A biom vagy bioformáció klimatikusan és földrajzilag meghatározott, ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösségek (növények, állatok, talajlakó élőlények) együttese. A biomokat különböző tényezők definiálhatják, mint a növényszerkezet (fák, cserjék vagy fűfélék), levéltípusok (lomb- vagy tűlevelűek), a növények közti távolság (erdő, fás puszta, szavanna), vagy a klíma. Az ökozónáktól eltérően a biomokat nem genetikai, taxonómiai vagy történeti hasonlóságok alapján határozzák meg. A biomokat gyakran az ökológiai szukcesszió és a klímával dinamikus egyensúlyt tartó ún. klimax vegetáció azonosítja. Nevüket általában a jellemző klimatikus viszony és a vegetációtípus alapján kapják, például trópusi monszunerdő vagy sarki tundra; az említett szempontok alapján egy biomnak tekinthetők például a mérsékelt övi lomberdők, annak ellenére, hogy mind Észak-Amerikában, mind Európában megtaláljuk őket, eltérő fajkészlettel.
A biomok gyakran helyi neveket kapnak. Például a mérsékelt égövi füves puszta biomját helyileg sztyeppnek (Közép-Ázsia), prérinek (Észak-Amerika) vagy pampának (Dél-Amerika) is nevezhetik.
Az ökorégiókat biomokra és ökozónákra is felosztják.
A biomok jellemzői Biodiverzitás Az egyes biomok biodiverzitási jellemzői, különösen a fauna és a szubdomináns növények sokfélesége, élettelen tényezőkön és a domináns növényzet biomassza-termelékenységén múlik. Jellemzően a fajdiverzitás azokban a szárazföldi biomokban magasabb, ahol több a hozzáférhető nedvesség, magasabb az elsődleges termelés mennyisége és a hőmérséklet.
A biodiverzitás általában nő a sarkoktól az Egyenlítő felé haladva és nő a nedvesség-ellátottság növekedésével.
A biomok természetföldrajzi osztályozása
A biomok osztályozásának legelterjedtebb rendszerei a földrajzi szélesség (vagy hőmérséklet) és a nedvesség-ellátottság szerinti felbontáson alapulnak.
Szárazföldi biomok
thumb|460px|left|A 14 szárazföldi biom a WWF szerint
Éghajlati meghatározottság
A klíma fontos tényező a szárazföldi biomok eloszlásában. A lényegesebb éghajlati faktorok a következők: földrajzi szélesség: arktikus, boreális, mérsékelt, szubtrópusi, trópusi; nedvesség-ellátottság (humiditás): nedves (humid), félnedves (szemihumid), félszáraz (szemiarid), száraz (arid); évszakos változékonyság: a csapadék éves eloszlása lehet egyenletes, vagy váltakozhat évszakok szerint; száraz nyár, nedves tél: a föld legtöbb területén a legtöbb csapadék a nyári hónapokban esik; a mediterrán éghajlatú régiókban a téli hónapokban esik a legtöbb; tengerszint feletti magasság: a magasság növekedése az élőhelytípusokban hasonló változást idéz elő, mint a földrajzi szélesség növekedése.
Édesvízi biomok
Az édesvízi biomok a WWF szerint: Nagy folyam Nagyfolyami felső folyás Nagyfolyami delta Kis folyó Nagy tó Kis tó Félsivatagi tó
Tengeri biomok A tengeri biomok a WWF szerint: Kontinentális talapzat Tengerparti bioformáció Korallzátony Algamező Jéghegy (tengeri jég) Tengeri hőforrás Tengeri metánforrás Tengerfenéki bioformáció Nyílttengeri bioformáció Sekélytengeri bioformáció
Antropogén biomok Város Falu Szántóföld, mező Legelő Park
Egyéb biomok Endolitikus bioformáció
Kapcsolódó szócikkek Bioszféra Növénytársulástan Állattársulástan Növényföldrajz Flórabirodalom
Jegyzetek
Források
Fordítás