A Roszatom (oroszul: Росатом, IPA: [rɐsˈatəm]), más néven Roszatom Állami Atomenergetikai Vállalat, Állami Atomenergetikai Vállalat Roszatom vagy Roszatom Állami Vállalat, egy atomenergiával, nem energetikai nukleáris termékekkel és high-tech termékekkel foglalkozó moszkvai székhelyű orosz állami vállalat. A 2007-ben létrejött szervezethez több mint 350 társaság tartozik, köztük tudományos kutatással foglalkozó szervezetek, a nukleáris fegyverekhez kapcsolódó létesítmények és a világ egyetlen atomjégtörő-flottája.
Az állami vállalat a világ egyik legnagyobb atomenergetikai vállalata. A Roszatom a legnagyobb villamosenergia-termelő vállalat Oroszországban, 215 746 TWh elektromos energiát állít elő, ez az ország villamosenergia-termelésének 20,28%-a. A vállalat szintén első helyen áll a külföldi atomerőmű-építésben, a globális nukleáristechnológia-export 76%-a kapcsolódik a Roszatomhoz: Ez 2020 decemberében 35, a fejlesztés különböző fázisában levő atomerőmű-blokkot jelentett 12 országban. A Roszatom a nukleáris medicina számára is gyárt berendezéseket és állít elő izotópokat, kutatási tevékenységet folytat és anyagvizsgálatokat végez; emellett szuperszámítógépeket, szoftvereket, valamint különféle nukleáris és nem nukleáris innovatív termékeket állít elő. A Roszatom stratégiájának része a megújuló energiaforrások és a szélenergia további fejlesztése. Oroszországban két blokk építése zajlik a Kurszk 2 atomerőműben, és bejelentették, hogy a Kolai atomerőműben két további blokk építését tervezik. 2019-ben a Roszatom részesedése a világpiacon 38% volt, ezzel a vállalat globális viszonylatban is élen jár az urándúsítási szolgáltatásokban (36%), és a globális nukleárisfűtőanyag-piac 16%-át fedi le.
2020-ban a Roszatom jóváhagyta korszerűsített stratégiáját, amelyben nagy hangsúlyt helyez az új termékek szerepére – ideértve a nukleáris nem energetikai és a nem nukleáris termékeket is – mintegy 100 új üzleti területen, köztük a nukleáris medicina, a kompozitok, a szélenergia, a hidrogén, a hulladékgazdálkodás, az additív gyártási technológia és a hidrogén-előállítás területén.
A Roszatom egy nonprofit szervezet, és míg a feladatai közé tartozik az atomenergia fejlesztése, a nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó vállalatok növekedése és az állam által ráruházott feladatok ellátása, nemzetbiztonsági szerepet is betölt (nukleáris elrettentés), gondoskodik a nukleáris- és sugárbiztonságról, valamint alkalmazott és alaptudományokkal foglalkozik. Emellett az állami vállalat jogosult az állam nevében eleget tenni Oroszország nemzetközi kötelezettségeinek az atomenergia-felhasználás és a nukleáris anyagok elterjedésének megakadályozása terén. A Roszatom olyan nagyszabású projektekben is részt vesz, mint az ITER és a FAIR.
2021 februárjában a Roszatom teljes rendelésállománya elérte a 250 milliárd dollárt. A 2020-as vállalati jelentés szerint 10 éves külföldi rendelésállománya 138,3 milliárd dollárt tett ki, míg az árbevétele elérte a 7,5 milliárd dollárt. Az új termékekre vonatkozó tízéves rendelésállomány 1602,1 milliárd rubelt tett ki, a bevétel pedig elérte a 261,1 milliárd rubelt.
Története A Roszatom elődei között több, különböző feladatokat ellátó szovjet és orosz kormányzati szervezet található. 1953. június 26-án a Szovjetunió Minisztertanácsa az atomfegyver-programért felelős Első Főigazgatóságot átalakította, így jött létre a Középgépipari Minisztérium (Minszredmas). A minisztérium feladata lett a polgári atomenergia-program fejlesztése. 1989-ben a Középgépipari Minisztérium és az Atomenergetikai Minisztérium összevonásával jött létre a Szovjetunió Atomenergetikai és Ipari Minisztériuma.
Az Oroszországi Föderáció Atomenergetikai Minisztériuma [(oroszul: Министерство по атомной энергии Российской Федерации, rövidítve Minatom (oroszul: Минaтом)] a Szovjetunió felbomlása után, 1992. január 29-én jött létre a Szovjetunió Atomenergetikai és Ipari Minisztériumának orosz jogutódjaként. Az újonnan létrehozott minisztérium a korábbi minisztériumhoz tartozó társaságok mintegy 80%-át kapta meg, köztük 9 atomerőművet 28 blokkal. A minisztérium 2004. március 9-ig létezett ezen a néven, amikor is átalakult Szövetségi Atomenergia Ügynökséggé.
