A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.Bokor 2007, 240. o.Dubois 2002, 19. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 27–28. o.
Egyes nyelvekben, például a franciában vagy a románban a határozószó csaknem teljesen változatlan alakú szófaj, azaz nem toldalékolható.Grevisse – Goosse 2007, 1181. o. Más nyelvekben, mint egyes szláv nyelvek (például a BHMSzBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv.), részben toldalékolható, azaz fokjeleket kaphat.Klajn 2005, 158. o. A magyar nyelvben is vannak toldalékolható határozószók, azaz fokjeleket és/vagy viszonyragokat kaphatnak. Az előbbi nyelvekben ezeknek a ragoknak elöljárószók felelnek meg.
Viszonylag újabb grammatikákban a hagyományosan határozószóknak tekintett szavak között olyanokat is számba vesznek, amelyek soha vagy egyes esetekben nem felelnek meg a fenti meghatározásnak, mivel nincs mondattani funkciójuk. Ezért a magyar grammatikákban ezek egy részét elkülönítik a módosítószónak nevezett szófaj keretében, más részét pedig a mondatszók közé sorolják.Bokor 2007, 205. o. Egyes magyar grammatikákban egy harmadik szófajt is elkülönítenek a határozószótól és a módosítószótól, mégpedig a partikulát.Keszler 2000, 277. o. Egyes BHMSz-grammatikákban partikula néven különítik el az ilyen szavakat,Barić 1997, 282. o. (horvát grammatika).Klajn 2005, 169. o. (szerb grammatika). másokban pedig megkülönböztetnek közöttük függő partikulákatČirgić 2010, 224. o. (montenegrói grammatika). és függetleneket, amelyeket módosítószóknak is neveznek.Čirgić 2010, 229. o. A francia grammatikában van olyan szerző, aki az ilyen szavak egy részét a határozószók között hagyja, másokat a mondatszók közé sorolja (pl. oui ’igen’, non ’nem’), megint másokat pedig az ún. „bevezető szavak” közé, pl. voici, voilà ’íme’.Grevisse – Goosse 2007, 1183. o.
Egyes források heterogén szóosztályként jelölik meg a határozószókat, főleg azon grammatikákra utalva, amelyek a módosítószókat, a partikulákat és a mondatszók közé soroltakat továbbra is határozószóknak nevezik, különféle jelzőkkel ellátva ezt a terminust,Bussmann 1998, 22. o.Crystal 2008, 14. o. például: sentence modifier adverbial ’mondatmódosító határozó’, sentence adverb ’mondat-határozószó’; adverbe de phrase ’mondat-határozószó’;Delatour 2004, 172. o. adverb modalizator ’modalizáló határozószó’.
Osztályozás
A határozószókat többféle szempontból lehet osztályozni.
Eredet szerinti osztályozás
Motiválatlan határozószók
A magyar nyelvben a határozószó nem eredendő szófaj, hanem másodlagos. Egyes régebbiek a mai nyelvben már motiválatlan szerkezetűek (hanyatt, rögvest, tüstént).
Más nyelvekben motiválatlan szerkezetűek a nyelv régi történeti időszakaiban alakult határozószókon kívül azok, amelyek az eredeti nyelvből öröklődtek. Ilyenek például: a latinból származó mal ’rosszul’, mieux ’jobban’, puis ’aztán’ stb.;Grevisse – Goosse 2007, 1186. o. a latinból származó afară ’kint’, bine ’jól’, unde ’hol’ stb.Constantinescu-Dobridor 1998, adverb szócikk.
Szintén motiválatlanok a jövevény határozószók: gratis ’ingyen’ (latin), illico ’azonnal’ (latin), incognito ’inkognitóban’ (olasz);Grevisse – Goosse 2007, 1187. o. prea ’túl’ (ószláv), taman ’éppen’ (török), măcar ’legalább’ (görög), musai (magyar), deja ’már’ (francia).
A magyarban is van néhány jövevény határozószó, pl. privátim (latin), momentán (német), dettó (olasz).Szende – Kassai 2007, 297. o.
A motivált határozószók is többfélék lehetnek.
Szófajváltással létrejött határozószók
Határozószó lehet szófajváltás eredménye is, mely jelenség fontossága nyelvtől függő.
A magyarban gyakoriak a határozószóként is használt: névutók: kívül sötét van, az alma belül férges, alul vizes a talaj;P. Lakatos 2006, 133. o. igekötők: ki a rétre, le a mélybe, fel a hegyre; határozói igenevek, amelyek jelentése megváltozik: lopva, elvétve, betéve.
Egyes nyelvekben melléknevek használhatók formai változás nélkül határozószókként. Ez például a románban gyakori. Ebben a nyelvben a melléknév hímnem egyes számú alakja lehet határozószó: frumos ’szép/szépen’, greu ’nehéz/nehezen’, deschis ’nyílt/nyíltan’.
