Patrick Donalé Vieira (Dakar, Szenegál, 1976. június 23. –) francia labdarúgó, edző. Pályafutása alatt megfordult francia, angol és olasz csapatoknál is.

2023. június 30-án nevezték ki a Strasbourg vezetőedzőjének, ahova három évre írt alá. 2024. július 18-án közös megegyezéssel elhagyta a klubot.

Pályafutása Vieira Szenegálban született, majd 8 évesen a családjával Dreux-ba költözött. Első profi klubja az AS Cannes volt, ahol 17 évesen mutatkozott be, 19 évesen már a csapat kapitánya lett. Nem sokkal ezután, 1995 nyarán az olasz AC Milan-hoz igazolt, de itt csak a tartalékok közt játszott és csak kétszer szerepelt a felnőtt csapatban.

Arsenal A következő év, 1996 szeptemberében az Arsenal új menedzsere, Arsène Wenger kereste meg, majd 3.5 millió fontért leszerződtette a játékost. Magassága, állóképessége és kitartása miatt gyorsan beilleszkedett az angol labdarúgásba, és Wenger csapatának nélkülözhetetlen tagja lett. A középpályán erős kettőst alkotva honfitársával, Emmanuel Petit-vel, Vieira első szezonjában, 1998-ban megnyerte a csapattal a bajnokságot és az FA-kupát is.Arsenal - summary of the 1997/98 season arseweb.com 1998 nyarán meghívást kapott az 1998-as világbajnokság francia keretébe.

Vieira kezdeti karrierje a klubnál a sikerek mellett eltiltásokkal is tarkítva volt. A 2000–01-es szezonban kétszer kapott piros lapot két egymást követő mérkőzésen (a szezon legelső és második meccsén). Azonban mikor visszatért, 28 mérkőzésen keresztül nem kapott semmilyen lapot. Pályafutása alatt összesen 12-szer kapott piros lapot, 9-szer az Arsenal-ban, egyszer-egyszer pedig a Juventus-ban, a válogatottban és az Internazionale-ban.

Vieira 2000-ben Európa-bajnokságot nyert Franciaországgal, 2002-ben az Arsenallal pedig ismét duplázott (bajnokság és kupagyőzelem). Miután Tony Adams 2002-ben visszavonult, Vieira, az addigi csapatkapitány-helyettes lett az Arsenal Kapitánya. Habár a 2003-as FA Kupa döntőt sérülés miatt ki kellett hagynia, a kupát a mérkőzésre kinevezett csapatkapitánnyal, David Seaman-nel együtt emelhette fel.

A 2003–04-es szezonban egy, a bajnokságban teljesen veretlen Arsenal kapitánya lehetett.Club Records arsenal.com Az idény elején sokat hiányzott a csapatból térdsérülés miatt, a Lokomotiv Moszkva elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen tért vissza, amit az Ágyúsok nyertek 2–0-ra. A szezon végén a játékost kapcsolatba hozták a Real Madriddal és a Chelsea-vel is. 2005-ben az FA-kupa döntőn ő lőtte be az utolsó, győztes büntetőt a tizenegyespárbaj során, miután rendes játékidőben 0–0-t játszottak a Manchester United-del. Vieira összesen 407 mérkőzésen lépett pályára Arsenal mezben, és 34 gólt szerzett.

2006. július 22-én tért vissza az Arsenal-ba egy mérkőzés erejéig, amit Dennis Bergkamp tiszteletére rendeztek az Arsenal és az Ajax legendái között. Távozása ellenére is az Arsenal szurkolók kedvence maradt, képe 14 másik volt és jelenlegi Arsenal játékos között ott van a "The Armoury"-ban, a csapat új otthonában, az Emirates Stadium-ban.

Juventus Vieira remek teljesítményére a Manchester United, valamint több külföldi nagycsapat is felfigyelt. A 2002–03-as és a 2003–04-es szezon végén erősen szóba hozták a spanyol Real Madriddal. Az akkori hírek szerint Vieira az Arsenal bajnoki címei és kupagyőzelmei ellenére is hiányolta a klub sikerét az európai kupaporondon, a Bajnokok Ligájában. A játékos megfontolta a távozást, mikor a csapata egy trófeát sem szerzett a 2000-es és a 2001-es év során.

A hírek szerint a Real Madrid 23 millió fontot kínált érte, ő tölthette volna be a Chelsea-hez távozó Claude Makélélé szerepét a középpályán. Hosszas mérlegelés után azonban Vieira úgy döntött, hogy abban a csapatban marad, ahol a hírnevét szerezte. Egy évvel később mégis elhagyta a klubot, az Arsenal ugyanis 2005. július 14-én elfogadta az olasz Juventus 13.7 millió fontos ajánlatát. Vieira a következő napon 5 éves szerződést írt alá a Serie A-ban szereplő csapattal.

