A fülesmedúza (Aurelia aurita) a kehelyállatok (Scyphozoa) osztályának zászlószájú medúzák (Semaeostomeae) rendjébe, ezen belül az Ulmaridae családjába tartozó faj.
Előfordulása A világszerte elterjedt fülesmedúza a sekély part menti vizekben él a messzi északtól egészen a legdélibb pontig. Sziklás partokon különösen nagy számban fordul elő. Bár a fülesmedúzák tengeri állatok, a brakkvizekben és a tengerbe torkolló folyók édesvizeiben is előfordulnak. Minél édesebb a víz, annál laposabbá válik az állat.
Megjelenése bélyegkép|balra|250px|Kifejlett példány
A kifejlett medúza átmérője akár 45 centiméter is lehet, a lárváé legfeljebb 0,5 centiméter. Az állat a négy bíborszínű, patkó alakú ivarszervét kivéve áttetsző. A medúza 96%-át víz teszi ki, testének „vázát” is víz alkotja. Az ernyő alakját a folyadékkal telt, táplálékot és ürüléket szállító csatornák biztosítják. A fülesmedúzák nagyon meleg és nagyon hideg, −0,4 és 31 °C-os vízben is képesek megélni.
Életmódja A polip helyhez kötött, és sziklákra tapad; a medúza rajokban úszkál a part menti vizekben. Tápláléka plankton, ezen belül osztrigák, kacsakagylók lárvái és kisebb férgek.
Szaporodása A megtermékenyítés a tengerben történik. Egyszerre több ezer petét is kibocsáthat az állat.
A fülesmedúza életciklusai 1.Planula (szabadon úszó lárva): A pete megtermékenyítése után a fejlődés első szakaszában a csillószőrök segítségével az apró planula képes eltávolodni a medúza szájcsövétől.
2.Polipforma: Polipkarjai vannak, amelyek segítségével elkapja a zsákmányát. Sziklára vagy moszatra tapadva növekszik, amíg teste redős lesz.
3.Ephyra: A polip összeszűkülésével kialakul egy medúzaelőállapot. Az ephyra úgy néz ki, mint több, egymásra rakott tálacska; ezek mindegyikéből medúza lesz.
4.Medúzaforma: A jól ismert, kifejlett medúzának az ernyőjén keresztül látszik négy, patkó alakú ivarszerve. Szájnyílása az ernyő alatt található, húsos lebenyekben végződik. Az ernyő körül rövid, csalánozásra alkalmas tapogatók vannak.
Források
Aurelia aurita (Linnaeus, 1758) WoRMS Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio decima, reformata. Laurentius Salvius: Holmiae. ii, 824 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/10277#page/3/mode/1up page(s): 660 Cornelius, P.F.S. (2001). Cubozoa, in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels, 50: pp. 111 Muller, Y. (2004). Faune et flore du littoral du Nord, du Pas-de-Calais et de la Belgique: inventaire. [Coastal fauna and flora of the Nord, Pas-de-Calais and Belgium: inventory]. Commission Régionale de Biologie Région Nord Pas-de-Calais: France. 307 pp., available online at http://www.vliz.be/imisdocs/publications/145561.pdf Cairns, S.D.; Gershwin, L.; Brook, F.J.; Pugh, P.; Dawson, E.W.; Ocaña O.V.; Vervoort, W.; Williams, G.; Watson, J.E.; Opresko, D.M.; Schuchert, P.; Hine, P.M.; Gordon, D.P.; Campbell, H.J.; Wright, A.J.; Sánchez, J.A.; Fautin, D.G. (2009). Phylum Cnidaria: corals, medusae, hydroids, myxozoans. in: Gordon, D.P. (Ed.) (2009). New Zealand inventory of biodiversity: 1. Kingdom Animalia: Radiata, Lophotrochozoa, Deuterostomia. pp. 59–101., available online at http://si-pddr.si.edu/handle/10088/8431 Lamarck, J.-B. M. de. (1816). Histoire naturelle des animaux sans vertèbres. Tome second. Paris: Verdière, 568 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/47698 page(s): 513
Kategória:Kehelyállatok Kategória:Csalánozófajok Kategória:Az Atlanti-óceán állatvilága Kategória:Az Északi-tenger állatvilága Kategória:A Földközi-tenger állatvilága Kategória:A Csendes-óceán állatvilága Kategória:Az Indiai-óceán állatvilága Kategória:A Vörös-tenger állatvilága Kategória:Kozmopolita állatok