Buzás Péter (Mindszent, 1952. február 17. –) magyar politikus, jogász, országgyűlési képviselő, Makó város polgármestere.
Parasztcsaládból származott, egy Mindszent-környéki tanyán nőtt föl; a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, de első körben nem sikerült bejutnia sem a jogra, sem a színművészetire. Rövid kitérő után felvették a JATE Állam és Jogtudományi Karára, ahol jogász diplomát szerzett. 1974-ben került a makói városi tanácshoz, és tizenöt év alatt egyre feljebb jutott a ranglétrán; a rendszerváltáskor végrehajtó-bizottsági titkárként hagyta ott állását önként, és kezdett el korábbi hobbijában, a kertészkedésben dolgozni.
1994-ben az MSZP felkérésére polgármester-jelöltként indult az önkormányzati választáson, amit megnyert; ezután még négy alkalommal választották újra (1998, 2002, 2006, 2010), és így ő töltötte a legtöbb időt a város élén a település eddigi történelme során. Országgyűlési választásokon három alkalommal indult, de csak egyszer, 2006-ban tudott nyerni; ciklusa alatt Csongrád megye 7. számú választókerületének képviselete mellett az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban dolgozott. Csongrád Megye Közgyűlésében harmadik ciklusát tölti, mindhárom alkalommal az MSZP listájáról került be.
Fiatalkora, tanulmányai
Egy Mindszent-környéki tanyán született harmadik gyerekként; két nővére volt.Buzás Péter önéletrajza a választás.hu weboldalon „Két nővéremmel együtt a mindszenti tanyavilágban nőttem fel: a természet vett körül minket, és csak sokára, korosztályom városi tagjainál jóval később találkoztam a civilizáció vívmányaival. Sem többek, de ami fontos, nem is lettünk kevesebbek ez által [...] petróleumlámpa mellett tanultam írni, olvasni, számolni.” – írta gyermekkoráról később.Buzás Péter dr.: Mintha hazaérnék in Bogárzói emlékkönyv (Szerkesztette: Puruczky Józsefné, Jámborné Balog Tünde), Marosvidék Baráti Társaság, Juhász Nyomda Kft., Makó, 2007 Édesapja, Buzás Sándor parasztember, édesanyja Szécsényi Anna, háztartásbeli volt;Polgármesterek Magyarországon 1990-2002 között (A települések vezetőinek életrajzi adattára) (A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Licskó György és Varsányi Erika), Váckisújfalu, 2001 a család húsz-huszonöt holdon gazdálkodott.A hagymaváros fekete cédulái - Népszava Online Általános iskoláit Mindszenten és Mártélyon végezte.
Középiskolai tanulmányait Szentesen kezdte meg, a Horváth Mihály Gimnáziumba iratkozott be, vonattal ingázott az iskolába. Négyes körüli átlaga volt; jó hangja feltűnt az egyik tanárnak, aki bevette az irodalmi színpad csapatába. A diákszínpadnak fontos közösségformáló ereje volt, Buzás szerint magabiztosságot, presztízst adott a gimnáziumon belül.Életét meghatározta a diákszínpad = Szentesi Élet, 2007. július 13.
