200px|bélyegkép|jobb|Az amerikai egydollároson található, az Amerika pecsétjén szereplő mindent látó szem, amely az összeesküvés hívők szerint egy szabadkőműves szimbólum

Az összeesküvés-elmélet () vagy más néven konspirációs teória, röviden konteó egyes társadalmilag jelentős eseményeket, bizonyos történelmi jelenségeket, vagy akár a történelem egészét egy bizonyos embercsoport összeesküvése eredményének nyilvánítja, akik ezt a folyamatot irányítják. Olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport vagy ember áll.

Az összeesküvés-elméletek híveit konspiracionistáknak (a latin: conspiratio, magyarul: összeesküvés szóból eredően) vagy konteósoknak, míg azokat, akik elfogadják az események hivatalos változatát, konvencionalistáknak nevezzük.

Etimológia Az angol kifejezés fordítása. Az 1870-es évektől fogva angol nyelvű magazinokban és újságokban jelent meg és terjedt el a conspiracy theory szóösszetétel."Part IV. Psychological News", The Journal of Mental Science, Volume 16, publ. Longman, Green, Longman & Roberts, 1871 (141)

Áttekintés Az összeesküvés titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére. Minden összeesküvés-elmélet alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya.

Az „összeesküvés-elmélet” kifejezés jelentheti egyszerűen egy összeesküvés vádját.

Jelenthet azonban olyan (egymással nem szükségképpen kapcsolatban álló bizonyítékokból álló) érvelést is, mely nagyszabású, igaznak bizonyulása esetén messzemenő társadalmi és politikai következményekkel bíró összeesküvés létét tételezi fel. Leginkább azon a sémán alapul, hogy ha egy adott X esemény Y személynek hasznos, kedvező, akkor Y előzetesen bizonyára titokban tett valamit X bekövetkezése érdekében.

Az összeesküvés-elméletek többsége gyakran azért keletkezik, mert a „hivatalos” álláspont valamiért tévesnek bizonyul, tehát a kibocsátói „nyilvánvalóan” titkolni akartak valamit.

Az összeesküvés-elméletek kérdése különösen azóta foglalkoztatja a szociológusokat, pszichológusokat és folklórszakértőket, mióta az 1960-as években a Kennedy-gyilkosság példátlan találgatási hullámot indított el, mivel a hivatalos álláspont a tényeket figyelmen kívül hagyta és fizikai képtelenségeket állított (lásd pl. a „mágikus golyó” esete).

Azonban a legtöbbször az események szokásos magyarázataiban csalárd szándék nélkül is vannak lyukak, hiányosságok, túl sok utánajárást igénylő, nem feldolgozott részletek, fel nem oldott apró ellentmondások. Információhiányból, erőforrás-takarékosságból vagy kényelmességből fakadóan ezekre már nem terjedt ki a figyelem, és mert általában e részletek külön megvizsgálása nélkül is elfogadják a legtöbben a hivatalos magyarázatot. A hiányosságok azonban táptalajul szolgálnak az alternatív magyarázatok kitalálásához, és az alternatív magyarázat gyakran egy összeesküvés-elmélet. Lelki alapjuk a bizalomhiány, a gyanakvás, a becsapottság érzése.

Az összeesküvés-elmélet egyfajta magyarázatot kínál a benne hívőknek. Ebben az értelemben az összeesküvés-elmélet az emberi elmének a világ megértésére irányuló működésére vezethető vissza. Ugyanakkor ez nem racionális, észszerű, hanem mitikus, mítosz- vagy meseszerű világmegértést jelent, mivel az összeesküvés-elméletek fontos tulajdonsága, hogy nem, vagy nagyon nehezen cáfolhatóak. A cáfolatot a hívők jellemzően az „elmélet” megerősítéseként, az összeesküvők nyomok eltüntetésére tett tudatos kísérleteként, leplezésként fogják fel, vagyis a cáfolatnak szánt állítást egyszerűen beemelik az elméletbe.

A totális diktatúrák által szervezett koncepciós perek nem egyszer a vádlottak összeesküvésének kiagyalt elméletén alapultak.