2007. december 1-én Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvényt, amely a Szövetségi Atomenergia Ügynökség megszüntetéséről, valamint jogköreinek és eszközeinek az újonnan létrehozott „Roszatom Állami Atomenergetikai Vállalat” nevű vállalatra való átruházásáról rendelkezett. Ugyanezen év december 12-én az ügynökség állami vállalattá alakult át.
2017-ben a Roszatom úgy határozott, hogy szélenergiába kíván befektetni, mivel úgy vélte, hogy a megújulóenergia-ipar a költségek gyors csökkenése miatt az atomenergia komoly vetélytársává válhat, így a vállalat szélturbinákat kezdett el építeni. A Roszatomot emellett az is aggodalommal töltötte el, hogy a nukleáris exportlehetőségek kimerülőfélben vannak.
2020. augusztus 20-án a Roszatom az orosz atomipar 75. évfordulóját ünnepelte meg. Az ünneplés részeként a Roszatom arculatváltó kampányt indított „Egyesült Roszatom” néven, ennek keretében az atomiparban működő leányvállalatok átvették a Roszatom Möbius-szalagot formázó logóját. 2020-ban a Roszatom azt tűzte ki célul, hogy árbevételét 2030-ra megháromszorozza és elérje a 4 milliárd rubelt. Ennek 40%-át új üzletágakból kívánja előteremteni, elsősorban a fenntartható technológiákra összpontosítva.
Szervezeti felépítés 2021 elején a Roszatomhoz 356 különböző szervezeti felépítésű és jogállású társaság tartozott. Ezek egy része az atomenergetikai létesítményekhez kapcsolódó szervezet, – ide tartoznak az atomenergia, az atomenergetika és a nukleáris üzemanyagciklus területén tevékenykedő vállalatok – azaz azon vállalatok, amelyek: a természetes urán feltárásával és kitermelésével; az urán átalakításával és dúsításával; nukleáris fűtőanyagok, villamos energia és berendezések előállításával; valamint a nukleáris fűtőanyagokhoz és a gázcentrifuga-platformhoz kapcsolódó új technológiák kifejlesztésével foglalkoznak. A társaságok másik része a nem atomenergiára szakosodó egyre növekvő számú új vállalatok csoportjához tartozik, amelyek többek között szélenergiával, kompozitokkal, additív gyártási technológiákkal és nukleáris medicinával foglalkoznak. Az orosz atomipar polgári célú eszközei a Roszatom Atomenergoprom nevű holdingjához tartoznak, amely 2020 decemberében 204 vállalatot tömörített.
A Roszatom vállalatai több divízióra tagolódnak:
Bányászati divízió A Roszatom bányászati divíziójának holdingtársasága az Atomredmetzoloto részvénytársaság, amely az orosz uránbányászati eszközöket tömöríti. Legfontosabb leányvállalatai közé tartozik a Khiagda részvénytársaság és a Dalur részvénytársaság.
Az Uranium One egy különálló, de közvetlenül a Roszatom irányítása alatt működő globális bányászati vállalat, mely változatos eszközportfólióval rendelkezik Kazahsztánban, az Egyesült Államokban és Tanzániában.
Fűtőanyag-divízió A Roszatom fűtőanyag-divízióját a TVEL Rt. irányítja, amely a világ nukleáris fűtőanyag-ciklus frontend piacának egyik vezető szereplője, és az orosz atomerőművek és atomjégtörő-flotta egyetlen nukleáris fűtőanyag beszállítója.
Legfontosabb leányvállalatai közé tartozik a Bocsvar Anyagtudományi Kutatóintézet (VNIINM), a Szibériai Vegyi Kombinát és a Csepecki Gépgyár.
A divízió feladatai közé tartozik a nukleáris fűtőanyag előállítása, az uránátalakítás és dúsítás, valamint gázcentrifugák gyártása.
Az urándúsítás a TVEL fűtőanyag-vállalat négy üzemében történik, nevezetesen az Angarszki Elektrokémiai Üzemben (Angarszk, Irkutszki terület), a Zelenogorszki Elektrokémiai Üzemben (Zelenogorszk, Krasznojarszki határterület), az Uráli Elektrokémiai Üzemben (Novouralszk, Szverdlovszki terület), és a Szibériai Vegyiüzemben (Szeverszk, Tomszki terület). Az urán dúsítása során, az uránizotópok szétválasztása fejlett gázcentrifugás technológiával történik. A szegényített urán-hexafluoridot urán-dioxiddá alakítják a Zelenogorszki Elektrokémiai Üzem W-ECP nevű egységében.