Az érettségi után jogra és színművészetire jelentkezett. A színművészetin a második válogatóig jutott, ott azonban kiesett; ráadásul ez vizsga egybeesett a jogi kar felvételijével, így végül egyik helyre sem vették fel. Ezután a Termál Termelőszövetkezethez került, a szentesi mezőgazdasági szakképző iskolában főiskolás módszerrel tanult tovább. Elsajátította a dísznövénytermesztést, kertészeti képesítést szerzett. Az iskolában fél évig tanított is, majd behívták sorkatonának; Hódmezővásárhelyen szolgált. Szegeden felvették a József Attila Tudományegyetemre, aminek Állam és Jogtudományi Karán 1981-ben jogász diplomát szerzett.<ref name="városatyák">Dr. Buzás Péter adatlapja a Városatyák.hu oldalon </ref>
Út a polgármesterségig Első feleségével Szentesen ismerkedett meg, de a nősülés révén Makóra került. 1974-ben a városi tanácsnál kezdett el dolgozni pénzügyi munkatársként. Az intézmény ranglétráján fokozatosan lépdelt felfele, előbb beruházás lebonyolító és munkaügyi főelőadó, majd tervcsoport-vezető lett; 1981-től igazgatási osztályvezetőként tevékenykedett. 1985-ben titkársági osztályvezetővé nevezték ki, 1987-ben pedig a végrehajtó bizottság titkára lett. Ebben a posztjában vezényelte le a helyi rendszerváltozás államigazgatási teendőit is; a népszavazások és választások lebonyolításában megnyilvánuló szakmaiságra és profizmusra – az 1990-es országgyűlési választás idején az országos központba az első értékelhető adat Makóról érkezett be – máig büszke. A többség elmondása szerint határozott, karizmatikus egyéniség volt és jól tudta érvényesíteni akaratát az akkori, engedékenyebb természetű tanácselnök, Sarró Ferenc mellett.Medgyesi Konstantin: A kertész, az orvos és a borkimérő , Móra Ferenc Múzeum in Szociológiai Szemle 2005/1, 60–71. A választások után otthagyta a hivatalt. „A rendszerváltás attól rendszerváltozás, ha nem csak az MSZMP városi első titkára, a tanácselnök, hanem a vb-titkár is feláll a székéből. Vb-titkárként nem pártfeladatokat láttam el, mégis úgy gondoltam, inkább leköszönök, félreállok. Volt ennek egy üzenetértéke a lakosság szemében. A régi vezetők elmennek, s jönnek az újak.” – magyarázta később akkori döntését.
A közigazgatásból kikerülve új megélhetés után kellett néznie. Ügyvédi iroda nyitását anyagi korlátai miatt nem vállalta, így korábbi hobbijában, a kertészkedésben kezdett el dolgozni. Szentesen elsajátította a dísznövénytermesztést, ezért választása a gerberára esett. Fóliasátrakat vásárolt és magánvállalkozásba kezdett. A virágokat maga értékesítette a helyi piacon, és vállalkozóként is sikerült talpon maradnia. 1992-ben az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottsága előtt jogi szakvizsgát tett.Dr. Buzás Péter adatlapja az Országház honlapján
1994-ben a Magyar Szocialista Párt helyi tagjai keresték meg Buzást azzal, hogy induljon a párt színeiben a közelgő önkormányzati választásokon. Az MSZP olyan polgármester-jelöltet akar, aki képes „elmozdítani Makót a holtpontról.” Buzás nem mondott elsőre igent, de hosszas megfontolás után végül vállalta a jelöltséget. Mellette szólt az államigazgatásban szerzett tapasztalata, nehéz volt ugyanakkor felmérni az esélyeit négy politikamentes év után.
A helyi választáson ismét indult Sánta Sándor, Makó hivatalban lévő polgármestere; a Független Kisgazdapárt belső harcai miatt ugyanakkor a helyi közélet két másik, kisgazda szellemiségű tagja is jelöltette magát. Sánta mögött jelölőszervezetként a makói Gazdasági Egyesület állt; az FKgP hivatalos jelöltje Dán János volt; Dégi Zoltán függetlenként mérette meg magát. A kisgazda szavazóbázis széttöredezésének köszönhetően a legtöbb szavazatot Buzás kapta, Sánta újraválasztásához csak néhány száz voks hiányzott. A választás végeredménye: Buzás Péter (MSZP) 25,28%, Sánta Sándor (Gazdasági Egyesület) 19,47%, Siket István (SZDSZ) 13,57%, Hajdu Gábor (KDNP-MDF) 12,24%, Dán János (FKgP) 11,56%, Dégi Zoltán 9,45%, Szentpéteri János 4,36%, Balázs Tibor 4,02% (mindhárman függetlenek).
Városvezetői tevékenysége 1994–1998 thumb|right|300px|A Fátyol Misi-szobor avatóünnepségének szónokai között, balról a másodikként„Legyen tiszta a város, a közélet és a lelkiismeretünk is!” – ez volt Buzás kampányának legismertebb mondata, amit később négyéves ciklusa alatt is sokszor idéztek. Az 1994. decemberi választások után a legfontosabb feladat a város költségvetésének stabilizálása volt: Makót 1995-ben csődhelyzet és működésképtelenség fenyegette. A büdzsé 96 millió forintos forráshiánnyal küszködött,Szabó Imre: Csődben a költségvetés?: Makón (is), Reggeli Délvilág, 1995. augusztus 10. amit a központi költségvetés segítségével, a szociális szférában történő spórolással igyekeztek mérsékelni; kevesebb pénzt juttattak az önkormányzati fenntartású intézményeknek, és belekezdtek az előző ciklusból örökölt 61 millió forintos hitelt törlesztésébe.Pál Tamás Péter: Csődhelyzet előtt áll Makó: „A működőképesség fenntartása a cél”, Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1995. január 27. Felemelték a helyi adókat is; új bevételi forrást jelentett viszont a privatizációból származó pénz.Bakos András: Sánta és Buzás vitája: A ciklus utolsó testületi ülése Makón, Délvilág, 1998. szeptember 17.
