A Planck (korábbi nevén COBRAS/SAMBA) csillagászati műhold, melyet az ESA épített a mikrohullámú háttérsugárzás a korábbi műholdaknál (COBE, WMAP) pontosabb felmérésére, a Horizon 2000 tudományos program keretében. A műholdat 2009. május 14-én bocsátották fel, a Herschel űrtávcsővel együtt, Ariane–5 hordozórakétával.
A műhold a háttérsugárzás az eddigieknél pontosabb felmérése mellett annak polarizációját is méri. A Szunyajev-Zeldovics effektus segítségével elvégzi a Világegyetem látható részében lévő galaxishalmazok katalogizálását.
Tényleges működését 2009. augusztus 13-án kezdte meg. Ez előtt a műszerek kalibrálását és „finomhangolását” végezték, ami kitűnő eredménnyel zárult.Planck first light yields promising results 2009-09-17
A műhold méretei: nagyjából 4,2 × 4,2 m
Maga körül percenként egy teljes fordulatot ír le.
Műszerek A Planck-távcső fő távcsöve egy ferde tükrű (off-axis) Gregory-rendszer, az elsődleges tükör mérete 1,9 × 1,5 m, rekesze 1,5 m átmérőnek felel meg.
Az 1,1 × 1,0 m méretű másodlagos tükör koncentrálja az összegyűjtött fényt a két tudományos műszerre.
A Planck-műhold két fő műszerrel rendelkezik, ezek a Low Frequency Instrument (LFI, alacsony frekvenciás műszer) és a High Frequency Instrument (HFI, nagyfrekvenciás műszer), amik különböző mikrohullámú frekvenciatartományban tudnak mérni.
Low Frequency Instrument: 27 GHz - 77 GHz (52 db bolometrikus detektor) High Frequency Instrument: 83 GHz - 1 THz (22 db hangolt rádióvevő)
A fedélzetén lévő HFI érzékelőket 0,11 kelvin hőmérsékletre hűtik le, melyek érzékenysége így 2-3 ppm-t ér el. Ez az előző legnagyobb, a WMAP által elért érzékenységnek 10-szerese, feloldóképessége annak háromszorosa. Az LFI érzékelők 20 K-n működnek. Az érzékelt hullámhossz-tartomány: 1 cm és 0,35 mm közötti. Szögfelbontása jobb mint 10 szögperc. A Planck 6 hónaponként feltérképezi a teljes égboltot 9 különböző frekvencián. (a műszerek annyira érzékenyek, mintha a Földről a Holdon lévő nyúl testhőmérsékletét akarnánk megmérni).
A műszerek várhatóan legalább 15 hónapon keresztül folyamatosan működni fognak, 2012 végéig. Az adatok első, előzetes publikációja azonban 2011 januárjában várható.
Az összegyűjtött adatok a Világegyetem keletkezésére, korai időszakára és fejlődésére vonatkozó elméletek helyességének ellenőrzését fogják szolgálni.
Első eredmények
A Planck az első, az égbolt minden irányára kiterjedő felvételes térképezési munkáját 2009. augusztus 13-án kezdte el.http://www.rssd.esa.int/index.php?project=PLANCK&page=Pointing Az év szeptemberében az Európai Űrügynökség nyilvánosságra hozta a Planck First Light Survey, vagyis „Első fény felmérése” cím alatt folytatandó munka kezdeti eredményeit (műszerek stabilitása és azok hosszú időtartamra való kalibrálhatósága). Az eredmény kiválónak bizonyult. 2010. január 15-én a kiküldetést 12 hónappal meghosszabbították, ami azt jelenti, hogy a megfigyelés legalábbis 2011 végéig fog tartani. Az első felmérés (First Survey) 2010. március 24-én sikeresen befejeződött, amit a második All-Sky, vagyis „teljes égbolt” felmérése követi. A munka befejeztét 2010. június 15-re várták,http://www.rssd.esa.int/index.php?project=PLANCK&page=dev_news ami most be is fejeződött. A végső eredmény ideiglenes formában 2010 decemberére, teljes formában 2012 végére várható.
Az ég első teljes látszati képét 2010. július 5-én hozták nyilvánosságra.http://www.esa.int/esaCP/SEMF2FRZ5BG_index_1.html Planck unveils the Universe – now and then
A kép részletei A kilenc frekvencia-sávban felvett, 35 millió pixelből álló kép a világűrt a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással (vörös-barna felület apró, narancs sárgás foltokkal) valamint a Tejútból eredő előtérsugárzással (kék színű felület fehér foltokkal, ahol vízszintesen haladó világos sáv a Tejút oldalsó látszata) és ami együttesen mutatja a Világegyetem legelső látható állapotát a fénynek első megjelenése idején. Ezt 380 000 évvel az ősrobbanás utáni időpontra becsülik, ami azonban nem a fotonok megjelenési ideje volt, hanem az az időpont, amikor ezek képessé váltak az ősrobbanásból származó egyéb részecskék masszív gravitációs teréből kiszakadni.
NASA közreműködése NASA, az amerikai űrügynökség jelentős hozzájárulással segíti a Planck kutatómunkáját.
Mivel a Planck fő feladata a világűr ősi állapotának vizuális bemutatása, azoknak a fent említett apró diszkontinuumoknak a felfedezése, amelyeket a galaxisok magjainak tekinthetünk, és amelyeket a mostani galaxisok által nem takart részeiben már látni lehet, de nagy részét a Tejútból és az azon túli galaxisokból eredő fotonáramlás eltakar, a munka csak akkor lesz befejezve, miután az ESA csoport ezen foton források számítógépes eltávolításával az ősi sugárzást lehető legnagyobb teljességében feltárta. Megjegyzendő, hogy a képen látható színek nem valódiak, mert a műszerek által felfogott hullámhosszakat az emberi szem nem tudja érzékelni.
A galaxisokból eredő fátyol eltávolítása az a kétéves munka, ami nélkül minden elmélet csak spekuláció. A munka befejezte 2012 vége felé várható.
A fő számítógépes munkát a NASA által működtetett Franklin szuperszámítógép fogja elvégezni. (National Energy Research Scientific Computing Center, Berkeley, Kalifornia).
Az eltávolított fátyol azonban nem értéktelen. Ennek adatait a galaxisok struktúrájának feltárására fogják felhasználni. A jelentés erről a munkáról az Early Release Compact Source Catalogue („Kompakt források első nyilvános katalógusa”) címmel 2011 januárjában fog megjelenni, amiért az amerikai Planck csoport felelős. A teljes jelentés megjelenésének késedelme tehát szándékos: a műholdat működtető, irányító csoport nagyobb részleteket nem hoz nyilvánosságra saját kiértékelési munkájuk befejezte előtt, nehogy más kutatók helytelen következtetésekre jussanak az adatok teljes ismerete hiányában.
A közreműködésről többet NASA.gov Planck weboldalán, ahol Planckról és annak egyéb munkájáról több kép is megtekinthető. Planck mission overview
Külső hivatkozások
Magyar oldalak
Külföldi oldalak Star formation processes highlighted by Planck 2010-04-26
Jegyzetek
Kategória:Csillagászati műholdak Kategória:Európai műholdak Kategória:2009 az űrkutatásban