Ez a szócikk Európa történelmi államáról, a Tavolara Királyságról szól, nem a mai mikronemzetről.
A Tavolara Királyság Európa egyik történelmi állama, melyet 1807-ben alakított ki az addig lakatlan Tavolara-szigeten Giuseppe Bertolini. A királyság nemzetközileg el nem ismert ország volt, csak a Szárd–Piemonti Királyság ismerte el Károly Albert Amadé uralkodásától kezdve, illetve miután a Savoyai-ház alatt megtörtént Itália egyesítése, az Olasz Királyság is elismerte Tavolara függetlenségét. Mariangela királynő halála után az Olasz Királyságra hagyta Tavolarát, így de jure véget ért a történelmi királyság története, de megalapult egy mikronemzet amely de facto tovább irányítja a szigetet.
Földrajz A Tavolara-sziget a Földközi-tengerben fekszik Szardínia partjaitól 1 km-re északkeletre. Maga a sziget 6,5 kilométer hosszú és 500 méter széles, területe mintegy 5 km². A sziget alkotóeleme vulkanikus eredetű dolomit, melynek legmagasabb pontjának tengerszint fölötti magassága 565 méter magas. A tenger felőli sziklafal kormoránok és sirályok fészkelő helye.
Történelem Kezdetek 1807-ben Giuseppe Bertolini (teljes nevén Giuseppe Celestino Bertoleoni Poli) és családja letelepedett az addig lakatlan Tavolara szigeten, mivel a családot a helyi közösség bigámia miatt üldözte, lévén Giuseppének két felesége.A thestar.com The island realm of an `ordinary' king című cikke alapján A honfoglaló pásztorkodó (és csempész) életmódot folytatott, kialakította a szigeten a kecsketenyésztést.
Savoya–Carignani Károly Albert Amadé herceg, szárd–piemonti király 1836-ban partra szállt Tavolarán, s ekkor találkozott a szigetet magának valló Giuseppével. A szárd király megismerkedik a helyi családdal és ezt követően rendszeresen visszatért Tavolarára. Végül 1842-ben az akkor a birodalmának (Szárd–Piemonti Királyság részét képező sziget élére kinevezi Giuseppét, akit így címe miatt nem tudtak többé bíróság elé állítani bigámiáért.Wallechinsky, David, and Amy Wallace (2005), The New Book of Lists, pp 383-384, Valery, Antoine-Claude Pasquin (1837), Voyages en Corse, à l'ile d'Elbe et en Sardaigne, vol. 2Ferrero della Marmora, Alberto (1860), Itinéraire de l'ile de Sardaigne pour faire suite au Voyage en cette contrée, pp 190-193"The Island of Sardinia," Blackwoods Edinburgh Magazine, July 1849, p 43Vuillier, Gaston (1896), The Forgotten Isles: Impressions of Travel in the Balearic Isles, Corsica and Sardinia, trans. Frederic Breton, p 386 A szuverén királyság Az Olasz Királyság megalkotását követően 1903-ban II. Viktor Emánuel olasz királyThe Free Encyclopedia forrása a királyságról is megerősítette Tavolara függetlenségét és szuverenitását, majd Paulo halálát követően az olasz kormány elismerte a szigeten Paulo kívánságára kikiáltott köztársaságot."E morto il Re!" La Sardegna, June 8, 1886, p 1Saragat, Giovanni, "Paolo I Re di Tavolara. Un principe per burla. Storia e aneddoti." Il Nuovo Giornale, Oct 16-17, 1895 A hat évente történő választásokon elnököt és egy hat tagú tanácsot választottak, melynek szavazásán nő és férfi egyaránt résztvehetett, így a Tavolara Köztársaság a nők szavazójogát először megadó országok közé lépett.
A köztársaság azonban csak 13 évig állt fönn, amikor I. Carlo visszaállította a királyságot a sziget fölött, lévén ott a republikánus időszakban zűrzavar. Carlót fia, Carlo követte a trónon, azonban ő külföldre ment, így a királyság I. Carlo testvérére, Mariangelára szállt. Mariangela királynő egyezséget kötött az Olasz Királysággal, miszerint halála után az olasz koronára szállt volna a Tavolara királya cím. 1934. április 6-án bekövetkezett halála után de jure a terület az Olasz Királyságé lett, azonban de facto II. Paulo néven Paulo Berteleoni tovább irányította a szigetet.
II. Paulo 1962-es halála után felesége Italia Murru királynő Porto San Paulóba költözött, ahol a család a mai napig él február és március hónapok kivételével, melyet a szigeten töltenek. Paulo legidősebb fia azonban igényt tartott Olaszország Tavolara szigetére Maria Molinas Bertoleonival, Mariangela királynő lányával egyetemben, így de facto mikronemzet alakult ki a szigeten, melyet 1993-tól Antonio "Tonino" Bertoleoni „király” kormányoz, azonban a szintén olasz Seborga Hercegség mikronemzettel szemben Tavolara nem tarthat fönn történelme miatt önállóságot, mivel Mariangela királynő az Olasz Királyságra ruházta királyságát, annak utóda pedig az Olasz Köztársaság.
Népesség Népesség: ~40 fő (1950-es évek.)Antonio Bertoleoni „király” értékelése a demográfiai változásról a szigeten 15 fő (2008.)
Főváros: nincs
Népsűrűség: 0,3 fő/km²
A Tavalara szigetének mai lakossága a történelmi Tavolara Királysághoz képest nem állandó, a családok (Antonio önkikiáltott király és húga, Madallena családja) csak február és március hónapokban tartózkodnak a szigeten, illetve a turizmus idején, mikor 30-ra is felduzzad a szigeten tartózkodók száma, akiket Antonio "király" hoz a szigetre Porto San Paulóból csónakján.
Források http://encyclopedia.thefreedictionary.com/Tavolara+Island#endnote_rf-4 https://web.archive.org/web/20070526045039/http://www.royal-art-academy.org/ verzió: 2008. VI. 23. http://www.thestar.com/Travel/article/432471 https://web.archive.org/web/20050802103054/http://www.economicexpert.com/a/Tavolara:island.html verzió: 2008. VI. 23. https://web.archive.org/web/20080513212841/http://www.italiantourism.com/island2b.html verzió: 2008. VI. 23. https://web.archive.org/web/20080519033425/http://www.diveaquarius.net/where%20we%20are.htm verzió: 2008. VI. 23. https://web.archive.org/web/20091012204059/http://www.ebroadcast.com.au/lookup/encyclopedia/ki/Kingdom_of_Tavolara.html verzió: 2008. VI. 23. http://www.knowledgerush.com/kr/encyclopedia/Kingdom_of_Tavolara/ verzió: 2008. VI. 23. https://web.archive.org/web/20080820061350/http://www.avitur.net/eng/tour03.php verzió: 2008. VI. 23. https://web.archive.org/web/20100124064500/http://tripatlas.com/Tavolara verzió: 2008. VI. 23.
Jegyzetek
Kategória:Itália államai az olasz egyesítés előtt
de:Tavolara#Geschichte es:Tavolara#Historia hr:Tavolara#Povijest nn:Tavolara#Historie no:Tavolara#Historie pl:Tavolara pt:Tavolara#Reino de Tavolara sh:Tavolara#Historija tr:Tavolara#Tarihçe