A szükséges létszámleépítések mellett célul tűzte ki a hivatali munka hatékonyságának növelését, ennek érdekében több korábbi dolgozót is visszahívott a városháza apparátusába, szakmaiságukkal és hozzáértésükkel indokolva döntését.Bakos András: „A hivatali munka színvonala tovább javul...”: Dr. Buzás Péter a beruházásokról és a saját erőről, Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1996, január 5. A polgármesteri hivatal alkalmazottainak sűrű cserélődése miatt a helyi ellenzék gyakran illette kritikával Buzást, és olyan vádak is érték a város első emberét, hogy tisztogatást hajt végre, miközben saját embereinek biztosít helyet a városházán. Buzás ezt „rosszindulatú véleménynek” nevezte és cáfolta; „ahhoz, hogy produkálni tudjak, nyilvánvaló érdekem az, hogy profi munkatársak legyenek mellettem. [..] legnagyobb igyekezetem ellenére is csupán részben sikerült remek szakemberekkel körülvennem magam. Az önkormányzatok által felajánlható fizetések ugyanis nem igazán vonzóak.” – nyilatkozta később ezzel kapcsolatban.N. Rácz Judit: Makó nem adhatja fel városi jellegét - vallja a polgármester, Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1995. május 20.
A polgármester első ciklusa idején befejeződött két olyan beruházás, amit még Sánta Sándor előző városvezető mandátuma alatt kezdtek el: 1995-ben a Népjóléti Minisztérium támogatásával új mentőállomást alakítottak ki az egykori munkásőrlaktanya épületében; az új központot országos szinten is kiváló felszereltséggel látták el.Bakos András: Európai színvonalú állomást avattak Makón , Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1995. szeptember 5. 1996-ban elkészült az új tűzoltólaktanya épülete is, ennek felépítését még 1993-ban szavazta meg az Országgyűlés.Bakos András: Felavatták a tűzoltólaktanyát: Negyvenéves álom valósult meg Makón, 1996. október 21.Szabó Ferenc: Makó tűzvédelmi fejlődése, Makói História 1997/1. Már Buzás hivatali ideje alatt kezdődött el két másik nagyszabású beruházás is: a új Hagymaház építése, valamint az új szeméttelep kialakítása. A Makovecz Imre által tervezett színháztermet is magába foglaló kulturális központ építése 1997 szeptemberében kezdődött és 1998 októberében fejeződött be.Bakos András: Felavatták a Hagymaházat, Délvilág 1998. október 3. A Hagymaház mára a város jelképévé, nemzetközileg is jegyzett látványosságává vált. A régi hulladék-lerakóhely telítődése miatt halaszthatatlanná vált egy új szeméttelep létesítése;Szabó Imre: Épüljön szeméttelep, vagy ne?, Reggeli Délvilág, 1995. szeptember 26. ennek megépítésére nyolcan nyújtottak be pályázatot.Bakos András: Bemutatkoznak a makói pályázók: Makói fórum az új szeméttelepről, Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1995. szeptember 23. Az új lerakóhelyet 1998 májusa és októbere között alakították ki, a beruházás részeként hídmérleget, fertőtlenítő kádat, kapcsolódó szociális helyiségeket és irodákat is építettek.Bakos András: Kezdődhet a szelektív hulladékgyűjtés: Elkészült az új makói szeméttelep, 1998. október 13. 1998-ban Makó és térsége egyike lett Magyarország tizenegy vállalkozási övezetének: ezek célja a gazdaság élénkítése, adó- és pénzügyi kedvezmények segítségével.Értékeink - Interjú Dr. Buzás Péterrel, Holnap, 1998. október 14.