jobbra|300px|bélyegkép|A Komáromi kistérség A Komáromi kistérség egy kistérség volt Komárom-Esztergom megyében, központja Komárom volt. 2014-ben az összes többi kistérséggel együtt megszűnt.

Települései 200px|jobbra|bélyegkép|A komáromi kistérség területe ÁcsAlmásfüzitőBábolnaBanaCsémKisigmándKomáromMocsaNagyigmánd

Fekvése A komáromi vár köré rendeződött a környék élete, mivel a város jelentős forgalmi és kereskedelmi csomóponttá válásával együtt járt, a környék feletti uralom is. A földrajzi és közlekedési előnnyel bíró Komárom már a honfoglalás óta központi szerepet töltött be a térség települései között. A trianoni békeszerződés az országhatár változása mellett a város határait is átrendezte.

A komáromi kistérség a Közép-Dunántúli régióban, azon belül Komárom-Esztergom megyében feküdt. Nyugatról a Kisalföld, délről a Bakony, keletről a Pilis határolta. Északon a Duna, keleten és délen a tatai, oroszlányi és kisbéri kistérség, nyugaton Győr-Moson-Sopron megye volt a szomszédja.

Közlekedés A fővárossal kiváló közúti és vasúti közlekedése van, Budapesttől 80–85 km-re fekszik, az egykori Bécset és Budapestet összekötő 1-es főút és az M1-es autópálya is keresztülhalad rajta. Komárom a vasúti- és közúti határátkelőknek köszönhetően a közlekedésben is központi szerepet játszik. Ennek és kikötőjének köszönhetően belföldi és nemzetközi áruforgalmi csomópont is. A kistérségben a vasúti hálózat kielégítő, a Győr – Budapest vonalon lévő települések közül Ács, Komárom (Szőny), Almásfüzitő-felső található a térségben. A korábban bezárt, Székesfehérvár–Komárom- és a Esztergom-Komárom vasútvonalon 2010. július 4-től visszaállították a személyszállítást.

Foglalkoztatás, munkanélküliség A KSH 2009. IV. negyedévi munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest országosan 2,5%-kal (97,9 ezer fő) csökkent. A régiónkban ez az arány valamivel nagyobb volt, 7,2% környékén. Megyénkben a régió egészére jellemzőhöz hasonló arányban, 7,1%-kal (9,8 ezer fő) csökkent a foglalkoztatottak száma. Komárom-Esztergom megyén kívül egyetlen megyében sem érte el a 10%-ot az alkalmazásban állók számában mutatkozó csökkenés aránya, és 5%-nál nagyobb mértékű változás is csak négy megyében fordult elő. Megyénk foglalkoztatási helyzetének alakulására a feldolgozóipar, s azon belül is azok az ágazatok hatnak meghatározólag, melyeket a gazdasági válság leginkább sújtott.

A megyében nyilvántartott álláskeresők száma 2010. március végén 17.636 főt ért el, ami 9,0%-kal (1.462 fő) haladta meg az év eleji szintet. Az idei első két hónapban a létszámuk növekedett kis mértékben, míg ez év márciusában 2008 júniusa óta először csökkent, méghozzá 2%-kal, de a megye fő munkaerőpiaci mutatói az egy évvel korábbiaknál továbbra is kedvezőtlenebbek maradtak. Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a régióban átlagosan 110 volt. Ez az arány a vizsgált kistérségben alatta volt, 91-110-zel átlag alattinak mondható. Azonban több olyan regisztrált vállalkozás is található itt, melyek többet foglalkoztatnak 250 főnél. Ilyen például a komáromi ipari park, ahol a Nokia is tevékenykedett. Az ipari parkban található vállalatok a gazdasági válság következtében több száz alkalmazottjukat bocsátották el. A munkahelyek megtartása érdekében állami támogatást is kaptak. A növekvő munkanélküliség ezeknek az elbocsátásoknak is köszönhető, hiszen a kistérség összes településéről járnak/jártak be ide dolgozni. A Komárom körzetébe tartozó álláskeresők száma három hónap alatt 7,7%-kal (168 fő), a becsült kistérségi ráta értéke 0,7 százalékponttal növekedett, így a márciusi hónapot ez a kirendeltség 2.346 fős nyilvántartott állománnyal és 10,8%-os relatív mutatóval zárta. A Komáromi Kirendeltséghez tartozó nyilvántartott álláskeresők létszáma 22,9%-kal (437 fő) nőtt: a 2009 márciusában mért 8,9% 2009 decemberében 10,1%-ra nőtt, idén márciusban pedig 10,8% volt.

A munkanélküliség növekedése mégis visszafogottabb a tavalyihoz képest, amikor is a gazdasági válság kicsúcsosodott. Akkor 50%-kal ugrott meg a nyilvántartott álláskeresők száma. Idén „mindössze” két feldolgozóipari vállalat nyújtott be létszám-leépítési bejelentést, mely összesen 99 fő elbocsátást jelenti. A tárgynegyedév során összesen 7.030 fő kérte nyilvántartásba vételét, 11,8%-kal (939 fő) kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A teljes belépő forgalmon belül kizárólag a nem pályakezdőként nyilvántartásba vettek száma csökkent, tárgynegyedévi, 6.417 fős létszámuk 13,5%-kal (1.004 fő) volt alacsonyabb az előző évinél. A tárgynegyedévben összesen 2.275 állásajánlat érkezett be a megyei kirendeltségre, mely ugyan meghaladta a tavalyit, mégis jócskán elmarad a 2008-as adatoktól. Ezen állásajánlatok 84,1%-át fizikai munkakörben hirdették meg.

Beruházások Jelenleg is folyó beruházás a Komáromot délről elkerülő út építése, az 1. és a 13. számú főút között. A projekt az ERFA társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás aránya 100%, ebből 15% az Operatív Programon belüli hazai forrás, 85% pedig európai uniós támogatás. A támogatás összege bruttó 1.930.537.763 Ft.

Uniós támogatások A 2004-es európai uniós csatlakozástól, tehát 2004-től kezdve a térség számos pályázatot nyújtott be. Csak Komárom városa összesen 1.988.990.660 Ft-ra pályázott, melyből 1.616.123.984 Ft-ot meg is nyert. A pályázatok között vannak infrastrukturális fejlesztések – kerékpárutak építése, járdák felújítása, helyi közlekedés támogatása. Kórházi felújításokra, önkormányzati létszámleépítésre, munkaerő-alkalmazásra is találunk példákat. Jelenleg is folyik Komárom városában a Környezeti és Energetikai OP keretében a Feszty Árpád Iskola és a Csillag Óvoda energetikai korszerűsítése, a megnyert összeg több mint 92 millió forint, valamint a Napsugár Óvoda komplex fejlesztése, melyre a megnyert uniós összeg 86 millió forint. Az elnyert összegeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

A komáromi kistérség részt vesz a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban. Ez a program az Európai Unió támogatásával a magyar – szlovák határ-menti térség fejlesztését célozza. A térségből többen is sikerrel pályáztak különböző együttműködési – fejlesztési programokra. (Előbb a pályázat címe, utóbb pedig a pályázó neve)

Együtt erősebbek vagyunk – közös vállalkozásfejlesztési projekt - Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Integrált turizmusfejlesztés a szlovák-magyar határrégióban – Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány „Két oldalt partot érni....“ Komárom Város Önkormányzata Komárno–Vág–Komárom kerékpárút és annak rákötése a nemzetközi hálózatra - Mesto Komárno Tanulmányok készítése a Komáromi Erődrendszer elemei között tervezett komp megvalósítására - Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlék-helyreállító, Ingatlanfenntartó és –hasznosító Közhasznú társaság Kreatív ipar - Regionálna rozvojová agentúra Komárno "Komárno És Komárom Városok Területrendezési Dokumentumainak És Fejlesztési Programjainak Összehangolása Közös Összehangolt Fejlődésük Érdekében“ - Mesto Komárno

Nagy sikerként lehet elkönyvelni Zatykó János dél-komáromi, és Bastrnák Tibor észak-komáromi polgármester közös sajtótájékoztatóján elhangzott bejelentést az új Duna híddal kapcsolatban. A sajtótájékoztatón bejelentették: a szlovák-magyar vegyes bizottság elfogadta a híd projektjét. Az új híd Észak-Komárom nyugati peremén épül fel. Az építkezésről szóló kétoldalú egyezményt a magyar félnek kell elkészítenie egy hónapon belül. A hídépítés 2014-ben indulhat el, költségvetése kevesebb, mint 67 millió euró. 40 millió eurót magyar, 27 millió eurót szlovák oldalon kell a munkálatokra fordítani.

