzeteseket küldtek Keletre, így Magyarországra, továbbá Franciaországba, Spanyolországba, Marokkóba.

Magyarországon bélyegkép|100px|Lotz Károly: Kapisztrán Szent János prédikátor képmása, Pannonhalmi Főapátsági MúzeumKapisztrán Szent János képmása, muzeum.osb.hu A „cseri barátoknak” egy korabeli jegyzék szerint 1263 és 1270 között már 25 kolostoruk volt a Magyar Királyságban.Balanyi György: A ferences mozgalom begyökerezése magyar földön, archivum.ferencesek.hu

Magyarországi népszerűségük gyors növekedését az irányzatukhoz tartozó két nagyhatású misszionárius, Marchiai Szent Jakab és a nándorfehérvári diadal hősének, Kapisztrán Szent Jánosnak magyarországi működése is segítette. A ferencesek szabályokat szigorúan megtartó ága, amely már a 14. században megjelent Magyarországon. Eleinte csak az ország déli vidékein alapítottak kolostorokat. Fő célkitűzésük errefelé nem annyira a hitetlenek, mint inkább az ortodoxok (a korabeli szóhasználat szerint szakadárok vagy skizmatikusok) és a bogumil eretnekek megtérítése volt. Korai jelenlétük ellenére kolostoraik száma csak a 15. század közepétől, egészen pontosan 1444-től szaporodik meg nagyobb mértékben.

1500-1700 szerzetessel Angliától német területeken át a Cseh- és a Lengyel Királyságig, a Magyar Királyság területére esett az obszerváns kolostorok 34 százaléka, itt élt a szerzetesek csaknem 30 százaléka. Népszerű vándorprédikációkra, térítésre és a tábori papság szerepére a török hadjáratokban csaknem kizárólag a „cseri barátok" közül kerültek ki papok.Szűcs Jenő: Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformáció hátterében, Irodalomtörténeti Közlemények - 1974. 78. évf. 4. füzet

Tagsága A rendhez tartozók száma a modern korban gyors csökkenést mutat.

Világszéles férfi tagsága: 1971-ben: fő (köztük pap) 2000-ben: fő (köztük pap) 2022-ben fő (köztük pap)

Irodalom Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára, Kairosz Kiadó, Budapest, 2006

Jegyzetek

Források Kertész Balázs: A magyarországi obszerváns ferences vikária 1499. évi konstitúciói, real.mtak.hu Kolai András: Sarutlan szerzetesek, szerzetes.hypotheses.org

További információk "Az Úr adjon nektek békét". A Kisebb Testvérek Rendjének nagykáptalani záródokumentuma, Assisi, 2003 pünkösdjén; Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány, Budapest, 2003 Nyolcszáz esztendős a ferences rend. Tanulmányok a rend lelkiségéről, történeti hivatásáról és kulturális-művészeti szerepéről, 1-2.; szerk. Medgyesy S. Norbert, Ötvös István, Őze Sándor; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Budapest, 2013 (Művelődéstörténeti műhely. Rendtörténeti konferenciák) Várnai Jakab: 800 éve a Szentföldön. A Szentföldi Ferences Kusztódia rövid története; L'Harmattan–Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017 (Sapientia füzetek) A Kisebb Testvérek Rendjének megerősített regulája, általános konstitúciói, általános statútumai; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2023

Kategória:Katolikus szerzetesrendek