Zerkovitz Béla (Szeged, 1881. július 11.Születése bejegyezve a születettek szegedi anyakönvébe – Budapest, Józsefváros, 1948. október 24.)Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami halotti akv. 2075/1948. folyószáma alatt. műépítész, zeneszerző, színigazgató, népszerű sanzon- és operettszerző, a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja.
Élete Az óbudai születésű izraelita vallású kereskedő Zerkovitz Jónás (Jonathan Zerkowitz) (1840–1920) és szintén óbudai születésű Princz Janka (Johanna) (1839–1927) fia. Édesanyja Goldmark Károlytól tanult énekelni, és egy bentlakásos iskola tanárnőjeként és igazgatójaként dolgozott, emellett 8 gyermeket szült. Édesapja fiatalon egy időre Szegedre költözött, majd onnan vissza Budapest V. kerületébe. Legkisebb gyermekük, Béla Szegeden született, de a Műegyetemet már Budapesten végezte, ahol építészmérnöki oklevelet szerzett. Miközben a MÁV alkalmazottjaként is dolgozott, a pesti utca divatos énekmestere lett.
Műegyetemi tanulmányai alatt írta meg első dalát, egy társas összejövetelen egy barátja énekelte el az „Integrál Böske” című számát. Néhány nappal később Baumann Károlyt, az Fővárosi Orfeum népszerű énekesét is felkereste, aki elkérte a számot tőle, hogy műsorába illessze. A dal sikert aratott, így kezdődött Zerkovitz pályafutása, ami alatt több mint 1000, a nevéhez fűződő sláger született. A színházak egyfelvonásos darabjaiba írt betétszámokat, valamint írt operetteket is, ezeket mind hazai, mind külföldi színpadokon játszották.
bélyegkép|jobbra|250px|Sírja a Fiumei úti sírkertben (24/1-1-68). 2001 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része
Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Ő maga is rendelkezett zenei ismeretekkel; tanulmányait Mészáros Imrénél, az Operaház akkori igazgatójánál végezte.
Rajongott a színházért. 1925-ben a Városi Színház (ma Erkel Színház) igazgatója, majd évekig a Royal Orfeum művészeti igazgatója (a mai Madách Színház helyén) volt.
Barátai közé nemcsak magyar, hanem híres külföldi személyek is tartoztak, mint Grock vagy Josephine Baker. Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinival sokszor nyaralt együtt.
A dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték: Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Vámosi János stb.)
Atyai baráti kapcsolatban állt az MTK alapító magyar dzsentri Szekrényessy Kálmánnal, kinek Háczky Laurával való reménytelen szerelmét énekelte meg a "Füredi Anna-bálon" kezdetű nótában.Szekrényessy Attila: Az első magyar úszó élete, (8. fejezet 199-233. oldal) Budapest, 2020 )
Vidám, kedves egyszerű ember volt. Búcsúzóul, halála előtt még egy dallal megörvendeztette az utókort, mely a „Lehoznám néked a csillagot is az égről” című dala volt (1945).
Halálát agyvérzés okozta. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik (24/1-1-68).Zerkovitz Béla sírja .
Főbb művei Operett A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 74, ugyanitt nyolc társasági fotón is látható.2017. augusztus 9-i lekérdezés.
Sanzonok, kuplék, operett slágerek
Filmzenék Iza néni (1933) A papucshős (1938)
Családja Fia, Ifj. Zerkovitz Béla az önhordó szerkezetű farmotoros Ikarus autóbuszok tervezője.
Jegyzetek
Források Színészkönyvtár
Rózsavölgyi zeneműbolt Zerkovitz felvételek a Gramofon Online-on Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. Zerkovitz Béla. PIM. (Hozzáférés: 2015. október 26.)
Megjegyzések
További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005 Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985 Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999 Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005 A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Budapest, 1930. Europa ny. A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Budapest], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998 Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987 Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:Szegediek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Operettszerzők Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek