bélyegkép|jobbra|200px|Magyarország államcímere
Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
A hatályos címer A jelenleg hatályos címer elődjét 1990. július 11-én fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000044.TV
Az országgyűlés több változat megvitatásaSzimbólum-kérdés a rendszerváltásban: a címer-vita , policity.eu után (többen a Kossuth-címer mellett érveltek) a koronás kiscímert szavazta meg az új magyar köztársaság címerévé. Tervezője Piros Tibor Munkácsy-díjas grafikusművész (1922–2010).Piros Tibor 1922-2010 - Kerületünk polgára volt, Józsefváros.hu, 2010. december 9.
A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény szó szerint átvette a korábbi Alkotmányból a címer leírását - (I) cikk (1) bekezdés-, a helytelen „Szentkorona” írásmód „Szent Koroná”-ra való megváltoztatása mellett.Magyarország Alaptörvénye Hatályos: 2016.07.01 -, njt.hu Az Alaptörvény leírása szerint:
A címerpajzs bal oldalán kettős kereszt található. A kettős kereszt időszámításunk előtt (kb. i. e. 1800 körül) vált először szimbólummá; Alsó- és Felső- Egyiptom egyesülését jelképezve, mely történelmi esemény i. e. 2955 körül történt. A magyar katolikus hagyomány szerint a címerben ábrázolt kettős kereszt (crux gemina) Szent István király apostoli királyságának jele, mert István az apostolokhoz hasonlóan, előzmények nélkül és az Apostoli Szentszékkel együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.Apostoli királyság Ugyanakkor az ábrázolás tényleges történelmi eredetét, ahogy a használatának elsőségét is, viták övezik a történészek között.
Az Országgyűlés 2014. december 16-ai ülésén március 16.-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.
A címer használata, elektronikus változat A címer leírását, használatának szabályait az Alaptörvény, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény, valamint különböző miniszteri rendeletek határozták meg. Magyarország címerének és zászlajának használatáról a hatályos 2011. évi CCII. törvény rendelkezik. A jogszabályi háttér részletezése, valamint a címer vektorgrafikus ábrázolása 2003-ban a magyar kormányzati portálon jelent meg először, jelenleg a "Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek" oldalon található.
Története
Magyar Nagyfejedelemség A középkori magyar krónikák szerint Attila király pajzsán a turulmadár szerepelt, és Géza fejedelem koráig ez volt a magyarok hadi jelvénye. Fia, Szent István király uralkodása alatt 1000-ben megalakult a keresztény Magyar Királyság.
A griff, a farkas és a szarvas (ezek a 9. és a 10. század elején gyakori motívumok) később ritkán jelennek meg a magyar ikonográfiában és heraldikai szimbolikában. A sólyom vagy turul azonban, amely a sámánhitvilágban az életfán nyugodott, összekötve a földet, az alvilágot és az eget, hosszabb ideig fennmaradt a magyar uralkodóház jelképeként. Az uralkodó Árpád-házat Turul-dinasztiának nevezték.
Magyar Királyság
A kettős kereszt, mint a királyi hatalom jelképe, Magyarországon III. Béla király (1172–1196) uralkodása alatt jelent meg először. Szent László magyar király leánya, Szent Piroska bizánci császárné volt, és I. Mánuel bizánci császár édesanyja. II. Géza magyar király második fia, Béla 1163-ban érkezett Konstantinápolyba. A 12. század közepének szoros bizánci–magyar kapcsolatai miatt Bélát Mánuel császár udvarában nevelték fel, sőt egy ideig a bizánci trón örökösének is számított. Célja egy magyar–bizánci perszonálunió létrehozása volt. Azonban Mánuel fiatal felesége fiút szült 1169-ben, így Béla elveszítette bizánci trónörökösi státuszát. A magyar királyi udvar és a konstantinápolyi császári udvar közötti kapcsolatok III. Béla idején érték el csúcspontjukat. Béla ekkor hozta magával a kettős keresztet mint királyi jelképet, amely először a címerén és az általa veretett pénzérméken jelent meg.
Imre magyar király (1196–1204) aranybullát adott ki. Az Árpád-ház sávos címere, az úgynevezett árpádsávok először a király 1202-ben kiadott díszes pecsétjén jelentek meg. Az uralkodók által kibocsátott királyi okleveleket pecsétek és bullák hitelesítették, ezért ezek a magyar középkori címertörténet legfontosabb forrásai. Az árpádsávos címer első színes ábrázolása az 1320-as évekből származó zürichi címertekercsen látható. Az Árpád-címer a 13. században csak rövid ideig volt használatban. IV. Béla magyar király (1235–1270) pénzein és pecsétjein ismét megjelenik a kettős keresztes pajzs.