A BHMSz-ben egyes melléknevek semlegesnem egyes számú alakja használatos határozószóként is (pl. dobro ’jó/jól’, jasno ’világos/világosan’, slabo ’gyenge/gyengén’).Čirgić 2010, 131. o. Más, hímnem egyes számban -skī-re vagy -jī-re végződőek ebben az alakban lehetnek határozószók, akár hosszú í-vel, mint az eredeti melléknév, akár ennek rövid változatával, ami valamennyire megkülönbözteti a melléknévtől: Primio nas je bratskī/bratski ’Testvériesen fogadott minket’, Cijelo je to vrijeme živio pasjī/pasji ’Egész ez idő alatt kutyaélete volt’ (szó szerint ’… kutyául élt’).Barić 1997, 275. o.
Ritkábban a franciában is vannak határozószóként használt melléknevek: Il chante faux ’Hamisan énekel’, Elle s’habille jeune ’Fiatalosan öltözködik’.Kalmbach 2017, 38. o. Egészen kivételesen vannak olyan határozószóként használt melléknevek, amelyek nemben és számban egyeznek az alaptagjukként szolgáló melléknévvel: Ma fenêtre est grande ouverte ’Ablakom tágra nyitott’ (André Gide).Grevisse – Goosse 2007, 1190. o. Ebben a nyelvben elöljárószók is használatosak határozószókként, pl. après ’után(a)’, avant ’(az)előtt, előtt(e)’ (időben), depuis ’(az)óta’, derrière ’mögött(e)’, devant ’előtt(e)’ (térben).Grevisse – Goosse 2007, 1327. o. Néhány főnévből is lehet határozószó: moitié mort ’félig halott’ (szó szerint ’fél halott’), tomber pile ’kapóra jönni’ [szó szerint ’esik írás’ (érme oldala)].Grevisse – Goosse 2007, 1188. o.
Az angol nyelvben is ritkább a határozószóként használt melléknév, mint a másféle: We didn't have a long wait ’Nem volt hosszú a várakozásunk’ vs. We didn't have to wait long ’Nem vártunk sokáig’.Eastwood 1994, 262. o.
A románban főnév is lehet határozószó-használatú. Ilyenek a napok nevei artikulus nélkül vagy határozott artikulussal: [luni ’hétfő/hétfőn’, lunea ’a hétfő/(minden) hétfőn’], és egyes napszakok, valamint az évszakok nevei határozott artikulussal: ziua ’a nap/nappal’, iarna ’a tél/télen’.
Képzett határozószók
Egyes magyar grammatikák szerint határozókat többek között ragos mellék- és számnevek fejeznek ki, pl. forrón, magasan, öten, konokul, hitetlenül, sokszor, kétszer, ötször stb.Bokor 2007, 242. o. Mások szerint melléknevekből és főnevekből képzett határozószókról lehet szó, a példákban félkövérrel írt képzőkkel, pl. vidáman, olaszul, logikailag, megérkezéskor,Kiefer 2006, 41. o. katonaként, mérceképpen,Szende – Kassai példái (107. o.) ruhástul.Szende – Kassai példája (122. o.) Ez a nézet általános más nyelvek grammatikáiban.
Az angolban gyakoriak a melléknévből képzett határozószók, de csak egy határozószó-képző van: quick ’gyors’ → quickly ’gyorsan’, awful ’szörnyű’ → awfully ’szörnyen’.
A franciában is nagyon termékeny a határozószók melléknévből való képzése, ugyancsak egyetlen képzővel: grand (hímnem), grande (nőnem) ’nagy’ → grandement ’nagymértékben’, vif (hn.), vive (nn.) ’élénk’ → vivement ’élénken’.Grevisse–Goosse 2007, 1206. o.
A románban kevesebb melléknévből képzett határozószó van, mivel sok melléknevet változatlanul használnak határozószóként, de vannak főnévből és igéből képzettek is: nebun ’bolond’ → nebunește ’bolondul’, șoim ’sólyom’ → șoimește ’sólyom módjára’, a se târî ’csúszni-mászni’ → târâș ’hason csúszva’.
A BHMSz-ben is képeznek határozószót főnévből és igéből: zima ’tél’ → zimus ’ezen a télen’, dan ’nap’ → danas ’ma’, hteti ’akarni’ → nehotice ’akaratlanul’.
Összetett határozószók
A szóösszetétel egyike a határozószók alkotási módjainak.
A magyarban ilyenek az ideig-óráig, kurtán-furcsán, ezentúl, tegnapelőtt határozószók.Cs. Nagy Lajos 2007, 301. o.
Más nyelvekben: forthwith ’azonnal’, henceforth ’ezentúl’; avant-hier ’tegnapelőtt’, longtemps ’sokáig’;Grevisse – Goosse 2007, 1195–1196. o. alaltăieri ’tegnapelőtt’, oricând ’akármikor’; (BHMSZ) zatim ’azután’, bogzna ’Isten tudja’.Barić 1997, 389. o.