Turizmus A térségben számos turisztikai látványosság található, az idegenforgalomból származó bevételek is jelentős részét képezik a térség jövedelmének. A komáromi termálvíz gyógyító hatásáról ismert, évente több százezren keresik fel, nem csak a térségből, de a megyén innen és túl, a határ túlsó oldaláról is. A komáromi vár nagyon híres – az 1849-es ostrom történetét mindenki ismeri –, a magyar oldalon pedig a három erődből álló erődrendszer – főleg a monostori – szintén vonzza a látogatókat. A térség legnagyobb rendezvénye a Komáromi Napok rendezvénysorozat, mely minden év április végén kerül megrendezésre, szintén számos turistát csalogat a térségbe remek programjaival.

Szőnyben több helyen tártak már fel római kori sírokat, épületeket. Legutóbb 2009-ben találtak egy szarkofágot – egy áruház építése során. A település Kr. u. első században a Brigetio nevet viselte és római légiók állomásoztak itt. Az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Duna part, a védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. Ácson található a Zichy-kastély – mely ma a Bartók Béla Művelődési ház és Könyvtár épülete, Kisigmándon a Ghyczy-kastély, Komáromban pedig a Gyürky-kastély – mely 1945 óta a Selye János kórháznak ad otthont.

Almásfüzitőn – Szőnyhöz hasonlóan – római kori ásatások folynak, folytak. Bábolna az arborétumáról és állatparkjáról, valamint a lovardáról híres. Csémen a Csémi-hegyi forrás, Nagyigmándon az Igmándi Keserűvíz található. Mocsán a Csokonai körtefa, valamint a Magyar Hősi Emlékmű, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sírkövei és a napóleoni csaták emlékköve lelhető fel.

Nevezetességei A kistérség nevezetességei településenkénti felsorolásban: (Részletesebben a települési szócikkben van kifejtve.)

Ács Honvéd emlékmű a komáromi csata ütközetének a helyén (Ács és Komárom között) Református templom Esterházy-kastély Solymossi-kúria Római katolikus templom Aranymosás a Duna-parton Almásfüzitő "Vacuum" szegecselt tartályok – ipari műemlék nemzetközi motorcsónak-versenyek, jachtkikötő Bábolna Bana Római katolikus templom Református templom A temetőben található a Pulay család síremléke. Jókai Mór édesanyja, Pulay Mária banai származású volt. Francia kő Az államalapító szobra a Fő téren Csém Szent Anna rk. templom a falu legrégebbi épülete, a község környéke kellemes kirándulóhely, Kisigmánd Református templom (késő barokk stílus), Római katolikus kápolna, Milkovich kúria, Ghyczy-kastély (Új puszta) Komárom Komáromi erődrendszer Belváros református templom. Előtte Jókai Mór mellszobra áll. Jézus szíve rk. templom. Szószékének kerámiaképei Kovács Margit alkotásai. Szent Imre általános iskola és Szent Teréz kápolna. Szent István rk. templom (kis templom) Klapka György Múzeum (Főépülete: Kelemen László u. 22.) Római Kőtár Magyar Tengerészet történeti gyűjtemény Komáromi Kisgaléria Czibor Zoltán emlékszoba Komáromi gyógyfürdő Koppánymonostor Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt. (Duna-part) Szőny Gyürky kastély téltemető virág. római katolikus templom Római tábor (Brigetio): Archeológiai kutatások miatt részben visszatemetve. Mocsa Nagyigmánd Az „igmándi-víz” forrásai Barokk stílusú római katolikus templom (Fellner Jakab).

Irodalom Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Magyarország kisrégiói Veresegyház, 1998) , Ö

Külső hivatkozások Épülhet az Új-Duna híd Komáromban (2010. április 30.) http://www.umvp.eu/?q=hirek/epulhet-az-uj-duna-hid-komaromban Európai uniós beruházások Komárom városában https://web.archive.org/web/20121110190430/http://www.komarom.hu/eu_beruhazasok.php Kistérségek a Közép-Dunántúlon https://web.archive.org/web/20090904061613/http://umvp.eu/files/veszpremkistersegek.pdf Komárom - Bábolna kistérségi értékek https://web.archive.org/web/20130310074645/http://www.kbtkt.hu/kisterseg/ertekek.php Komárom – Bábolna kistérségi portál https://web.archive.org/web/20130310074958/http://www.kbtkt.hu/kisterseg/index.php