bélyegkép A heiligenkreuzi apátság ciszterci kolostor Alsó-Ausztriában, amely 1133-as alapítása óta megszakítás nélkül működik. Ezzel a második legrégebbi folyamatosan működő ciszterci kolostor a világon a szintén ausztriai reini apátság után. Heilingenkreuz Allandtól néhány kilomérterre keletre fekszik.
Története A kolostort a Babenberg-házból származó III. Lipót osztrák herceg alapította 1133-ban. Az első apát Gottschalk, a kolostor első lakói a burgundiai Morimond kolostorának szerzetesei voltak. A rendes kolostori élet 1133. szeptember 11-én kezdődött el. Az apátság templomában, egy értékes szekrényben őrzik III. Lipót fiának, a boldoggá avatott Freisingi Ottónak az ereklyéit. 1188. május 31-én V. Lipót osztrák herceg Krisztus keresztjének egy 24 centiméteres darabját ajándékozta az apátságnak; ez az ereklye az 1983-ban újjáépített keresztkápolnában látható. Az ereklyét V. Lipót 1182-ben kapta ajándékba IV. Balduin jeruzsálemi királytól.
bélyegkép|balra|250px|Az apátság látképe
1683-ban Bécs ostromakor a törökök megtámadták és felgyújtották az apátságot. A Clemens Scheffer apát idejében történt újjáépítés során az apátságot kibővítették és barokk stílusban építették át. 1734-ben VI. Károly az apátságnak adta a Szentgotthárdi apátságot, ez az állapot 1877-ig tartott. II. József szekularizációs rendelete (1782) az apátságot nem érintette, mivel a szerzetesek az ellenreformáció óta foglalkoztak oktatással, és ezt a tevékenységet a felvilágosodás is elismerte. 1802-ben egy filozófiai-teológiai oktatóközpontot létesítettek, amely Zwettl, Lilienfeld, Heiligenkreuz és Neukloster kolostorainak a lelkészképzésére szolgált. 1976-ban az Institutum Theologicum elnyerte a főiskolai rangot; ma a német nyelvterület egyik legnagyobb lelkészképző helye. 2007. január 28-án, Aquinói Szent Tamás ünnepén XVI. Benedek pápa pápai filozófiai-teológiai főiskola rangjára emelte.Kath.net: Stift Heiligenkreuz zur Päpstlichen Hochschule erhoben 2007. február 8. 2007. szeptember 9-én XVI. Benedek meglátogatta az apátságot és a főiskolát.
Heiligenkreuz az alapítása óta megszakítás nélkül működik. Jelenleg körülbelül 75 szerzetes tartozik az apátsághoz. A szerzetesi élet súlypontja a liturgia és a latin nyelvű gregorián kórus gondozása. A szerzetesek egy része a 17 idetartozó plébániában végez lelkigondozói munkát, mások tudósként és tanárként a főiskolán tevékenykednek.
Heiligenkreuzot Ausztria egyik legkonzervatívabb és legpápahűbb kolostorának tartják, ami a szerzetesi hagyományok ápolásában (például gregorián kórus, latin nyelvű mise) és a katolikus egyház liberális áramlatainak éles kritikájában nyilvánul meg. A Merian magazin szerintMerian 2007/07, Jahreszeiten Verlag, , 95. oldal a főiskola a német nyelvterület konzervatív teológiájának része.
Épületek bélyegkép|200px|Az apátsági templom főhajója
A háromhajós román stílusú bazilikát a 12. században fejezték be. A főhajó árkádos részét masszív oszlopokon álló boltívsor képezi, az oszlopok felső részét pillérfedőkő díszíti. A főhajót négyrészes bordás keresztboltozat fedi. A főhajó minden boltszakasza egy viszonylag kis karzati ablakon át kapja a fényt. Az oldalhajókat egy-egy dongaboltozat fedi, amelyeket boltövek tagolnak. A 13. században a román kórust nagyméretű gótikus csarnokkal helyettesítették, amelyet 1295-ben szenteltek fel. A négyzetes alaprajzú kórus közvetlenül a kereszthajóhoz csatlakozik. 1674-ben a templomhoz a főhajó és a bal oldali kereszthajó szögletében egy barokk tornyot toldottak. A kórus barokk bútorzatát Giovanni Giuliani faragta 1707-ben. Az orgonát 1804-ben Ignaz Kolber császári és királyi udvari orgonaépítő mester építette.
