A kenderike (Linaria cannabina) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla cannabina néven. Sorolták a Carduelis nembe Carduelis cannabina és az Acanthis nembe Acanthis cannabina néven is.
Alfajai Linaria cannabina autochthona (Clancey, 1946) - Skócia Linaria cannabina bella (C. L. Brehm, 1845) - Kis-Ázsiától a Kaukázusig és Kína délnyugati részéig Linaria cannabina cannabina (Linnaeus, 1758) - Európától Nyugat-Szibériáig és Észak-Afrika Linaria cannabina guentheri (Wolters, 1953) Linaria cannabina harterti (Bannerman, 1913) - Kanári-szigetek Linaria cannabina meadewaldoi (Hartert, 1901) - Kanári-szigetek Linaria cannabina mediterranea (Tschusi, 1903)
Előfordulása Skandinávia északi fele és Izland kivételével egész Európában fészkel. Költ Kis-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában is. Kedvelt élőhelyei a lankás dombvidékek. De megtalálhatjuk az alföldön, erdőszéleken, vasúti töltések melletti bokrosokban, szőlőhegyeken, öreg temetőkben. Vonuló faj.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon elég gyakori fészkelő, részben állandó és telelő madárcsapatok vannak, a fészkelő állomány nagyságát 70 000-107 000 párra becsülik (2000-2012). Az ország egész területén megtalálható, de leggyakrabban a Dunántúli-dombságon és a Dunántúli-középhegységben és Északi-középhegységben tűnik fel.
Megjelenése Testhossza 13-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 15-22 gramm. Karcsú és hosszú farkú, rövid, szürke csőrű madár. A háta és dolmánya valamennyi tollazatban barna, torka krémfehér, közepén jellegtelen sötét pettyezettel. A fejoldal a szem fölött és alatt világos mintájú, piszkos szürke pofája közepén világos folt van. Kézevezői fehéren szegettek. A hím homloka és melle vörös, ősszel barnásvörös és részben elfedik a világos tollszegélyek. Tarkója egyöntetűen szürke. A tojó tollazatában nincs vörös szín, tarkója barnásszürke, a mellén és a fejtetőn finoman sávozott. bélyegkép|210px|A hímbélyegkép|220px|és a tojó
Életmódja Mozgékony és aktív, gyakran rövid, szakaszos felrepülésekkel változtatja helyét. A párok egymás társaságában maradnak egész nyáron. Magevő madár, fiókáit is elsősorban apró gyommagvakkal táplálja. Különösen kedveli a félig érett magvakat, nyáron például a gyermekláncfű termését. Télen a kenderikék csapatokba verődve járják a határt és főként a gazos tarlókon, mezsgyék közelében táplálkoznak. Röptében száraz, de kissé orrhangú életerős „tigg-itt” vagy „tett-ett-ett” hangot ad, különösen intenzív, amikor szárnyra kap. Éneke rövid, kerepelő hangok egyvelege, dallamos füttyökkel ékesített hívóhangként jellemezhető. Néha elnyújtott, gyors tempójú strófákat ad elő, de többnyire „takarékon” énekel. Énekének gyakori elemei a hívóhangon kívül a „piú”, „trrrüh” és a „tu-ki-jű” motívumok.
Szaporodása Sűrű bokros területeken, kertekben, továbbá tövises, rekettyés tengerparti hangásokban, helyenként gyümölcsösökben fészkel. Fészkét vadrózsa- vagy galagonyabokorban, borókában, fiatal lucfenyő ágai között, szőlőtőke alkalmas hajlatában, mindig alacsonyan, néha alig arasznyira építi a talajtól. A párok kora tavasszal alakulnak ki, és csakhamar megjelennek a kiszemelt költőhelyen. A hím egy kiemelkedő ponton gyakran és hosszan énekel. Amikor párja már a fészek helyét keresi, énekelve biztosítja a revírjét. A fészek száraz növényi szálakból, háncsdarabkákból, finom gyökerekből, néha mohából épül, a csészét finom gyökérszálakkal, szőrszálakkal béleli. A fészekalja 5-6 tojásból áll. A tojó egyedül kotlik. A hím többnyire a közelben tartózkodik, és ha párja elhagyja a fészket, nyomban mellé szegődik. A fiókák 10-12 nap alatt kelnek ki. A tojó az első napokban melengeti őket, később már mindkét szülő etet. A fiókák 11-13 napos korukban hagyják el a fészket. Szüleik még legalább tíz napig etetik és gondozzák őket. bélyegkép|210px|Fészke, tojásokkal Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még így is nagyon nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke forint.
Jegyzetek
Források
Haraszthy László (szerk.): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, 1998 Mullarney, K., Svesson, L., Zetterström, D. & Grant, P.J.: Bird Guide, The Most Complete Field Guide To the Birds of Britten and Europe. HarperCollins, London, 1999.
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Kategória:Linaria Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Afganisztán madarai Kategória:Albánia madarai Kategória:Algéria madarai Kategória:Andorra madarai Kategória:Ausztria madarai Kategória:Azerbajdzsán madarai Kategória:Fehéroroszország madarai Kategória:Belgium madarai Kategória:Bosznia-Hercegovina madarai Kategória:Bulgária madarai Kategória:Horvátország madarai Kategória:Ciprus madarai Kategória:Csehország madarai Kategória:Dánia madarai Kategória:Az Egyesült Királyság madarai Kategória:Egyiptom madarai Kategória:Észtország madarai Kategória:Finnország madarai Kategória:Franciaország madarai Kategória:Grúzia madarai Kategória:Németország madarai Kategória:Gibraltár madarai Kategória:Görögország madarai Kategória:Irán madarai Kategória:Irak madarai Kategória:Írország madarai Kategória:Izrael madarai Kategória:Olaszország madarai Kategória:Örményország madarai Kategória:Jordánia madarai Kategória:Kazahsztán madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Kirgizisztán madarai Kategória:Lettország madarai Kategória:Libanon madarai Kategória:Líbia madarai Kategória:Liechtenstein madarai Kategória:Litvánia madarai Kategória:Luxemburg madarai Kategória:Észak-Macedónia madarai Kategória:Málta madarai Kategória:Mauritánia madarai Kategória:Moldova madarai Kategória:Montenegró madarai Kategória:Marokkó madarai Kategória:Hollandia madarai Kategória:Norvégia madarai Kategória:Lengyelország madarai Kategória:Portugália madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Oroszország madarai Kategória:Szaúd-Arábia madarai Kategória:Szerbia madarai Kategória:Szlovákia madarai Kategória:Szlovénia madarai Kategória:Spanyolország madarai Kategória:Svédország madarai Kategória:Svájc madarai Kategória:Szíria madarai Kategória:Tádzsikisztán madarai Kategória:Tunézia madarai Kategória:Törökország madarai Kategória:Türkmenisztán madarai Kategória:Ukrajna madarai Kategória:Üzbegisztán madarai Kategória:Bermuda madarai Kategória:Feröer madarai Kategória:Kuvait madarai Kategória:Mongólia madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Az Egyesült Arab Emírségek madarai