Az akkori Juventus menedzser, Fabio Capello a középpályán játszatta a játékost a brazil Emerson és a cseh Pavel Nedvěd mellett. A szezon végén olasz bajnoki címhez segítette új csapatát.

A sors fordulataként a Juventus az Arsenallal találkozott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében 2006. március 28-án a Highbury-ben. Az Arsenal jutott tovább 2–0-s összesítéssel. Vieira a Highbury-ben az első mérkőzésen sárga lapot kapott, így a második mérkőzésen 2006. április 5-én eltiltás miatt nem játszhatott.

Internazionale A Juventust a bundabotrány miatt megfosztották a 2005-06-os (és a 2004-05-ös) bajnoki címétől is, és a csapat az olasz másodosztályba, a Serie B-be került, arra ösztönözve sok játékosát, hogy az osztályváltás miatt elhagyja a klubot. Miután Vieirát több klubbal is szóba hozták, többek közt korábbi csapatával, az Arsenallal, és a Manchester Uniteddel is, a játékos 2006. augusztus 2-án az Internazionale csapatához igazolt 9.5 millió euróért. Négyéves szerződést írt alá a klubnál.

Első szezonjában az Internél olasz Szuperkupát és bajnokságot nyert. 2008. április 6-án Vieira az Atalanta elleni 2–0-s győzelem első gólját szerezte, így az Inter 4 pontra növelte előnyét az AS Roma-val szemben. A szezon végén ez az előny egy pontra csökkent, de Vieira ismét bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal.

A válogatottban Vieira annak ellenére, hogy Szenegálban született, és etnikailag is szenegáli, a francia válogatott tagja. 1997-ben, még az Arsenal-os évei alatt mutatkozott be a nemzeti tizenegyben Hollandia ellen. Tagja volt az 1998-as világbajnokság francia keretének. A döntőben csereként lépett pályára Brazília ellen, és előkészítette Emmanuel Petit gólját, ami Franciaország harmadik találata volt. A franciák 3–0-ra nyerték meg a döntőt.Franciaország 3–0 Brazília planetworldcup.com A világbajnokság után a csapattal a Francia Becsületrend (Légion d'Honneur) tagja lett, ami a legmagasabb francia állami elismerés.La France championne du monde de football ! (n° 33 - 1998) diplmatie.gouv.fr

Két évvel később első számú középpályásként játszott a 2000-es Európa-bajnokságon, amit a válogatottal megnyert a döntőben Olaszországot győzték le.France 2-1 Italy: David's golden delicious soccernet.espn.go.com Három mérkőzésen játszott a 2002-es világbajnokságon, ahol Franciaország a csoportkörben már kiesett. A 2004-es Európa-bajnokság negyeddöntőjét sérülés miatt hagyta ki, akkor a görögök ellen esett ki a válogatott.

2006. június 23-án, 30. születésnapján vette át a kapitányi karszalagot az eltiltott Zidane-tól, aki szintén azon a napon ünnepelte születésnapját. Ő szerezte az első gólt, mikor Franciaország 2–0-ra győzte le Togót a 2006-os világbajnokság csoportkörében, majd előkészítette Thierry Henry gólját is. A nyolcaddöntőben Spanyolország ellen szerzett gólt, majd a válogatott Brazíliát győzte le a negyeddöntők során. Végül Portugáliát is legyőzve jutottak a döntőbe, ahol Olaszországgal találkoztak. Vieira benne volt a kezdőcsapatban, de a második félidőben sérülés miatt le kellett jönnie, miután ütközött az ellenfél védőjével, Fabio Cannavaro-val.

Vieira Zinédine Zidane visszavonulása után lett a francia válogatott csapatkapitánya. 2006. augusztus 5-én, a francia csapat 2008-as Eb-selejtező mérkőzéseire nevezték ki újra csapatkapitánynak.

Edzőként 2011. július 14-én bejelentette visszavonulását, a Premier League-ben szereplő Manchester City-nél kapott futballfejlesztési igazgatói szerepkört. 2013 májusában Vieirát kinevezték a klub új tartalékcsapatának, az Elite Development Squadnak (EDS) a menedzserévé.

