Günter Blobel (Waltersdorf, 1936. május 21. – New York, 2018. február 18.) német-amerikai biokémikus, sejtbiológus. 1999-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezte, hogy a fehérjéken olyan szignálok találhatók, amik eldöntik, hogy a sejten belül hová kerüljenek.

Tanulmányai Günter Blobel 1936. május 21-én született a kis sziléziai faluban, Waltersdorfban (ma Niegosławice, Lengyelország). Apja állatorvos volt. Günternek öt testvére volt, három fiú és két lány. 1945 januárjában a család az előrenyomuló szovjet hadsereg elől drezdai rokonaikhoz menekült. Néhány nappal megérkezésük után, mintegy 30 km-ről tanúja volt a város lebombázásának. 1945 szeptemberében idősebbik nővére egy bombatámadásban meghalt. A háború után apja az NDK-ban lévő Freibergben folytatta állatorvosi praxisát. Günter 1954-ben érettségizett, de az egyetemre származása („kapitalista családja”) miatt nem vették fel, azért átszökött Nyugat-Németországba. Frankfurt, Kiel, München és végül Tübingen egyetemein tanult orvostudományt, diplomáját az utóbbi intézményben kapta meg, 1960-ban.

Munkássága Két évig dolgozott rezidensként különböző kórházakban, de végül nem a klinikumot, hanem a kutatást választotta. Bátyja, az állatorvosi végzettségű Hans Blobel ekkor már az amerikai Wisconsin–Madison Egyetemen tanított mikrobiológiát és Blobel 1962-ben az Egyesült Államokba utazott. Elvégezte bátyja egyeteme doktori iskoláját, 1966-ban PhD fokozatot szerzett, majd a Rockefeller Egyetemen csatlakozott a leendő Nobel-díjas George Palade sejtbiológiai laboratóriumához. Palade a kezdetektől fogva részt vett a sejt belső struktúráinak felfedezésében és amikor Blobel megkezdte munkáját, ezeknek a struktúráknak a feladatait kutatták. Kutatási feladata a fehérjék sejten belüli transzportjának mikéntje volt. 1971-ben előállt egy elmélettel, miszerint a proteinek aminosavsorrendjében kell lennie egy olyan szignálnak, amit a sejt belső transzportmechanizmusai felismernek és attól függően viszik a sejtmagba vagy más organellumokba, esetleg a citoplazmába. 1975-ben sikerült kimutatnia ezeknek a szignáloknak a létét. Munkatársaival együtt felfedezte a transzportfolyamat molekuláris mechanizmusát és felismerte, hogy az állatokban, növényekben és gombákban nagyon hasonlóan működnek.

1987-ben amerikai állampolgárságot kapott. 1986-ban laboratóriumában felfedezték a sejtmag pórusainak első alkotóelemét, amelyet nukleoporinnak neveztek el. A későbbiekben sikerült azonosítaniuk több citoplazma-sejtmag transzportért felelős proteint, valamint azok kötőhelyét a póruson.

1994-ben megalakította a Drezda Barátai jótékonysági társaságot, amely a drezdai Frauenkirche újjáépítését tűzte ki céljául. Miután Blobel 1999-ben a transzportszignálok felfedezéséért megkapta az orvostudományi Nobel-díjat, a díj összegét (820 ezer eurót) ugyanerre a célra adományozta. A templom 2005-ben készült el.

Díjai 1978: az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia U.S. Steel Alapítvány-díja 1982: A Gairdner Alapítvány díja 1983: Otto Warburg-érem 1983: Richard Lounsbery-díj 1986: E. B. Wilson-érem 1992: Max Planck-díj 1992: Max Delbrück-érem 1993: Albert Lasker-díj 1995: Ciba Drew-díj 1996: Fejszál király-díj 1999: Massry-díj 1999: Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj 2001: AmCham Transzatlanti Partnerség-díj 2001: Pour le Mérite

Tagja a német Leopoldinának (1983), az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának (1983), az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának (1984), az Academia Europaea-nak (1992) és a Szentszéki Tudományos Akadémiának (2001).

Családja Laura Maioglio művészettörténészt vette feleségül, aki New York legrégebbi olasz éttermének, az 1906-ban alapított Barbettának a tulajdonosa.

Jegyzetek

Források Günter Blobel – Biographical Nobelprize.org Rockefeller U. Biologist Wins Nobel Prize for Protein Cell Research The New York Times, 1999. október 12. Günter Blobel, M.D., Ph.D. Rockefeller University Günter Blobel Notable Names Database

Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2018-ban elhunyt személyek Kategória:Német biológusok Kategória:Német Nobel-díjasok Kategória:Amerikai Nobel-díjasok Kategória:Orvosi-fiziológiai Nobel-díjasok Kategória:Albert Lasker-díjas személyek Kategória:A Román Akadémia tagjai Kategória:Amerikai biokémikusok Kategória:Sejtbiológusok Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai