bélyegkép|jobbra|250px|Régi ábrázolás a fajról
A király-paradicsommadár (Cicinnurus regius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a paradicsommadár-félék (Paradisaeidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Új-Guinea szigetén él, a szigetnek mind az Indonéziához, mind a Pápua Új-Guineához tartozó részén honos.
Alfajai Cicinnurus regius regius Cicinnurus regius coccineifrons - Jobi-sziget, sötétebb fejtollak Cicinnurus regius cryptorhynchus Cicinnurus regius gymnorhynchus Cicinnurus regius rex Cicinnurus regius similis
Megjelenése Körülbelül kisebb rigónagyságú. Csőre vékony, oldalt levő dísztollai nem nagyon hosszúak, két középső farktolla majdnem véges-végig zászló nélkül való, csak a zászló legvégén vannak megint a külső zászlón bodros, csavarszerűen összekunkorodó tollak, amelyek kör alakú tollcsomót alkotnak. Háti oldala gyönyörű fényes cseresznyepiros, kivéve a szem fölött levő kicsi, négyszegletes, fekete foltocskát; álla és torka ugyanilyen gyönyörű fénylő cseresznyepiros; fejebúbja és felső farkfedői világosabbak; hasi oldala fehér, kivéve azt a mély smaragdzöldszínű, a felső részén keskeny rozsdabarna szegéllyel határolt harántsávot, amely a fehér színt elválasztja a cseresznyepirostól. A begy oldalaiból eredő tollbokréták füstösbarnák, kiszélesedett, csapott végük mélyen fénylő aranyzöld, az evezők fahéjvörösek, a farktollak olivbarnák, kívül rozsdaszínű szegéllyel, a két középső fonálszerű toll csavarszerűen összekunkorodó külső zászlója sötét aranyzöld. Szeme barna, csőre szarusárga, lábai, míg a madár életben van, gyönyörű kobaltkékek. A tojó fölül vörösbarna, alul rozsdasárga, keskeny barna harántszalagokkal.
Életmódja Főként rovarokkal, ízeltlábúakkal, gyümölccsel táplálkozik.
Szaporodása A szaporodási ideje márciustól októberig tart. A hím násztáncot lejt a tojónak: farokzászlóit feje fölé emelve azokat lengeti, miközben fehér hasát mutatja imbolyogva, szárnyredőit kifordítva hirtelen megfordul és nagyra nyitja csőrét. A fészket a tojó készíti egy fa üregében. Fészekalja 2 tojásból áll, melyet fogságban 17 napig költ. A fiókák 14 napig maradnak a fészekben.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Jegyzetek
Források
Brehm: Az állatok világa – magyar neve
Külső hivatkozás Video a fajról Képek az interneten a fajról
Kategória:Paradicsommadár-félék Kategória:Madárfajok Kategória:Indonézia madarai Kategória:Pápua Új-Guinea madarai