Az Árpád-dinasztia férfiágának 1301-es kihalása után az Anjou-házi magyar királyok (I. Károly magyar király (1308–1342), I. Lajos magyar király (1342–1382)) az Árpád-ház sávos pajzsát saját liliomos címerükkel egyesítették. Ekkor a sávok elhelyezkedése még nem volt rögzített, és a címer bármelyik oldalán megjelenhettek. A sávos pajzs használatával az Anjou uralkodók nőági kapcsolatukat hangsúlyozták az Árpád-házzal. Pecsétjük hátoldalára a kettős keresztet vésték, amely az országot jelképezte.
A magyar címertanban a leggyakoribb mesteralak a pólya. A pólyás címer a kettős keresztes jelvénynél negyedszázaddal, a kettős keresztes címernél körülbelül egy évtizeddel később tűnik fel.Hóman Bálint: A magyar címer történetéhez (1920), mek.oszk.hu
Elemeinek kialakulása Alkotóelemei a középkorból származnak.
100px Szent László egyik fiktív, képzeletbeli címere az Ingeram-kódexből (1459) 100px A vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzsmező, a pólyás vagy csíkolt címerpajzs (az Árpád-sávok) a 13. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként. 100px I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es aranybulláról. 100px II. András címere hét oroszlánnal az 1222-es aranybulláról.Ezt a címert választotta saját címeréül 1883-as alapításakor a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság. 100px Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az Anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe. 100px A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, ezen pénzek azonban nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők.Körmendi Tamás 2011: A magyar királyok kettőskeresztes címerének kialakulása. Turul 84/3, 73-83. Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett.Imre király 1202-i aranybulláján szerepel, de már a 12. század végén kialakulhatott. Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.Körmendi 2011, 82. 100px A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. De említik a hármas halmot Tátra, Mátra, Fátra ábrázolásnak, függetlenül attól, hogy voltak időszakok a történelem során, hogy nem tartozott a hegy az országhoz. A hármashalom vagy három hegy közvetlenül egymás mellett, azt a királyi központot ábrázolja, ami 1595-ig létezett. A bal oldalon az egyház volt (HIT), a jobb oldalon a katonaság (ERŐ), középen a királyi vár (AKARAT). A 14. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona – amely szintén az uralkodói hatalom jelképe – szintén a 15. században került a kereszt alá. Ez az elem kissé antiheraldikus, hiszen fémre fém nem kerülhet a pajzson, vagyis az ezüst (fehér) és arany (sárga) nem érintkezhetne. A hármas halom V. István pecsétjén található gótikus lóhereívként, csak a reneszánsztól válik kerek, majd a barokk kortól parabolikus formájú hegycsoporttá. 1860-ban a koronán lévő kereszt nem ferde állapotban van ábrázolva, hanem függőlegesen állt. 90px I. Ulászló király címere (1440–1444). 90px A Mátyás király pecsétjén szereplő címer (1464). 100px A két pajzsmező eggyé szervezése a 14. század végén kezdődik meg, de csak Habsburg Rudolf császár (1576-1608) idejében véglegesül. A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni.
A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.
A 16. század elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak, eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Annak ellenére, hogy a Száva nem magyar folyó, ugyanis Horvátország a magyar Szent Korona országa ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarországhoz. Azonban a középkorban – 1526 előtt – Horvátország a Szent Korona tengerparton elhelyezkedő országát jelképezte, míg a mai Zágráb környéke, azaz a Dráva-Száva közének nyugati fele volt Szlavónia-Tótország. A Dráva-Száva keleti fele – Szerémség – az Árpád-korban még részben Somogy, részben Baranya vármegyéhez tartozott, s így a szorosabb értelemben vett Magyarországhoz.
A címert már a középkor végén is gyakran használták a társországok címereivel együtt.
Címerábrázolások 1848-49-ben 100px Az 1848-ban vert egykrajcáros pénzérme fémbe ütve őrzi a modern magyar nemzet születésnapjára kialakult magyar államcímert. „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.” 100px 1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a Kossuth-címer a babérágakkal. A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, hanem I. Ferenc József. 1849. március 4-én az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a detronizálással a Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a Habsburg-ház jelképe, hiszen a Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a magyar függetlenség jelképe. 100px1848-as honvéd zászló koronás címerrel. A Nemzeti Színház műsorhirdetményében 1848. december 2-án még a helyén volt a korona, 1848. december 5-én V. Ferdinánd lemondásának hírére és Ferenc József trónra lépésének hírére – már leesőben ábrázolták, két nappal később pedig teljesen eltűnt a címerből. 100px Az 1849-es nagycímer. A címerben a korábbi koronát babérágra cserélték. Kossuth rendelete: „minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult” 100px1848-49-es magyar miniszterelnöki pecsét
Címerváltozatok a kiegyezés (1867) után bélyegkép|jobbra|200px|Koronás középcímer az Osztrák-Magyar monarchia száz koronás érméjén. 1868-as horvát kiegyezés után létrejön Magyarország, Horvát-, Szlavón- és Dalmátország egyesített címere. Ez az 1848-as középcímernek felel meg. 1874-ben az új címer kibővül Fiume jelképével, ünnepélyes változatán két angyal szerepel pajzstartóként.