John Lee Hooker (Clarksdale, Mississippi, 1917. augusztus 22. – Los Altos, Kalifornia, 2001. június 21.) négyszeres Grammy-díjas amerikai bluesénekes, gitáros és dalszövegíró. Az amerikai Mississippi állam Coahoma megyéjében, Clarksdale-től nem messze született egy zenész családban. Mostohaapja egy helyi blues gitáros volt.
Pályafutása Fiatalkora Hooker 1917. augusztus 22-én született Coahoma megyében, Clarksdale-től nem messze, William (1871-1923) Hooker földbérlő és baptista prédikátor és Minnie Ramsey Hooker (1875-?) tizenegyedik gyermekeként. John és testvérei otthon tanultak. Csak vallási zenéket hallgathattak. 1921-ben szülei elváltak, a következő évben anyja hozzáment William Moore-hoz, egy blues énekeshez, aki biztosította Johnnak az első gitár bemutatóját. Egy évvel később (1923-ban), mikor John édesapja meghalt, John elszökött otthonról. Soha többet nem találkozott anyjával és mostohaapjával.
Az 1930-as években Memphisben élt és dolgozott a Beale Streeten, ahol alkalmi fellépései voltak házibulikon. Különféle gyárakban dolgozott a második világháború alatt, később a Ford Motor Company-nál Detroitban is. Detroit északi részén a Hastings Streeten (a feketék mulatozóhelyének központja) töltötte idejét blues bárokban, találkozóhelyeken. Detroiti klubokban lépett fel, népszerűsége gyorsan nőtt. Új, "hangosabb" hangszerre volt szüksége, ezért megvette első elektromos gitárját.
Karrier Hooker karrierje 1948-ban kezdődött el, mikor az ügynöke készíttetett egy demo lemezt Hookerrel és a Bihari brothers-szel (a Modern Records tulajdonosaival).
Dadogott, a dalait félig beszélve adta elő, ami jellegzetességévé vált. Zenéjének ritmusa kötetlen volt, hasonlított a Delta blues előadóira. Éneke is inkább a beszédhez állt közelebb, semmint dallamok kiénekléséhez. Ez a laza, kötetlen stílus a Chicagóból érkező elektromos blues zenekarok megjelenésével vesztett népszerűségéből, bár amikor nem szólóban játszott, Hooker megpróbálta a kettőt ötvözni.
Zenéje
Hooker Memphisben (Tennessee állam) kezdett zenélni, majd 1943-ban Detroitba költözött, ahol gyári munkás volt. Itt élt 1969-ig, a város keleti részén, a feketék szórakozóhelyei közelében. Első lemezfelvételeit 1948-ban készítette, ezek közül a "Boogie Chillen" sláger lett. Több mint egymillió darabot adtak el belőle. Ez megteremtette számára a lehetőséget, hogy olyan, ma már klasszikus dalokat vegyen fel, mint a "Crawling King Snake", az "In the Mood", a "Rock House Boogie" és a "Shake Holler Run".
Szólókarriert kezdett, az 1960-as évek elején a blues és a folk rajongói között is népszerűvé vált, így ő mutathatta be a közönségnek a fiatal Bob Dylant.
1980-ban előadta nagy sikerű dalát, a "Boom Boom"-t a Blues Brothers című filmben.
1989-ben vendégmuzsikusok – Keith Richards, Carlos Santana – társaságában felvette The Healer című, Grammy-díjnyertes albumát.
2001-ben, röviddel európai turnéja előtt betegedett meg, és nem sokkal utána elhunyt.
Hooker több, mint 100 albumot vett fel, utolsó éveiben San Franciscó-ban élt.
Jellegzetes, mély tónusú énekhangja mellett gitárkísérete iskolát teremtett. Gitárstílusa egyszerűnek tűnik, ám lüktető basszusmeneten alapuló, egyetlen gitáron játszott kétszólamú kísérete technikai bravúr. Még az 1990-es évek elején is készített felvételeket, így duettet énekelt Van Morrison Gloria című dalában, illetve Bonnie Raitt-tal.
Díjai, elismerései Csillagot kapott a hollywoodi Walk of Fame-en Bekerül a Blues Hall of Fame-be (1980) Bekerül a Rock and Roll Hall of Fame-be (1991)
Grammy-díjak A legjobb tradicionális blues felvétel 1990-ben az "I'm in the Mood"-ért (Bonnie Raittel) A legjobb tradicionális blues felvétel 1998-ban a "Don't Look Back"-ért Grammy életműdíj 2000-ben
Két dalát, a „Boogie Chillen”-t és a „Boom Boom”-t beválasztották a Rock and Roll Hall of Fame: „500 dal, amely megváltoztatta a Rock and Roll-t” listájába. A „Boogie Chillen” egyike volt Az évszázad dalainak.
Fontosabb felvételei
1959: How Long Blues (released on United) 1959: I'm John Lee Hooker (Vee Jay Records) 1959: The Folk Blues of John Lee Hooker (Riverside) 1959: Burning Hell (Riverside) 1960: That's My Story (Riverside) 1960: House Of The Blues 1960: I'm John Lee Hooker 1961: John Lee Hooker Sings The Blues 1961: Plays And Sings The Blues 1962: Burnin' 1962: Drifting the Blues 1962: Tupelo Blues 1964: The Great John Lee Hooker 1964: I Want To Shout The Blues 1964: Burning Hell 1965: Hooker & The Hogs 1965: Seven Nights 1967: Urban Blues 1967: Live at Caf? Au Go: Go 1968: Hooked on Blues 1969: Get Back Home 1969: Big Red Blues 1969: Simply The Truth 1971: Endless Boogie 1971: Hooker 'N' Heat/Infinite boogie 1971: Never Get Out Of These Blues Alive 1972: Live At Soledad Prison 1973: Kabuki Wuki 1974: Free Beer And Chicken 1976: In Person 1979: Sad & Lonesome 1980: Everybody Rockin' 1986: Jealous 1987: Don't Look Back 1989: John Lee Hooker's 40th Anniversary Album 1989: The Detroit Lion 1989: The Healer 1990: The Hot Spot (Featuring Miles Davis) 1991: Mr. Lucky 1992: Boom Boom 1992: This Is Hip 1995: Chill Out 1995: Whiskey & Wimmen 2001: House Rent Boogie 2006: Hooker
Hatása Számos dalát popegyüttesek is lemezre vették, így a Rolling Stones és az Animals.
Dalait lemezre vették például Dimples (Animals, Spencer Davis Group), Boom boom (Animals, Yardbirds).
Jegyzetek
További információk
Hooker John Lee Hooker hivatalos oldal
Irodalom John Lee Hooker, A Blues Legend;A bevezető magyarázatot ad a bravúros technikára is. ARC MUSIC CORP., 1991,
Kategória:1917-ben született személyek Kategória:2001-ben elhunyt személyek Kategória:Amerikai énekesek Kategória:Amerikai bluesgitárosok Kategória:Amerikai dalszerzők Kategória:Blues Hall of Fame beiktatottak Kategória:Rock and Roll Hall of Fame beiktatottak Kategória:Grammy-díjas zenészek Kategória:Minden idők 100 legjobb gitárosa (Rolling Stone magazin) Kategória:Afroamerikaiak Kategória:Mississippiek