Határozószó értékű szókapcsolatok
Ezek olyan állandósult szókapcsolatok, amelyek szemantikailag nem elemezhetők. Grammatikailag elemezhetők ugyan, de mivel egyszavas határozóként működnek, nem elemzik őket. Ezt a kategóriát számba veszik például a francia grammatikák locutions adverbiales elnevezéssel. Van olyan, amelynek alapszava már nem él önmagában (pl. en catimini ’suttyomban’), és olyan, amelynek mindegyik összetevője külön is használt szó: de bonne heure ’korán (reggel)’ (szó szerint ’jó órában’).Grevisse–Goosse 2007, 1197. o.
A román grammatikák is foglalkoznak ezzel a kategóriával, idesorolva szószerkezeteken kívül (la miezul nopții ’éjfélkor’) egész mondatokat is: cât ai zice pește ’nagyon gyorsan’ (szó szerint ’amíg kimondanád „hal”’).Bărbuță 2000, 189. o.
Jelentés szerinti osztályozás
Ez az osztályozás grammatikától függően különbözik, beleértve egyazon nyelv grammatikáit is.
A magyar grammatikában például Bokor 2007 két főbb fajtáját különbözteti meg a határozószóknak:Bokor 2007, 241. o. A valóságos határozószó határozottabb fogalmi tartalmakat fejez ki, és jelölhet: helyet: alant, közel, otthon; időt: egykor, nemsokára, tüstént; elvontabb körülményt: alattomban, egymagában, elég. A névmási határozószó vagy csak alkalmi utalással, vagy vissza-, illetőleg rámutatással fejez ki határozói körülményt. Ez is jelölhet: helyet: hol, ott, mindenhonnan; időt: mikor, néha, soha; elvontabb körülményt: hogyan, némileg, akármint.
Erdős 2001 megemlíti még a névmási határozószók között a kérdőket (hol?, mikor?, hogy(an)? stb.) és a vonatkozókat: ahol, amikor, ahogy(an) stb.Erdős 2001, 6. Határozószók.
Szende–Kassai 2007 ún. „vélemény-határozószókat” is számba vesz: alig, csak, elég(gé), igen (= nagyon), majdnem stb.Szende – Kassai 2007, 296–297. o.
Változó alakú határozószók
Egyes nyelvekben a határozószók korlátozottan ugyan, de toldalékolhatók.
Bizonyos határozószók fokozhatók úgy, mint a melléknevek. A magyarban ez a -bb fokjellel és a leg- prefixummal történik: messze → messzebb, legmesszebb.
A BHMSz-ben hasonló a fokozás: blizu ’közel’ → bliže ’közelebb’, najbliže ’legközelebb’.
Az angolban is van néhány szuffixummal fokozható határozószó, pl. soon ’hamar’ → sooner ’hamarabb’, soonest ’leghamarabb’, de a legtöbb analitikus fokozású: often ’gyakran’ → more often ’gyakrabban’, most often ’leggyakrabban’.Eastwood 1994, 282. o.
Más nyelvekben, mint például a francia vagy a román, a fokozás csak analitikus.
A magyarban egyes határozószókhoz, főleg a hely- és időjelölőkhöz járulhatnak viszonyragok: alulról, kintről, addigra, belülre, mostantól, hazáig, sokáig. Más nyelvekben ilyeneknek elöljárós szókapcsolatok felelnek meg: d’ici ’innen’,Grevisse – Goosse 2007, 392. o. de sus ’fentről’,Bărbuță 2000, 264. o. (BHMSz) do danas ’máig’. Az utóbbi nyelvben egyes ilyen szókapcsolatokat egyetlen szónak tekintenek, pl. nadesno ’jobbra’.Barić 1997, 276. o.
Egyes határozószók alapul szolgálhatnak szóképzésnek is: tovább → továbbít, ma → mai, ingyen → ingyenes. A BHMSz-ben határozószót lehet képezni határozószóból: natrag ’hátra’ → natraške ’hátrafelé’. Mindkét szó jelentése ugyanaz, de a képzett alak megerősíti a körülmény kifejezését. A román nyelvben kicsinyítő képzőt lehet hozzáadni bizonyos határozószókhoz: bine ’jól’ → binișor ’jócskán’, repede ’gyorsan’ → repejor ’gyorsacskán’.Cojocaru 2003, 175. o.
A határozószó funkciói
A határozószó bizonyos mondattani funkciókat láthat el. Tipológiájuk különbözik grammatikák szerint, beleértve egyazon nyelvekéit is.
A magyar grammatikában például P. Lakatos 2006 szerint ezek az alábbi határozófajták: helyhatározó: Benn meleg van; időhatározó: Régóta nem láttam; számhatározó: Egyszer volt itt; állapothatározó: Mezítláb futott; eredményhatározó: Kétfelé kell vágni; társhatározó: Együtt megyünk moziba; módhatározó: Gyalog jár;