A Dél-Alföldet és a Dráva-síkot magába foglaló Titelicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék déli pereme, illetve (a Dráva-sík) délnyugati, a Slavonicum flóravidék (Dél-, illetve Nyugat-Szlavónia) és a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) közé ékelődő nyúlványa. Ide tartozik a Dráva síkja, a Mohácsi-sziget, valamint az országhatáron túl Bácska, Bánát és Szlavónia területének nagy hányada egészen a Száva alsó folyásának árteréig, így területének nagy része Horvátországban található.
Egyes szerzők a Dráva-síkot nem tekintik a Titelicum részének, hanem Dravense néven önálló (Dráva-melléki) flórajárásként különítik el.
Délies fekvésénél fogva éghajlata, tehát növényzete is kissé szubmediterrán jellegű. Felszínének túlnyomó részét fiatal homokos, helyenként agyagos ártéri üledékek borítják, uralkodó genetikai talajtípusa az öntéstalaj. Eredeti vegetációja a töredékére zsugorodott. Egykor változatos növénytakarójának hírmondói: lápok és mocsarak töredékeiben: mételyfű, lápi csalán; a ligeterdőkben pirítógyökér (Tamus communis), gyűszűvirág fajok (Digitalis ssp.), fekete galagonya (Crataegus nigra). A dél-alföldi gyertyános-tölgyesek (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum) maradványfoltjaiban fordul elő: ezüst hárs (Tilia tomentosa), szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) jerikói lonc (Lonicera caprifolium).
Magyarországi tájegységei Dráva-sík
Természetföldrajzilag ez a Dráva ártere, de növényföldrajz ide sorolja a Mecsek és Baranyai-dombság közé ékelődő Pécsi-síkságot is. A felszínén főleg öntéshomokot találunk, de északi és keleti részét lösz fedi. Éghajlata egyfajta átmenet az Alföld, illetve a szomszédos hegy- és dombvidékek (Villányi-hegység, Baranyai-dombság, Zselic, Belső-Somogy) klímája között – ennek jele az Alföldön szokásosnál több csapadék, aminek köszönhetően több hegyvidéki faj is talált itt menedéket.
Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:
Gyertyános-tölgyesek montán elemei: bükk (Fagus sylvatica), árnyékvirág (Majanthemum bifolium), erdei madársóska (Oxalis acetosella), sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), kapotnyak (Asarum europaeum) stb. Gyertyános-tölgyesek szubmediterrán elemei: ezüst hárs (Tilia tomentosa) , szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), pirítógyökér (Tamus communis); kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum). tölgy-kőris-szil ligetek szubmediterrán növényei: ligeti szőlő (Vitis sylvestris), fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides), borostás sás (Carex strigosa); Földutak melletti gyomnövényzetben: gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata);
Mohácsi-sziget és Mohácsi-sík
A Duna alsó folyású szakaszának ártere, a felszínen elsősorban öntéshomokkal. Éghajlata a Dráva-síkénál kontinentálisabb, aminek legmarkánsabb jele a kevesebb csapadék. Az erdős sztyepp zóna része.
Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:
tölgy-kőris-szil ligetek szubmediterrán növényei: ezüst hárs (Tilia tomentosa), illatos hunyor (Helleborus odorus), ligeti szőlő (Vitis sylvestris), fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides), borostás sás (Carex strigosa), fekete galagonya (Crataegus nigra) – endemikus faj; erdőszélek jellegzetes, szubmediterrán növénye: rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)''.
Források Az Alföld flóravidéke Növényföldrajz ÁTTEKINTÉS A DRÁVA ALSÓ VÍZGYŰJTŐJÉNEK TÁJHASZNÁLATÁRÓL
Kategória:Flórajárások Kategória:Magyarország növényvilága