A szokásos harangokon kívül Heiligenkreuzban található Ausztria egyedüli olyan harangjátéka, amelynek 43 harangját billentyűzet segítségével lehet megszólaltatni. A harangjátékot minden év augusztusának első hétvégéjén koncertszerűen megszólaltatják; év közben minden egész óra előtt tíz perccel megszólal egy egyházi dallam, amely a liturgikus időszaknak felel meg.
A kolostor udvarán található fogadalmi oszlopot Giovanni Giuliani szobrász és Elias Hügel kőfaragómester készítették. Itt látható az 1739-ben készült József-kút is.
A templomtól délre áll az 1240-ben elkészült kerengő.
A kolostorban található a Babenberg-házbeli IV. Lipót, V. Lipót, I. Frigyes és II. Frigyes sírja, valamint Freisingi Ottó ereklyéi.
Gazdasági tevékenység A kolostorhoz tartozik egy fűrészüzem, amely a környékbeli erdők fáját dolgozza fel. A fűrészüzemhez csatlakozó távhőszolgáltató fűti az apátság egyes részeit. Szintén az apátsághoz tartozik a gumpoldskircheni Klosterweingut Thallern szőlészet.
Híres személyiségek bélyegkép|200px|Az udvar a József-kúttal bélyegkép|200px|Közelkép a fogadalmi oszlopról
Heinrich von Schüttenhofen író (13. század) Anton Wolfradt, Bécs püspöke, († 1639) Alberich Mazak, barokk zeneszerző (1609-1661) Martino Altomonte, festő (1657-1745) Giovanni Giuliani, festő és szobrász (1663-1744) Wilhelm Anton Neumann, Bibliakutató, a bécsi egyetem rektora (1837-1919) Nivard Schlögl, az ótestamentumi exegézis tanára a bécsi egyetemen (1864-1939) Jörg Lanz von Liebenfels, a fajelmélet befolyásos híve (1874-1954). 1899-ben, kevesebb mint egy évvel felszentelése után elhagyta az apátságot.
Heiligenkreuzi apátok Marquard (1186-1203) Egilolf (1228-1242) Gutolf krónikás, filozófus († 1300 körül) ... Konrad Schmids (1547-1558) Ulrich Müller (1558-1584) Johann Rueff (1585-1599) ... Michael Schnabel (1637-1658) Klemens Schaeffer építész (1658-1693) Marian Schirmer (1693-1705) Gerhard Weichselberger (1705-1728) Robert Leeb építész (1728-1755) Alberich Fritz (1756-1787) ... Gregor Pöck (1862-1945) Karl Braunstorfer (1945-1969) Franz Gaumannmüller (1969-1983) Gerhard Hradil (1983-1999) Gregor Henckel-Donnersmarck (1999 óta)
Hivatkozások
Fordítás
Források Hermann Watzl: "… in loco, qui nunc ad sanctam crucem vocatur …" Quellen und Abhandlungen zur Geschichte des Stiftes Heiligenkreuz. Heiligenkreuzer Verlag, 1987. Luigi DiGiovine: Heiligenkreuz. Styria, Graz-Wien 1983, Dagobert Frey: Das Stift Heiligenkreuz. Filser, Wien u. a. 1926 Franz Gaumannmüller: Die mittelalterliche Klosteranlage der Abtei Heiligenkreuz. Heiligenkreuzer Verlag, Heiligenkreuz 1967 Alkuin Volker Schachenmayr: Prägende Professoren in der Entwicklung des theologischen Lehrbetriebes im Cistercienserstift Heiligenkreuz 1802-2002. Bernardus, Langwaden 2004, Alkuin Volker Schachenmayr: Karl Braunstorfer (1895-1978), Abt von Heiligenkreuz und Abtpräses der Österreichischen Cistercienserkongregation. Lukas Verlag, Berlin 2005,
További információk
Az apátság honlapja Az apátság az UNESCO világörökség javaslati listáján Fotógaléria
Kategória:Szentgotthárdi ciszterci apátság Kategória:A Bécsi főegyházmegye templomai, kolostorai Kategória:Román stílusú vallási építmények Kategória:Ausztria javasolt világörökségi helyszínei