A 21. században az internet elterjedésével az összeesküvés-elméletek az álhírek (fake news) terjesztésével együtt információs hadviselés egyik eszközévé váltak.https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/PC_GLOBSEC_Tanulmány_Választási%20dezinfo_220527.pdf A dezinformáció szerepe a magyar választási kampányban - Political Capital, 2022 május A közösségi médiában (például Facebook) egyre gyakrabban jelennek meg politikai eseményekhez, választásokhoz kapcsolódva összeesküvés-elméletek, amiket „eltitkolt igazságokként” tálalnak. Ezeket külföldi titkosszolgálatok vagy hazai politikai szervezetekhez kötődő háttérintézmények, politikai marketingesek terjesztik. A cél ilyenkor nem elsősorban a politikai ellenfél lejáratása, hanem a nagyközönség elbizonytalanítása, összezavarása, a valódi, ellenőrizhető híreket közlő sajtó hiteltelenítése.Aradi Hanga Zsófia - Political Capital: Az orosz trollhadsereg Magyarországon sem alszik, tovább terjesztik a háborús dezinformációkat (Telex.hu, 2022.10.28.)Nagy Nikoletta - Magyarországon az oroszok nem pazarolnak időt a manipulációra, a kormány elvégzi helyettük (Telex.hu, 2024.02.22.)

Néhány példa

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokkal kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet létezik. A legtöbb ezek közül egyetért abban, hogy a támadásokat az amerikai kormány utasítására hajtották végre, míg néhányan Izraelt sejtik a háttérben. Az Apollo-programmal kapcsolatban elterjedt nézet az, hogy valójában nem történt meg, csak filmes trükk volt. Az antiszemitizmus és a neonácizmus gyakran történelemhamisító összeesküvés-elméletek formájában jelenik meg, miszerint a zsidók a világ feletti hatalomra törnek és/vagy a holokauszt nem történt meg. (A szélsőjobboldali propaganda aktualizált világfejtegető magyarázataként - a multinacionális tőke és a kapitalizmus egzakt bírálata helyett - a populista globalizációellenesség szintén többnyire az irracionális antiszemita érzelmek álcázása.) Hasonló nézet tartja magát az örményekkel kapcsolatban is. A vegyi felhők (chemtrails) elmélete szerint a magasan szálló repülőgépek után látható kondenzcsík valójában szétpermetezett vegyi vagy biológiai fegyver, esetleg az időjárás manipulálására szolgáló anyag. Az oltásellenesség általában összeesküvés-elméleteken alapul. Klaus Schwab német közgazdász által 1971-ben alapított Világgazdasági Fórum 2020-as ülésén előadott Great Reset program gazdaságélénkítő javaslatainak szándékos félreértelmezése.Teczár Szilárd - Nagy Újraindítás: így lett a Világgazdasági Fórum a dezinformáció egyik kedvenc célpontja (lakmusz.hu,20236.01.19.)

Összeesküvés-elméletek az irodalomban Az összeesküvés népszerű irodalmi téma, különösen a thriller és sci-fi műfajokban, elsősorban a kínált drámai intenzitás lehetősége miatt. Kiváló feszültségkeltő szerepén túl arra is képes, hogy a valóságban komplex és gyakran követhetetlen eseményeket egyszerű morális kérdésekké változtasson, ahol a bajok oka a gonosztevők csoportja, és így a problémák megoldása (az összeesküvők megtalálása és legyőzése) is egyszerűvé és követhetővé válik. Könnyen belátható, hogy egy összeesküvés izgalmas és könnyen lezárt cselekményre ad lehetőséget.

Valódi összeesküvések Az összeesküvés-elméletek alapját adhatja, hogy a valóságban is történtek összeesküvések, vagy erre tett kísérletek. Titkosítás alól feloldott akták, valamint évtizedekkel ezelőtti események utólagos vizsgálata alapján megállapítható, hogy jellemzően katonai és politikai vonatkozású ügyekben titkos hadműveletekkel, vagy azok előkészületeivel, koncepciójával próbálták nagyhatalmak a maguk számára kedvezőnek tűnő irányba befolyásolni az események menetét.10 őrült összeesküvés-elmélet, amiről kiderült, hogy mind igaz Portfolio, 2017. szeptember 17.

Pszichés korrelátumok Az összeesküvés-elméletekben hívők túlnyomó többsége nem szenved pszichés zavarban, az ilyen hiedelmek elfogadása önmagában nem feltétlenül tekinthető kóros jelenségnek. Az összeesküvés-hit igen elterjedt, a lakosság jelentős részét érintő, alapvetően normálpszichológiai jelenség. Ugyanakkor a kutatások bizonyos, a normál személyiségvonások szélső tartományába eső jellemzőket, illetve szubklinikus tünetdimenziókat azonosítottak, amelyek statisztikailag megkönnyítik, elősegítik az ilyen hiedelmek kialakulását és fenntartását – ezek jelenléte tehát hajlamosító tényezőnek, nem pedig oki, még kevésbé kizárólagos magyarázatnak tekintendő.

Leggyakrabban vizsgált és megerősített összefüggések Szkizotípia (a pszichózis-spektrum enyhébb, nem klinikai formája, elsősorban a „furcsa hiedelmek / mágikus gondolkodás” alskála) – az egyik legerősebb és legrendszeresebb prediktor.

A mágikus gondolkodás azt jelenti, hogy valaki ok-okozati összefüggést tételez fel olyan dolgok között, amelyek között a tudomány szerint nincs valódi fizikai vagy logikai kapcsolat – például hogy egy gondolat, rituálé vagy jel közvetlenül befolyásolhat távoli eseményeket. Ide tartozik a jelentés-tulajdonítás véletlenszerű egybeeséseknek (apofénia), a babonás hiedelmek, illetve az a meggyőződés, hogy rejtett, láthatatlan erők vagy összefüggések irányítják a világ eseményeit – ez az a kognitív mintázat, amely megkönnyíti az összeesküvés-elméletek elfogadását is, hiszen azok is gyakran láthatatlan, rejtett oksági láncokat feltételeznek.

Paranoid ideáció – Állandó alaptalan gyanakvás, mások (akár ismeretlen személyek) szándékainak, vizsgálat és körültekintés nélküli azonnal és automatikusan rosszindulatúként való értelmezése.

Nárcizmus (főleg grandiózus nárcizmus) – metaanalitikus korrelációi r = 0,22–0,28 körül mozognak, ami viszonylag erősnek számít ezen a területen.

'Pszichopátia (elsődleges pszichopátia) és machiavellizmus – szintén pozitív prediktorok.

Paranoia vagy összeesküvés-mentalitás? Fontos megkülönböztetés, hogy a paranoia és az összeesküvés-mentalitás – bár tartalmilag hasonlóak (üldöztetéses tartalom, még a cáfoló bizonyítékokkal szemben is irracionális mértékű ellenállás) – a kutatások szerint különálló, egymással csak gyengén korreláló (r = 0,26) konstruktumok. Egy 2510 fős, ötországos (Egyesült Királyság, USA, Hongkong, Németország, Ausztrália) mintán végzett hálózatelemzéses vizsgálat kimutatta, hogy mindkettő összefügg a korábbi traumatikus élményekkel, a másokról és önmagunkról alkotott negatív hiedelmekkel, alvásproblémákkal és a fokozott aggodalmaskodással, ugyanakkor a paranoia inkább fokozott szorongással és csökkent szociális támogatottsággal jár együtt, míg az összeesküvés-mentalitásnál épp fordított mintázat (csökkent szorongás/depresszió, magasabb szociális támogatottság, jóval erősebb nárcisztikus vonások, de gyengébb analitikus gondolkodás) figyelhető meg. Emiatt egyes kutatók úgy fogalmaznak, hogy az összeesküvés-hit inkább egyfajta általánosított politikai attitűdnek tekinthető, míg a klinikai paranoia valódi pszichopatológiának.

Jegyzetek

További információk Huszadik századi dokumentumok VIII. (In: Országépítő, 2002/1 sz.) Cecil Rhodes élete és titkos társasága (In: Országépítő, 2002/2 sz.) A New York-i CFR (In: Országépítő, 2002/4 sz.) Bolyki Tamás (szerk.): A világ legnagyobb összeesküvései, Budapest, Jövővilág Alapítvány, 2002, The Order of Skull and Bones (Országépítő, 2003/4 sz.) Interjú Gerhard Wisnewskivel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról és annak globális hatásairól (In: Szabad Gondolat, 2004/1.) Rudolf Steiner: Memorandum (In: Szabad Gondolat, 2005/4.) Torrente de Bosque (Géczi Zoltán): Összeesküvés-elméletek, Kecskemét, Vagabund, 2006, Daniel Pipes: Összeesküvések. A paranoia évezredes története; Budapest, Agave könyvek, 2007, A Tavistock Intézet Drábik János írásai a MEK-ben Cikk az Urbanlegends.hu portálon Miért hiszünk az összeesküvés-elméletekben? Cikk az Urbanlegends.hu portálon Miről ismerhető fel a konteós gondolkodás? Cikk a Múlt-kor portálon a Kennedy-gyilkosságról Cikk a Múlt-kor portálon a gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés-elméletekről 9/11 A magyar történelem, Trianon és az Illuminátusok Összeesküvés-elméletek gyűjtőhelye Konspirációs teóriák Interjú Krekó Péter szociálpszichológus-politológussal (Index, 2013. november 21.)