Ide Júdzsi (japánul: 井出 有治, átírással: Ide Yūji; Szaitama, 1975. január 21. –) japán autóversenyző, 2003 és 2005 között a Formula–Nippon-ban, 2006-ban a Formula–1-ben, a Super Aguri csapatnál versenyzett, de a kiszámíthatatlan vezetése miatt négy futam után az FIA visszavonta a szuperlicencét.
Ide a négy futamos Formula–1-es karrierje után visszatért a Formula Nippon sorozatba.
Pályafutása Korai karrierje left|thumb|Ide Formula–Nippon-os autója 2005-ben Ide 1990-ben gokartozni kezdett. 1991-ben megnyerte a kategória Nemzetközi Kantou kupáját. 1992-ben a második volt a keleti Kantou gokartbajnokságban és megnyerte a Japán Nemzeti SS Stock Class GP-t. A következő évben az összjapán gokart sorozat Formula A osztályában versenyzett, ezután a japán Formula–3-ba szerződött.
1999-ben második volt a japán GT bajnokság klasszikus GT300 osztályában és megnyerte a Formula Dream sorozatot. 2002-ben Ide csatlakozott a Francia Formula–3 sorozathoz, amelyben hetedik helyen végzett. A következő évben, 2003-ban, a japán Formula–Nippon bajnokságba szerződött és szintén a hetedik helyen végzett. 2004-ben a harmadik helyre várta magát a Super Endurance verseny 3. osztályában, végül győzött. 2005-ben az összetett második helyen végzett a Formula Nippon-ban.
A Formula–1-ben Ide 2006-ban, 31 évesen debütált a Formula–1-ben akkor bemutatkozó Super Aguri csapat versenyzőjeként. Egy sajtóközlemény szerint korábbról már ismerte Szuzuki Agurit, a Super Aguri főnökét, aki teljesen japán csapatot akart létrehozni a Formula–1-ben
A bemutatkozó versenyén, Bahreinben Ide nem volt messze csapattársától, Szató Takumától, ám később feladta a versenyt. A következő nagydíjon, Malajziában 33 kör után esett ki.
thumb|left|Ide Judzsi a Super Agurival a 2006-os ausztrál nagydíjon A harmadik versenye nagyon gyengén sikerült: azzal vádolták, hogy az időmérő edzésen feltartotta Rubens Barrichellót, aki így csak a 16. helyről indulhatott. A futamot a 13. helyen, két kör hátrányban fejezte be. A hétvége során sokszor pördült meg vagy csúszott ki. Szuzuki Aguri csapatfőnök nyilatkozta, hogy nem lesz biztos helye a csapatban, ha nem javul a teljesítménye.
Imolában az első körben ütközött Christijan Albersszel, aki ennek következtében többször átfordult, mielőtt fejjel lefelé megállt volna. Ide figyelmeztetést kapott a versenybíróktól az esetért. Sokan elfogadták, hogy a baleset nem teljesen az ő hibája volt, hiszen a Super Aguri csapat erőltetett felkészülése során szinte egyáltalán nem tudott tesztelni az autóval.
2006. május 4-én, az európai nagydíj előtt a Super Aguri csapat bejelentette, hogy Idét elbocsátják, és helyére a Renault korábbi tesztpilótáját, Franck Montagnyt ültetik. Május 10-én az FIA visszavonta Ide szuperlicencét, ami azt jelentette, hogy 2006-ban többet nem vezethetett Formula–1-es autót.
Újra alacsonyabb osztályokban
2006 júliusában bejelentették, hogy Ide a Formula Nippon bajnokság utolsó hat fordulójában a Team Dandelion Racing színeiben fog versenyezni, azzal a céllal, hogy növelje versenyzői tapasztalatát. 2006-ban a Super GT sorozat International Pokka 1000km fordulóján, Szuzukában indult a Nismo versenyzőjeként a 23-as rajtszámú Nissanban. A verseny során bokszutca áthajtásos büntetést kapott, miután összeütközött Micuszada Hidetosi 55-ös számú autójával; Ide azonban a csapatával való kommunikációs félreértés miatt figyelmen kívül hagyta a büntetést, ami a csapat kizárását eredményezte a versenyből.
2007-ben maradt a Formula Nipponban Szuzuki Aguri csapatánál, az Autobacs Racing Team Aguri (ARTA)-nál. A szezonbeli legjobb helyezése egy harmadik hely volt, amelyet az ötödik fordulóban szerzett Szuzukában. Ide harmadik versenyzőként 2007-ben is indult az ARTA színeiben az International Pokka 1000km-en, ahol a csapat a második helyen végzett az összesítésben, a nagy ballasztsúlyból következő hátrány ellenére.
2008-ban és 2009-ben a Team Kunimitsu, majd 2010-ben az ARTA versenyzőjeként teljesített teljes szezonokat a Super GT-ben. Megnyerte a 2010-es Pokka GT Summer Special-t, azt megelőzően második lett a 2008-as versenyen. 2008-ban és 2010-ben a Formula Nipponban is teljes szezonokat teljesített, de csak három alkalommal szerzett pontot. Az ezt követő négy év során csak egy versenyen indult, a 2013-as 500 km-es Fuji GT1-en, ahol az ötödik pozícióban zárta a GT300-as kategóriát. 2015-ben aztán visszatért és a 18-as rajtszámú Toyota 86 MC volánja mögé ült a szezonra a Team Up Garage with Bandoh csapatánál, a csapattársa Júki Nakajama volt. A legjobb eredményüket Autopolisban aratták egy 9. hely formájában, a szezon során összesen 2 pontot szerzett a csapat. 2016-ban ismét ülés nélkül maradt, 2017-ben és 2018-ban azonban a 117-es rajtszámú Elcar Bentley TTO csapatánál versenyzett Szakagucsi Rjóhei csapattársaként, egy Bentley Continental GT3-mal, pontot nem sikerült szerezniük a két esztendő során. 2020-ban a Super Taikyu sorozatban teljesített teljes szezont, és bajnoki címet szerzett az ST-TCR kategóriában Uemacu Tadaó és Kavabata Sintaró csapattársaként a Floral Racing with Uematsu Honda Civic Type R TCR-ével.
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Helyezés Pont 2006 Super Aguri BHRKi MALKi AUS13 SMRKi EUR ESP MON GBR CAN USA FRA GER HUN TUR ITA CHN JPN BRA 25. 0
Jegyzetek
További információk
Hivatalos honlapja (japán nyelven)
Kategória:Japán autóversenyzők Kategória:Japán Formula–1-es versenyzők Kategória:1975-ben született személyek Kategória:Élő személyek