A nukleáris fűtőanyag gyártása a Roszatom Gépgyárában és a Novoszibirszki Vegyi Koncentrátumgyártó Üzemben történik. Az üzemekben UO2-alapú (dúsított friss és újrafeldolgozott urán) nukleáris fűtőanyagot állítanak elő az orosz erőművek és kutatóreaktorok valamennyi típusához, valamint számos külföldi erőmű és kutatóreaktorhoz és az orosz úszó (hajó) atomerőművekhez. A VVER és PWR reaktorokhoz gyártott balesetálló fűtőanyagok fejlesztése a kísérleti szakaszba lépett.
A nátriumhűtésű gyorsneuronos reaktorokhoz a MOX fűtőanyagot a Bányászati és Vegyi kombinátban állítják elő, míg a kevert urán-plutónium üzemanyag a most épülő Szibériai Vegyiüzemben lesz előállítva. A VVER reaktorok számára készült urán-plutónium REMIX üzemanyag (regenerált üzemanyag-keverék) tesztelése folyik, a kereskedelmi gyártása várhatóan a Bányászati és Vegyi kombinátban történik majd.
A kiégett nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozása a Majak Termelési Egyesülés RT-1 üzemében zajlik. Az üzemben jelenleg erőművi reaktorokból (BN-350, VVER-440, BN-600, RBMK-1000, VVER-1000; BN-MOX), orosz és külföldi tudományos intézetek kutatóreaktoraiból, valamint a tengeralattjárók és a haditengerészet felszíni flottájának reaktoraiból származó (különböző összetételű) kiégett nukleáris üzemanyag feldolgozása zajlik.
Gépgyártási divízió A divíziót az Atomenergomas részvénytársaság irányítja. Ez Oroszország egyik legnagyobb gépipari vállalatcsoportja, amely az atomenergia-iparhoz szükséges berendezések tervezéséhez, gyártásához és szállításához kínál átfogó megoldásokat. A divízióhoz több mint 10 gyártási telephely tartozik Oroszországban, Ukrajnában, Csehországban és Magyarországon, ahol gyártóvállalatok, műszaki központok és kutatószervezetek működnek.
A vállalatcsoport saját adatai szerint a világ atomerőműveinek 14%-a és a Független Államok Közösségében, illetve a balti államokban működő hőerőművek 40%-a használja a holding berendezéseit. Emellett a divízió a VVER reaktorok berendezéseinek legnagyobb, és a gyorsneutronos reaktorok (BN reaktorok) egyetlen gyártója. A divízióhoz tartozó vállalatok tervezik és gyártják a szárazföldön és vízen használt SMR (kisméretű moduláris reaktor) atomerőműveket és az atomjégtörőket.
Legfontosabb leányvállalatai az OKB Gidropressz, az OKBM Afrikantov, a Podolszki Gépgyár és az AEM-technology .
Mérnöki divízió A divíziót az Atomstroyexport részvénytársaság irányítja, amely széleskörű kapacitással rendelkezik a komplex műszaki létesítmények kivitelezésének lebonyolításában. A divízió legfontosabb üzleti területei közé tartozik a nagy atomerőművek tervezése és építése Oroszországban és külföldön, valamint a Multi-D platformon működő komplex műszaki létesítmények irányítására szolgáló digitális technológiák fejlesztése.
A divízió kulcsfontosságú vállalatai az Atomenergoproekt részvénytársaság és az ATOMPROEKT részvénytársaság.
Energetikai divízió A divíziót a Roszenergoatom részvénytársaság irányítja. A vállalat az egyetlen Oroszországban, amely atomerőműveket üzemeltet, valamint meghatározó szereplője az orosz villamosenergia-piacnak. Főbb üzleti területei közé tartozik az atomerőművekben történő áram- és hőtermelés, emellett a nukleáris létesítmények (atomerőművek), sugárforrások, valamint nukleáris anyagokat és radioaktív anyagokat tároló létesítmények üzemeltetése.
A divízió legfontosabb vállalatai: az összes orosz atomerőmű, az AtomEnergoRemont részvénytársaság, az AtomEnergoSbyt részvénytársaság és a TITAN-2 építőipari holding.
Backend-divízió A divíziót a Nukleáris és Sugárbiztonsági Szövetségi Központ irányítja. A divízió központi rendszert működtet a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére, valamint a veszélyes nukleáris és radiológiai létesítmények leszerelésére.