thumb|right|250px
A fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) vagy (Chlidonias hybrida) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.
A korai természettudósok a két közeli rokon faj, a fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) és a kormos szerkő (Chlidonias niger) hibridjének tartották. Erre utal tudományos nevében a hybridus jelző is illetve innen kapta a fattyúszerkő magyar nevet.
Előfordulása Költési területe felöleli Eurázsia szinte egész mérséklet övét, de Ázsia déli és délkeleti részén illetve Afrikában is előfordul. A szubtrópusi, trópusi területeken élő madarak nem vonulnak. Az Európában költő madarak téli szállása Afrikában a nagyobb tavak környékén van. Szikes tavakon, halas tavakon, holtágakban telepszik meg.
Alfajai Chlidonias hybridus hybridus Chlidonias hybridus delalandii Chlidonias hybridus fluviatilis Chlidonias hybridus indicus Chlidonias hybridus javanicus Chlidonias hybridus sclateri Chlidonias hybridus swinhoei
Megjelenése Testhossza 23–25 cm, szárnyfesztávolsága 74–78 cm. Vastag piros csőre , feje tetején fekete színű sapka, és fehér arc jellemzi. Hasoldala sötét szürke, az alsó szárnyfedői fehérek. Rekedt hangos kiáltása van. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek.
Életmódja Közvetlenül a vízfelszín felett lebegve vadászik rovarokból, halakból és lárvákból álló táplálékára.
Szaporodása
A költési időszaka május közepétől, június végéig tart. Kisebb telepekben költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18 - 19 nap. A fiókák már a kikelés utáni első napon tudnak úszni, de ha nem zavarják meg őket, még két hétig a fészekben maradnak. Telepesen költ, fészkei közel egymáshoz épülnek, vonuló madár.
Kárpát medencei előfordulása Magyarországra április végén, ritkábban május elején érkeznek. Első csoportjaik szeptemberben hagyják el a Kárpát-medence térségét.
Védettsége thumb|250px
Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Források
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Chlidonias Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Afrika madarai Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok