A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, AktionsartA német terminust nem német nyelven írt munkákban is használják (lásd Bussmann 1998, 36. o., Crystal 2008, 38. o.).) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb. határozzák meg. A magyarban egyik példája a befejezettség, amelyet gyakran a meg- igekötő fejez ki (néha más igekötők, pl. elolvas), máskor viszont a mondatszerkezetben érhető tetten (pl. ment le a lépcsőn – folyamatosság).
Definíciójáról nincs egységes nézet a különböző nyelvek nyelvészetében, és olykor az egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek körében sem. Egyesek csak az igeszemlélet fogalmát használják, és az igeszemléletekhez sorolják azokat is, melyeket mások igejellegeknek tekintenek.Bussmann 1998 megjegyzése egyes angol ajkú nyelvészekről (36. o.). Mások megkülönböztetik a két kategóriát, megjegyezve, hogy szorosan összefonódnak,Bussmann 1998, 97. o.Bokor 2007, 219. o. de közöttük sincs egység annak tekintetében, hogy mely vonások tartoznak az egyikhez, és melyek a másikhoz. Az is gond, hogy egyes igeszemléletek/igejellegek elnevezései alatt a különböző nyelvészek más-mást értenek.
Van olyan nézet, amely szerint az igeszemlélet azt fejezi ki, hogy a cselekvés eléri vagy nem éri el a célját, illetve azt, hogy időben korlátozottan vagy korlátozás nélkül megy végbe, az igejelleg pedig a cselekvés, történés tartamát, lefolyásmódját fejezi ki.Bokor 2007, 219–220. o.
Más nézet a kifejezésük eszközei szerint különbözteti meg a két kategóriát: az igeszemlélet szóalaktaniA „szóalaktan” terminus Bokor 2007-ben található értelmében (254. o.). módszerekkel lenne kifejezve, az igejelleg pedig az igető lexikális jelentésébe lenne beleértve, vagy képzők útján lenne kifejezve.Crystal 2008, 38. o. Megint mások szerint igejelleg csak az, amit képzőkkel fejeznek ki.Bussmann 1998 megjegyzése az igejelleg kifejezéséről vallott különböző nézetekről (36. o.).
Azok között a nyelvészek között is, akik csak igeszemléletet vesznek tekintetbe, jelentős nézeteltérések vannak az ezen belül létező kategóriák kezelését és leírását illetően. Ez annak tudható be, hogy a szemlélethez több tényező kölcsönhatása járulhat hozzá: az ige lexikális jelentése, az ige szóalaktani képe, segédigék, igeidők, az ige bővítményeinek jellegzetességei stb.
Nem minden nyelv nyelvészetében foglalkoztak és foglalkoznak egyforma érdeklődéssel az igeszemléletekkel és az igejellegekkel. Olyanok esetében, mint például a szláv nyelvek, már régen kezelik mélyrehatóan az igeszemléleteket, mivel ezekben viszonylag koherens rendszert alkotnak azáltal, hogy grammatikai eszközökkel jelölik őket, azaz gyakran azonos lexikális jelentésű igék szemléletek szerinti párokat alkotnak, olykor toldalék hiányával vs. grammatikai toldalékkal jelölve az igeszemléleteket, máskor toldalékkal az egyiket és a másikat. Viszonylag újabban olyan nyelvek grammatikáiban is foglalkoznak többé-kevésbé az igeszemléletekkel és az igejellegekkel, amelyekben ezeket nem fejezik ki olyan rendszeresen, mint a szláv nyelvekben.
Igetípusok igeszemlélet és igejelleg szempontjából
Bokor 2007 megkülönböztet igeszemléletet és igejelleget.
Az igeszemlélet szempontjából kétféle ige van: A folyamatos ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés nem éri el célját, vagy időben korlátozás nélkül megy végbe: reszket, tervez, vásárol. A befejezett ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés eléri célját, vagy időben korlátozottan megy végbe: győz, megír, hazajön.
Ugyanaz a szerző kétféle jelleg szerinti igetípust különböztet meg: A tartós-huzamos ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés folyamatosan megy végbe, vagy hosszabb ideig tart: zúg, pislog, bólingat. Idetartoznak a gyakorítás jelentésárnyalatát kifejező igék is: lépeget, eszeget. A mozzanatos ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés egyszer megy végbe, vagy pillanatnyi ideig tart: lő, villan, megfutamodik. Van olyan mozzanatos ige is, amely a cselekvés kezdetét vagy végét fejezi ki: fellobban, legyőz.
