Vitányi Iván (Debrecen, 1925. július 3. – Budapest, 2021. szeptember 6.)„Porcelán volt az elefántboltban.” – Lendvai Ildikó magyar szociológus, esztéta, politikus, országgyűlési képviselő (1990–2014).
Tanulmányai 1943-ban érettségizett a sárospataki Református Kollégiumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán hallgatott filozófiát és esztétikát. Lukács György tanítványa volt. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban pedig a szociológiai tudományok doktora lett.
Fiatalkora 1943-ban és 1944-ben népzenét tanult és gyűjtött, a Muharay-együttes tagja is volt. 1944-ben a Magyar Diákok Szabadságfrontjának és a Görgey-zászlóaljnak tagja lett, emiatt a Gestapo letartóztatta, Sopronkőhidán bebörtönözték. Az egyik szomszédos cellában volt bebörtönözve Bajcsy-Zsilinszky Endre.
A második világháború befejezése után 1947-ig a Magyar Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes titkára, illetve 1946-ban rövid ideig a Magyar Színjátszók Egyesületének titkára is volt. 1946 és 1949 között a Tánc- és Kórusművészeti Kollégium titkáraként, illetve 1947 és 1950 között a Magyar Táncszövetség vezetőségi tagjaként is dolgozott.
Tudományos és 56-os pályafutása 1949-ben kezdett oktatni a Színművészeti Főiskolán tánctörténetet, egészen 1952-ig. Eközben 1950 és 1957 között a Népművelési Minisztérium zenei főosztályának munkatársa is volt.
1953-ban a Nagy Imre-féle reformcsoport tagja lett, a Petőfi Kör üléseinek állandó résztvevője, illetve az 1956-os forradalom ideje alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja volt, emiatt elvesztette állását, esztergályostanuló lett.
1958-tól a Muzsika, majd 1964-től a Valóság című folyóirat munkatársa lett. 1972-ben a Népművelési Intézet igazgatójává nevezték ki, majd 1980-ban a Művelődéskutatási Intézet igazgatójává vált. 1986-tól az újonnan alakult Országos Közművelődési Központ főigazgatói tisztét töltötte be, 1992-ig.
1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa lett, majd egy időben az igazgatótanács elnöke is volt. 1975 és 1985 az MTA Szociológiai Bizottságában is dolgozott.
Több társadalmi, kulturális szervezetben vállalt szerepet (pl. Kárpátaljai Kör, Művelődési Egyesületek Szövetsége).
Politikai pályafutása 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, majd annak jogutódja, a Magyar Dolgozók Pártjának lett tagja. A forradalom után nem lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba, csak 1972-ben, mikor a Népművelési Intézethez került.
1988-ban az Új Márciusi Front egyik alapítója volt, majd 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja lett. Az alapítástól 1994-ig, majd 1998 és 2000 között az országos elnökségbe is beválasztották. 1990 és 1996 között az országos választmány elnöki tisztségét töltötte be. 2003-ban választották a párt művelődési tagozatának vezetőjévé. 1993 és 1995 között a Demokratikus Charta egyik szóvivője volt.
Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1994-ben Budapest 7. számú választókerületben (V–XIII. kerület) egyéni képviselői mandátumot szerzett. Ebben a ciklusban az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke volt. 1998-ban újra egyéni mandátummal jutott be az Országgyűlésbe. 1998 és 2000 között a párt frakcióvezető-helyettese volt. 2002-ben és 2006-ban pártja budapesti, 2010-ben pedig országos listájáról szerzett mandátumot. 2005 és 2006 között rövid ideig újra frakcióvezető-helyettes volt.
2010-ben csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Demokratikus Koalíció platformhoz, melynek egyik alelnöke lett. A platform 2011. október 22-én önálló párttá alakult Demokratikus Koalíció (DK) néven, amiben az egyes számú párttagkönyvet kapta meg,Megalakult Gyurcsány pártja, index, 2011. október 22. és amelynek örökös tiszteletbeli elnöke lett. (Ezzel MSZP-tagsága megszűnt.)
Családja Nős, felesége nyugdíjas könyvtáros. Két felnőtt fiúgyermekük van, egyikük szintén könyvtáros. Édesapja közjegyző, édesanyja háztartásbeli volt.
Főbb művei
Népi táncok; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld tavaszi vasárnapok könyvei) A tánc; Gondolat, Budapest, 1963 A magyar néptáncmozgalom története 1948-ig; Népművelési Intézet, Budapest, 1964 (A magyar táncmozgalom története) Kaposi Edit–Vitányi Iván: A táncművészetről. Tanítóképző intézet, népművelés-könyvtár szak; Tankönyvkiadó, Budapest, 1965 A "könnyű műfaj"; Kossuth, Budapest, 1965 (Esztétikai kiskönyvtár) Beat; szerk. Vitányi Iván; Zeneműkiadó, Budapest, 1969 (Zeneélet) Széltenger. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1969 A zene lélektana; Gondolat, Budapest, 1969 Sági Mária–Vitányi Iván: Kísérlet a zenei köznyelv experimentális vizsgálatára; TK, Budapest, 1970 (Tanulmányok MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont) Az "Extázis 7-10-ig" c. film fogadtatásáról; többekkel; TK, Budapest, 1970 (Tanulmányok MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont) Az ének-zenei általános iskolák hatása; többekkel; MRT TK, Budapest, 1971 (Tanulmányok MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont) Kodály művelődéspolitikai koncepciója; Városi Tanács, Debrecen, 1971 Második prométheuszi forradalom; Magvető, Budapest, 1971 (Elvek és utak) A zenei szépség; Zeneműkiadó, Budapest, 1971 Közösség – közönség. Cikkgyűjtemény; NPI, Budapest, 1972 Lévai Júlia–Vitányi Iván: Miből lesz a sláger? Jelentés egy folyamatban lévő vizsgálat állásáról; MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1972 (Az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának szakkönyvtára) Ének-zenei iskolába jártak...; szerk. Vitányi Iván; Zeneműkiadó, Budapest, 1972 (Zeneélet) Lévai Júlia–Vitányi Iván: Miből lesz a sláger? Az elmúlt 40 év slágereinek vizsgálata; Zeneműkiadó, Budapest, 1973 (Zeneélet) Kovalcsik József–Vitányi Iván: The cultural artistic behaviour of the youth in Hungary. A comprehensive study for UNESCO compiled the Hungarian Institute for Culture (Az ifjúság kulturális-művészi magatartása Magyarországon); Baranyi Antal nyomán; Népművelési Intézet, Budapest, 1974 Culture – counter-culture – youth; angolra ford. Rácz Éva; Institute for Culture, Budapest, 1975 (Studia culturae publicae dedita) Forschungsmethoden der gesamtkulturellen Tätigkeit (A közművelődés kutatásának módszerei); Inst. für Kultur, Budapest, 1977 Die Ebenen der Kreativität (A kreativitás szintjei); Inst. für Kultur, Budapest, 1977 A közművelődés tudományos, szociológiai vizsgálatának elméleti alapjai, 1-4.; Népművelési Intézet, Budapest, 1977 The methods of general cultural educational research (A közművelődés kutatásának módszerei); Institute for Culture, Budapest, 1977 Sági Mária–Vitányi Iván: Experimental research into musical generative ability. Psycho-sociological experiments with music in Hungary; angolra ford. Frigyesi Judit; Institute for Culture, Budapest, 1978 A kulturális intézmények rendszere és a művelődési otthon; Népművelési Intézet, Budapest, 1978 Andrássy Mária–Vitányi Iván: Ifjúság és kultúra. A fiatalok kulturális, művészeti magatartása; Kossuth, Budapest, 1979 Sági Mária–Vitányi Iván: The role of creativity in work and in the learning process; Institute for Culture, Budapest, 1979 Valóság és lehetőség a művelődési otthonban; összeáll., szerk. Vitányi Iván; NPI, Budapest, 1979 Sági Mária–Vitányi Iván: Két tanulmány a kreativitás problémáiról; Népművelési Intézet, Budapest, 1979 A szocialista társadalom kívánatos művelődési modellje, a lehetséges fejlesztési stratégiák Magyarországon. Részletek az Országos Tervhivatal prognózis-programjának. A kultúra iránti igények alakulásának prognózisa pontjához, 1-5.; Népművelési Intézet, Budapest, 1980-1981 Vitányi Iván–Földiák András: A kulturális intézmények rendszere, a művelődési otthonok és művelődési közösségek; NPI, Budapest, 1980 (Közművelődési ismeretek) Sági Mária–Vitányi Iván: The transmission of culture in the family in the age of the scientific-technical revolution. Background study from Hungary; matematikai kiértékelés Göndör György; Institute for Culture, Budapest, 1980 Vitányi Iván írásai; szerk. Berzsenyiné Lendvay Ágnes; Népművelési Intézet, Budapest 1980 Harangi László–Vitányi Iván: A summary analysis of the comparative study of the leisure institutions in Hungary and in Illinois; Print. Office of the Institute for Culture, Budapest, 1981 Társadalom, kultúra, szociológia; Kossuth, Budapest, 1981 Sági Mária–Vitányi Iván: The role of creativity in work and in the learning process; Institute for Culture, Budapest, 1982 Vitányi Iván–Sági Mária–Lipp Márta: A kultúra közvetítése a családban; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1982 A társadalmi-gazdasági fejlődés kulturális dimenziója; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1983 Vitairat a mai magyar művelődésről; Gondolat, Budapest, 1983 M. Kiss Sándor–Vitányi Iván: A magyar diákok szabadságfrontja; Antifasiszta Ifjúsági Emlékmű Szervezőbizottsága–Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1983 Vitányi Iván–Földiák András: A kulturális intézmények rendszere, a művelődési otthonok és művelődési közösségek. Oktatási segédanyag; NPI, Budapest, 1983 (Közművelődési ismeretek) The goals, methods and achievements of cultural policies as reflected in the social development of countries (A kulturális politikák célja, módszerei és eredményei az egyes országok társadalmi fejlődésének tükrében); Institute for Culture, Budapest, 1983 The historical roots of leisure. A sketchy analysis of the problems; Institute for Culture, Budapest, 1983 Cultural dimension of socio-ecinomic development. Unesco Joint Study. Meeting. Budapest, December 12-15, 1983. Working papers, 1-2.; Institute for Culture, Budapest, 1983 Obsesztvo, kulʹtura, szociologija (Társadalom, kultúra, szociológia); bev. I. Sz. Narszkij; Progressz, Moszkva, 1984 The family and its culture. An investigation in seven East and West European countries; szerk. Manfred Biskup, Vassilis Filias, Vitányi Iván; Akadémiai, Budapest, 1984 Egyharmadország. Tanulmányok; Magvető, Budapest, 1985 (Elvek és utak) European culture and world development. UNESCO joint studies for the European Cultural Forum; szerk. László Ervin, Vitányi Iván; Pergamon, Oxford, 1985 (Systems science and world order library; Pergamon international library of science, technology, engineering and social studies) "Európa-paradigma", európai kultúra, világkultúra; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1985 A mai magyar társadalom művelődési helyzetéről; Magyar Szocialista Munkáspárt, Politikai Főiskola, Művelődéspolitikai Tanszék, Budapest, 1986 Az "Európa-paradigma". Európai kultúra, világkultúra; Magvető, Budapest, 1986 (Gyorsuló idő) Az etikai tudat szerkezete. Történeti vázlat; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1986 Kommercializálódik-e a művészet a hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon? Vitaanyag; előterjesztő Vitányi Iván; Országos Közművelődési Központ, Budapest, 1987 Rendszerváltás és kultúrpolitika. A konferencia rövidített jegyzőkönyve, 1991. november 29.; többekkel; Vita, Budapest, 1991 (Kulturális modell kutatások) Öt meg öt az tizenhárom. Az áprilisi front története; Gondolat–Vita, Budapest, 1993 A társadalom logikája. Alapelvek a társadalom, a politika és a kultúra átalakulásának kutatásához; Pesti Szalon–Savaria University Press, Budapest–Szombathely, 1995 Rendszerváltástól kormányváltásig; Savaria University Press, Szombathely, 1995 (Átiratok) A magyar társadalom kulturális állapota. Az 1996-os országos vizsgálat zárójelentése; Maecenas, Budapest, 1997 A szociáldemokrácia jövőképe. Alapértékek; Napvilág, Budapest, 1997 Szociáldemokrata charta. Elemzések és javaslatok a Magyar Szocialista Párt megújulásáért; összeáll. Vitányi Iván, szerk. Gurmai Zita; Szelén, Budapest, 1998 2040 – invokáció egy vitához. A jövőről, az ifjúságról és a szociáldemokráciáról; Szelén, Budapest, 1998 The social democratic vision of the future; angolra ford. Gáthy Vera; Napvilág, Budapest, 1999 Mérleg. Itt és most a szociáldemokráciáról; Kossuth, Budapest, 2000 Sági Mária–Vitányi Iván: Kreativitás és zene. A generatív zenei képességek vizsgálata; Akadémiai, Budapest, 2003