A Tatai járás Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Tata. Területe 306,71 km², népessége 38 742 fő, népsűrűsége pedig 126 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én egy város (Tata) és kilenc község tartozott hozzá.
A Tatai járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Komárom vármegyéhez, azután Komárom megyéhez tartozott, és 1974. december 31-én szűnt meg. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Tata volt.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Közös hivatalKistérség(2013. január 1.)Népesség(2013. január 1.)Terület(km²)Tatajárásszékhely városTataTataiBajközségTataiDunaalmásközségTataTataiDunaszentmiklósközségTataTataiKocsközségTataiNaszályközségTataiNeszmélyközségTataTataiSzomódközségTataiTardosközségTardosTataiVértestolnaközségTardosTatai
Története A Tatai járás egyike volt Komárom vármegye négy járásának a 18. századtól kezdve. A 20. század első felében Magyarország határainak változásai miatt megyei hovatartozása többször változott. 1923 és 1938 között Komárom és Esztergom k.e.e. vármegyéhez, 1938 és 1945 között ismét Komárom vármegyéhez, 1945 és 1950 között Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozott, végül az 1950-es megyerendezéstől megyszűnéséig Komárom megyéhez.
A Tatai járás neve és székhelye fennállása alatt nem változott, a Gesztesi járással közös határa azonban a 20. században többször is. Az 1950-es járásrendezést követő mintegy negyedszázadban területe már nem változott.
Megszűnésére 1974. december 30-ával került sor, községeit a Tatai, Oroszlányi és Tatabányai városkörnyék, illetve a Dorogi járás között osztották fel.
Községei 1886 és 1974 között Az alábbi táblázat felsorolja a Tatai járáshoz tartozott községeket 1886-tól, amikor a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, továbbá bemutatja, hogy az egyes községek mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. A községek az (utolsó) hivatalos nevükön szerepelnek.
KözségMikortólHonnanMeddigHovaAgostyán1974Tatai városkörnyékhezAlsógalla1947a várossá alakuló Tatabányához csatoltákBaj1974Tatai városkörnyékhezBánhida1947a várossá alakuló Tatabányához csatoltákBokod1943Gesztesi járásból1974Oroszlányi városkörnyékhezDad1930Gesztesi járásból1974Oroszlányi városkörnyékhezDunaalmás1930–1950 között aGesztesi járáshoz tartozott1974Tatai városkörnyékhezDunaszentmiklós1974Tatai városkörnyékhezFelsőgalla1947a várossá alakuló Tatabányához csatoltákGyermely1974Dorogi járáshozHéreg1974Tatabányai városkörnyékhezKecskéd1974Oroszlányi városkörnyékhezKocs1930Gesztesi járásból1974Tatai városkörnyékhezKömlőd1930Gesztesi járásból1974Oroszlányi városkörnyékhezKörnye1974Tatabányai városkörnyékhezNaszály1974Tatai városkörnyékhezNeszmély1930–1950 között aGesztesi járáshoz tartozott1974Tatai városkörnyékhezOroszlány1954várossá alakultSzomód1974Tatai városkörnyékhezSzomor1974Dorogi járáshozTardos1974Tatai városkörnyékhezTarján1974Tatabányai városkörnyékhezTata1954várossá alakultTatabánya1902Alsógalla határából alakult1947várossá alakult Alsógallával,Bánhidával és Felsőgallával egyesülveVárgesztes1974Oroszlányi városkörnyékhezVértessomló1974Oroszlányi városkörnyékhezVértestolna1974Tatai városkörnyékhezVértesszőlős1974Tatabányai városkörnyékhez
Történeti adatai Megszűnése előtt, 1974 végén területe 551 km², népessége pedig mintegy 35 ezer fő volt.
Lásd még 1950-es járásrendezés Tatai kistérség Oroszlányi kistérség Tatabányai kistérség
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Jegyzetek
Kategória:Komárom-Esztergom megye járásai Kategória:Komárom vármegye járásai