A csíkos egérmadár (Colius striatus) a madarak osztályának egérmadár-alakúak (Coliiformes) rendjébe és az egérmadárfélék (Coliidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Afrikában Angola, Botswana, Burundi, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Etiópia, Gabon, Ghána, Kenya, Lesotho, Malawi, Mozambik, Nigéria, Ruanda, Szomália, a Dél-afrikai Köztársaság, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.
Alfajai 17 alfaja különbözik a tollazat tónusában és a színek kontrasztosságában, illetve szemszínük a sötétbarnától a halvány kéken át a fehéresig terjedhet.
Colius striatus affinis (Shelley, 1885) Colius striatus berlepschi (Hartert, 1899) Colius striatus cinerascens (Neumann, 1900) Colius striatus congicus (Reichenow, 1923) Colius striatus hilgerti (Zedlitz, 1910) Colius striatus integralis (Clancey, 1957) Colius striatus jebelensis (Mearns, 1915) Colius striatus kikuyensis (Someren, 1919) Colius striatus kiwuensis (Reichenow, 1908) Colius striatus leucophthalmus (Chapin, 1921) Colius striatus leucotis (Ruppell, 1839) Colius striatus minor (Cabanis, 1876) Colius striatus mombassicus (Someren, 1919) Colius striatus nigricollis (Vieillot, 1817) Colius striatus rhodesiae (Grant & Mackworth-Praed, 1938) Colius striatus simulans (Clancey, 1979) Colius striatus striatus (Gmelin, 1789)
Megjelenése Testhossza 30-35 centiméter. Barnás alapszínű. Elkülönítő bélyegei (a fehérfejű egérmadártól): kétszínű csőr (felül fekete, alul rózsaszínes), bóbitája nem fehér és nincs szőrtelen, szürke folt a szem körül. A fiataloknak kisebb a bóbitájuk és halványabb a csőrük. thumb|200pxthumb|200px Hangja Igen zsivalyos jószágok. Ha földi ragadozót látnak hangos „shriek”-kel, ha égit intenzív „pit”-tel jeleznek, nyugalomban egymás között „chew-chew”, levegőből ijesztgetve „tisk-tisk”.
Életmódja Az egérmadarak közül a legelterjedtebb, gyakran látni csoportosan ücsörögni karókon a fehérfejű egérmadár társaságában is. Csapatokban mozogva keres a földön élelmet, fürdik pocsolyákban és alszik az ágakon esténként. Hidegebb éjszakákon bágyadtak, apatikusak. Gyümölcsöket, bogyókat, leveleket, virágokat, nektárt esznek, de néhanapján termeszt és hangyát is fogyaszthatnak. Vizet csőrükkel felszívva isznak.
Szaporodás Násztáncuk érdekes: mindkét nem egy meredt pózt vesz fel, többször egymás után mozognak le-föl, majd ugrálnak a földről pár cm magasra. Monogámok. Egész évben szaporodóképesek, de főleg szeptembertől januárig aktívak. Tágas fészküket 2–3 m magasra rakják, mindenféle anyagokat felhasználnak hozzá, de a belsejét mindig puhára bélelik. A 2-3 tojásra a szülők felváltva vigyáznak. A fiatalok 10-11 nap után kelnek ki és életük 17-18. napján már röpképesek.
Források
Brehm: Az állatok világa Oiseaux.net angol nyelvű fajleírás – magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról Oiseaux.net - képek Oiseaux.net - elterjedési térképe
Kategória:Egérmadár-alakúak Kategória:Madárfajok Kategória:Angola madarai Kategória:Botswana madarai Kategória:Burundi madarai Kategória:A Dél-afrikai Köztársaság madarai Kategória:Kamerun madarai Kategória:A Közép-afrikai Köztársaság madarai Kategória:A Kongói Köztársaság madarai Kategória:A Kongói Demokratikus Köztársaság madarai Kategória:Egyenlítői-Guinea madarai Kategória:Eritrea madarai Kategória:Etiópia madarai Kategória:Gabon madarai Kategória:Ghána madarai Kategória:Kenya madarai Kategória:Lesotho madarai Kategória:Malawi madarai Kategória:Mozambik madarai Kategória:Nigéria madarai Kategória:Ruanda madarai Kategória:Szomália madarai Kategória:Szudán madarai Kategória:Szváziföld madarai Kategória:Tanzánia madarai Kategória:Uganda madarai Kategória:Zambia madarai Kategória:Zimbabwe madarai