2015. november 9-én a New York City FC vezetőedzője lett. Vierira sikeres időszakot töltött észak-amerikában, 2017-ben az MLS alapszakaszának 2. helyén végzett csapatával. 2018. június 11-én a francia élvonalban szereplő Nice élére nevezték ki. 2020. december 4-én menesztették a klubtól, miután csapata egymást követő öt vereséget szenvedett, és kiesett az Európa-liga csoportköréből is.

2021. július 4-én az angol Premier League-ben szereplő Crystal Palace menedzsere lett. Első szezonjában veretlen volt két korábbi Premier League-csapata ellen, 2–2-es idegenbeli döntetlent és 3–0-s hazai győzelmet ért el az Arsenal ellen, valamint 2–0-s idegenbeli győzelmet és 0–0-s hazai döntetlent a Manchester City ellen. A 2021–22-es bajnokságban a tizenkettedik helyre vezette a Palace-t, valamint az FA-kupa elődöntőjébe jutott, ahol kikapott a Chelsea-től. 2023. március 17-én, egy veretlenségi sorozatot és a csapat kiesőzónába való visszacsúszását követően menesztették a csapat éléről.

2026. augusztus 18-án a szenegáli válogatott szövetségi kapitánya lett.

Góljai a válogatottban # Dátum Helyszín Ellenfél Gól Eredmény Kiírás 1. 2001. május 30. Tegu 2-0 5-0 2001-es konföderációs kupa 2. 2001. június 10. Jokohama 1-0 1-0 2001-es konföderációs kupa 3. 2002. február 13. Saint-Denis 1-0 2-1 barátságos mérkőzés 4. 2002. október 12. Saint-Denis 1-0 5-0 2002-es Eb-selejtező 5. 2006. június 23. Köln 1-0 2-0 2006-os világbajnokság 6. 2006. június 27. Hannover 2-1 3-1 2006-os világbajnokság

Sikerei, díjai Klubcsapat Arsenal Premier League: 1997–98, 2001–02, 2003–04 FA-kupa: 1997–98, 2001–02, 2002–03, 2004–05

Juventus Serie A: 2005–06 (a címet elvették a csapattól a bundabotrány miatt)

Internazionale Serie A: 2006–07, 2007–08, 2008–09, 2009–10 Olasz labdarúgó-szuperkupa: 2006, 2008

Manchester City FA-kupa: 2009–10

Válogatott Világbajnokság győztes 1998 Európa-bajnokság győztes 2000 Világbajnokság ezüstérmes 2006

Egyénileg FIFA 100-tag: 2004 Carlsberg Az Év Játékosa : 2004 Francia Becsületrend: 1998 Premier League Hírességek Csarnoka: 2022

Edzői statisztika 2024. 2024. július 18-án lett frissítve. CsapatNemzet–tól–igMérlegMGYDVRGKGGKGyőzelem %New York City 2016. január 1.2018. június 11. 90 40 22 28 151 137 +14 Nice 2018. június 11.2020. december 4. 89 35 22 32 106 115 −9 Crystal Palace 2021. július 4.2023. március 17. 74 22 25 27 84 87 −3 Strasbourg2023. július 1.2024. július 18. 39 14 10 15 48 52 −4 összesen 29211179102389391-2

Jegyzetek

További információk

Kategória:Francia labdarúgók Kategória:Francia labdarúgóedzők Kategória:Labdarúgó-középpályások Kategória:1976-ban született személyek Kategória:Az AS Cannes labdarúgói Kategória:A Milan labdarúgói Kategória:Az Arsenal labdarúgói Kategória:A Juventus labdarúgói Kategória:Az Internazionale labdarúgói Kategória:A Manchester City labdarúgói Kategória:Az 1998-as világbajnokság labdarúgói Kategória:A 2000-es Európa-bajnokság labdarúgói Kategória:A 2002-es világbajnokság labdarúgói Kategória:A 2004-es Európa-bajnokság labdarúgói Kategória:A 2006-os világbajnokság labdarúgói Kategória:A 2008-as Európa-bajnokság labdarúgói Kategória:Európa-bajnok labdarúgók Kategória:Világbajnok labdarúgók Kategória:FA-kupa győztes labdarúgók Kategória:Angol bajnok labdarúgók Kategória:Olasz bajnok labdarúgók Kategória:A Ligue 1 labdarúgói Kategória:A Premier League labdarúgói Kategória:A Serie A labdarúgói Kategória:Premier League Hall of Fame beiktatottak Kategória:A Nice vezetőedzői Kategória:Az RC Strasbourg vezetőedzői Kategória:A Ligue 1 edzői Kategória:Élő személyek Kategória:Konföderációs Kupa-győztes labdarúgók Kategória:A Becsületrend lovagjai Kategória:A Genoa vezetőedzői