Bussmann 1998 és Crystal 2008 angol nyelvű nyelvészeti szótárakban az alábbi terminusok jelennek meg, mindegyik az igeszemlélet elnevezéseként, egyik sem az igejellegéként, bár Bussmann 1998-ban van Aktionsart szócikk,Bussmann 1998, 36. o. és Crystal 2008 is említést tesz róla az Aspect szócikkben. Figyelembe véve az angol nyelv jellegzetességeit, ezeket az igeszemléleteket főleg a példák lexikális jelentése hordozza, esetleg a szövegkörnyezetükkel együtt:
állapotszerű (stative) vs. cselekvésszerű (active) vagy dinamikus (dynamic) Az állapotszerű igék nem járnak időben való változással (own ’birtokol’, know ’tud’, like ’tetszik’), a cselekvésszerűek pedig folyamatokat, tevékenységeket, aktív helyzeteket fejeznek ki: blossom ’virágzik’, hit ’üt’.Bussmann 1998, 96. o.
befejezetlen (imperfective vagy aterminative/cursive) vs. befejezett (perfective vagy terminative), folyamatos (durative) vs. nem folyamatos (non-durative), fokozatos (progressive) vs. nem fokozatos (non-progressive), nem teljes (incomplete) vs. teljes (complete), atelic vs. telic Ezeket az angol nyelvű elnevezéspárokat gyakran szokták ugyanazon igeszemléletpárra használni. Ezek időben nem behatárolt cselekvéseket, történéseket (work ’dolgozik’, read ’olvas’, be burning ’ég’) helyeznek ellentétbe időben behatároltakkal: burn down ’leég’, have read a novel ’elolvasott egy regényt’.
folyamat (process) vs. cselekvés (action) Ez a pár nem cselekvő által okozott állapotot vagy történést (know ’tud’, blossom ’virágzik’) helyez ellentétbe cselekvéssel: hit ’üt’, read ’olvas’.
ismétlődő (iterative vagy frequentative) vs. egyszeri (semelfactive) Ez az igeszemléletpár a folyamatos vs. nem folyamatos alkategóriája. Ismétlődő igék például flutter ’csapkod, ide-oda röpköd’ és breathe ’lélegzik’,Bussmann 1998, 342. o. egyszeriek pedig sneeze ’tüsszent’ és knock ’koppant’.Crystal 2008, 430. o.
A szokásos (habitual) a folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Hosszú időtartamú, szünetekkel megszakított cselekvést, történést, állapotot fejez ki. Olykor az angol terminust az iterative-vel tartják azonos jelentésűnek. Példák: Caroline works in England ’Caroline Angliában dolgozik’,Bussmann 1998, 499. o. She used to go to work by car ’Autóval szokott munkába járni’.Bussmann 1998, 604. o. A kicsinyítő (diminutive) a folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Kis intenzitású cselekvést fejez ki: hüsteln ’köhécsel’ vs. husten ’köhög’, spötteln ’ingerkedik’ vs. spotten ’gúnyt űz’.Bussmann 1998, 315. o. A kezdődő (inchoative vagy inceptive) a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája: burst into flames ’lángba borul’, fall asleep ’elalszik’. A hirtelen kezdődő cselekvés igeszemléletét angolul ingressive-nek is nevezik. A változó (transformative) szintén a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Nem cselekvő által okozott állapotváltozást fejez ki: age ’megöregszik’, cool off ’lehűl’, go blind ’megvakul’.Bussmann 1998, 1220. o. A pillanatszerű (punctual) a nem folyamatos alkategóriájaként hirtelen cselekvést, történést fejez ki: explode ’felrobban’, find ’megtalál’. A befejező (resultative, conclusive, effective, finitive vagy terminative) is a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Cselekvés végét, véghezvitelét fejezi ki: find ’megtalál’, kill ’megöl’.Bussmann 1998, 1004. o. Az angol factitive és causative terminusok részben a magyar műveltetőnek felelnek meg (az alany azt okozza, hogy másvalaki végezze az ige által kifejezett cselekvést: She makes him eat ’Eteti’),Crystal 2008, 70. o. de olyan igéket is minősítenek, amelyek történés (fell ’ledönt’, melt ’olvaszt’) vagy minőségi változás okozását fejezik ki: blacken ’feketít’, redden ’pirosít’.Bussmann 1998, 168. o. Az intenzív (intensive) nagy intenzitású cselekvéseket, történéseket fejez ki: scream ’kiált, sikolt’, smash ’összetör, szétzúz’.Bussmann 1998, 579. o.
A közép-délszláv diarendszerhez tartozó sztenderd nyelvek grammatikái között vannak olyanok, amelyek csak igeszemléletekről szólnak, és ezek olyan alkategóriáiról, melyeket mások igejellegekként kezelnek, ez utóbbiak pedig megkülönböztetik az igeszemléletet az igejellegtől.
Ivan Klajn szerb nyelvész (Klajn 2005) és a Gramatika crnogorskoga jezika ’A montenegrói nyelv grammatikája’ (Čirgić 2010) szerint két igeszemlélet van:Klajn 2005, 105–106. o. és Čirgić 2010, 115. o. A befejezetlen szemléletű igék (nesvršeni vagy imperfektivni glagoli) folyamatban levő, az időben behatárolatlan cselekvést, állapotot vagy történést fejeznek ki a jelenben, a jövőben vagy a múltban. Ezen igeszemléleten belül Čirgić 2010 szerint van két igekategória: A folyamatosak (trajni vagy durativni) a cselekvés, állapot vagy történés szüntelen voltát fejezik ki: pričati ’mesél’, jesti ’eszik’. Az ismétlődők (učestali vagy iterativni) szünetekkel megszakított, de időben behatárolatlan cselekvést, történést fejeznek ki: kuckati ’kopogtat’, javljati se ’(időről időre) megjelenik’.
Klajn 2005 beleérti a befejezetlen ige fogalmába a folyamatosságot, és megjegyzi, hogy majd minden befejezetlen ige ismétlődő is lehet: Učenici pišu zadatak ’A tanulók írják a feladatot/feladatot írnak’ vs. Pisaću ti svakog dana ’Írni fogok neked minden nap’.
A befejezett szemléletű igék (svršeni vagy perfektivni glagoli) Klajn 2005 szerint több kategóriához tartoznak: pillanatnyi időtartamú cselekvést kifejezők (trenutno-svršeni): udariti ’üt’, skočiti ’ugrik’; cselekvés kezdetét kifejezők (početno-svršeni):A cselekvés kezdetét kifejező igéket angolul inchoative-nak vagy inceptive-nek nevezik (Crystal 2008, 239. o.). zapevati ’énekelni kezd’, zaspati ’elalszik’; cselekvés véghezvitelét kifejezők (završno-svršeni): pojesti ’megeszik’, pročitati ’elolvas’; bizonyos (hosszabb-rövidebb) ideig tartó (ingresivni)Más nyelvészek ingressive alatt az inchoative szinonimáját értik (lásd Bussmann 1998, 548. o. vagy Barić 1997, 224. o.). és/vagy intenzív cselekvést kifejezők (intenzivni): porazgovarati ’röviden elbeszélget’, potrajati ’eltart, sokáig tart’, zaigrati se ’belefeledkezik a játékba’; végsőkig vitt cselekvést kifejezők (sativni): najesti se ’jóllakik, teleeszi magát’, naspati se ’kialussza magát’.
Čirgić 2010 a završno-svršeni kategóriába sorol cselekvés végét kifejező igéket is: stići ’megérkezik’, dovršiti ’bevégez’.
A Hrvatska gramatika ’Horvát grammatika’ (Barić 1997) ugyanazokat az igeszemléleteket veszi számításba, mint az előzőek, de az ezekben található igeszemlélet-kategóriákat külön kezeli igejellegekként (načini radnje). Az ezekhez tartozó igéken kívül másokat is tekintetbe vesz:Barić 1997, 223–224. o. faktitív igék (učinski / faktitivni / uzročni glagoli), melyek állapot megváltoztatását fejezik ki: bijeliti ’fehérít’, crveniti ’pirosít’; „összehasonlító” igék (poredbeni/komparativni glagoli): A „kisebbítő” igék (deminutivni glagoli) a szokásosnál rövidebb időtartamú vagy kisebb intenzitású cselekvést fejeznek ki. Lehetnek befejezetlen vagy befejezett szemléletűek: grickati ’rágcsál’ (befejezetlen) vs. gricnuti ’elrág’ (befejezett). A „nagyobbító” igék (augmentativni glagoli) a szokásosnál nagyobb mértékű vagy intenzitású cselekvést fejeznek ki. Ezek is lehetnek folyamatosak vagy befejezettek: prejedati se (befejezetlen) ’túl sokat eszik’ vs. prejesti se (befejezett) ’túl sokat megeszik’. másvalaki cselekvésénél nagyobb mértékű vagy jobb hatású cselekvést kifejező igék (majorativni glagoli): nadvikivati koga (befejezetlen) vs. nadvikati koga (befejezett) ’túlkiabál vkit’.
Barić 1997 szerint egyes fentebb csak folyamatosokként vagy csak befejezettekként bemutatott igekategóriáknak ellentétes szemléletű párjuk is van: ismétlődők: zatvarati (folyamatos) ’(be)zár’ vs. pozatvarati (befejezett) ’mindent sorban bezár’; kezdődők: polijetati (folyamatos) vs. poljeteti (befejezett) ’repülni kezd’; befejezők: dograđivati (folyamatos) vs. dograditi (befejezett) ’hozzáépít’.
Az igeszemléletek/igejellegek jelölése