Az erdei iszalag (Clematis vitalba) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj; a néhány közép-európai kúszónövényfaj egyike. Egyes vidékeken folyondárnak is nevezik.
A Clematis nemzetség típusfaja.
Előfordulása Közép-Európától, délen Olaszországig, illetve a Balkánon keresztül Anatóliáig honos.
Változatai
Clematis vitalba var. grata (Maxim.) Finet & Gagnep. Clematis vitalba var. angustiloba Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866. Clematis vitalba var. vitalba
Megjelenése bélyegkép|balra|250px|Terméscsoportok bélyegkép|250px|jobbra|Magjai
10 méternél magasabbra is felkapaszkodó, elfásodott szárú, évelő, lombhullató kúszónövény. Csavarodó szárán kívül kacsszerűen behajló levélnyelével is kapaszkodik. Ágai szögletesek vagy barázdáltak, a fák törzsén és koronájában nagy felületeket elborítanak. Az idős ágak karvastagságúak, kérgük szürke, szabálytalanul lehámló.
Az átellenesen álló levelek páratlanul szárnyaltak, többnyire öttagúak; a levélkék tojásdad lándzsásak, durván fűrészesek vagy ép szélűek, 3–10 centiméter hosszúak és 4–6 centiméter szélesek. A teljes lepellevél molyhosan szőrös.
A krémszínű, 2–3 centiméter széles, gyengén illatos, sokporzójú virágok a levelek hónaljában, gazdag bogernyőkben nyílnak. Egy-egy virágnak rendszerint 4–5 sziromlevele van.
Fehér, gyapjúgomolyagszerűen szőrös terméscsoportjairól fehérvénicnek is nevezik. Mindegyik termés piheszerű bibeszáron nő.
Életmódja Melegkedvelő, ezért a Kárpát-medencében csak szórványosan fordul elő. Hosszú életű. A nyirkos erdőket, erdőszéleket, ligeteket, cserjéseket és sövényeket, a meszes talajt kedveli. Fényigényes. A síkságoktól 1500 méter magasságig nő.
Június–júliusban virágzik (egyes években augusztusig is). Termései télen az indákon maradnak.
Hatóanyagai Kevés triterpén-szaponint tartalmaz; a friss növény protoanemonint is.
Felhasználása A friss növény a bőrt irritálja, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást válthat ki, elfogyasztva a vesét és a bélrendszert izgatja. A homeopátiában a zöld részeket igen ritkán, például felületes lábszárfekély gyógyítására használják fel.
Hibridjei
Clematis × fargesioides hort. (Cleamtis potaninii × Clematis vitalba) Clematis × jouiniana C.K.Schneid. (Clematis heracleifolia × Clematis vitalba) Clematis × stricta Wender. (?Clematis recta × Clematis vitalba)
Képek
Források
Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. Linnaeus, C. (1753) Species Plantarum, Tomus I: 544. Clematis vitalba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2726964
Kategória:Iszalagok Kategória:Növényfajok Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Európa növényvilága Kategória:Törökország növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága