A Diablo III a Blizzard Entertainment által fejlesztett és kiadott, teljesen 3D "hack and slash" szerepjáték akció videójátéka, amely a Diablo sorozat harmadik része. A sorozat új darabját 2008. július 28-án jelentették be, és PC-re 2012. május 15-én jelent meg. Később kiadták konzolos verziókban is; 2013. szeptember 3-án először Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra jelent meg, majd 2014. augusztus 14-én (a kiegészítővel együtt) Xbox One-ra és PlayStation 4-re is. A játék PC verziója csak állandó internetkapcsolattal érhető el.
Történet Évekkel azután, hogy az arkangyal Tyrael elpusztította a démoni rontással megfertőzött "Világkövet" (Worldstone), az emberek többsége elfeledte a korábbi évek borzalmait. Tristram is újjáépült, nem messze attól a helytől, ahol egykoron Diablo lakozott a föld mélyén. Ám Deckard Cain nem felejtett. Fogadott unokalányával, Leah-val Új Tristramba (New Tristram) költöztek, és a régi, elhagyatott katedrálisban kutatták a Gonoszt. Cain meg volt róla győződve, hogy pusztán idő kérdése, mikor térnek vissza a "Lángoló Poklok" (Burning Hells) szörnyetegei "Menedékföldére" (Sanctuary). 20 évvel a legutóbbi támadásuk után, viszonylagos békében könnyű is volt figyelmen kívül hagyni Cain aggodalmát egészen addig a napig, amikor egy csillag hullott le egyenesen a Mennyekből, és csapódott be éppen a régi katedrálisba. Cain ekkor is éppen tanulmányozta az ősi kódexeket, így esélye se volt megmenekülnie, a csillag által keltett kráter maga alá temette őt, Leah pedig nem tehetett mást, mint rohant segítséget kérni a városba.
Első fejezet: New Tristram 230px|thumb|jobb|Egy kezdő barbár New Tristram-ban A hullócsillag becsapódásának híre egész Menedékföldén elterjedt, és csak úgy vonzotta a kalandvágyó hősöket, mint az Arreat-hegy pusztulását túlélt barbárokat, a bosszúszomjas démonvadászokat, Ivgorod felkent szerzeteseit, Umbaru népének boszorkánydoktorait és Xiansai szigetnemzetének varázslóit. Mind magán viselte az egykori nephalem-ek újjászületett örökségét, s amelytől a démonok és angyalok egyaránt rettegtek. Ezek a hősök rögtön Leah segítségére siettek, hogy megkeressék a becsapódást túlélt mostoha nagybácsiját, aki éppen a hullócsillag energiájától felelevenedett élőhalottakkal harcolt. Később a csapat a krátert megközelítve felfedezi, hogy egy férfi csapódott be ide, aki nem tudja, hogyan került Menedékföldére. Az idegenről csak annyit lehetett megtudni, hogy ő maga egy baljóslatú előjel csupán és hogy becsapódásakor kardja darabokra tört. Cain érezte, hogy ez nem lehet a puszta véletlen műve, hanem az érkező sötétség első jele, így megkérte a hősöket, hogy szerezzék vissza a kard darabjait. Miközben egymás után szedték össze a darabokat, Magha – egy "Kisebb Gonosz" (Lesser Evil), Belial parancsát követve- megtámadta Caint otthonában, és megszerezte az eddig összegyűjtött karddarabokat, mielőtt Leah és a hősök visszatérhettek volna. Cain halálosan megsérült, ezért unokája szeme láttára utolsó leheletével varázsigét mormolt el, amellyel egyesítette a kard darabkáit. Az utolsó Horadrim áldozata azonban nem volt hiábavaló; a kardot megmarkolva az idegen emlékezete azonnal visszatért. Ő volt Tyrael, a bukott angyal, aki feláldozta halhatatlanságát, hogy figyelmeztesse az emberiséget két démonúr felemelkedéséről. E két Kisebb Gonosz, Belial, a "Hazugságok Ura" (Lord of Lies) és Azmodan, a "Bűnök Ura" (Lord of Sins) voltak, akiket egykoron Diablo és testvérei száműzték a Lángoló Poklokból, és most azt tervezik, hogy Menedékföldére lépve ismét megpróbálják az emberiséget a Gonosz oldalára állítani.
Második fejezet: Caldeum Leah és Tyrael a nephalemmel karöltve üldözték Maghát egészen Caldeum sivatagi nagyvárosába. Hamarosan szemtől-szembe találkoztak is vele a démonoktól hemzsegő Alcarnusban, ahol elpusztítva őt végre megtorolhatták Cain halálát. Ám mielőtt a boszorkány végleg meghalt, felfedte legyőzői előtt a sötét igazságot; Belial a városban van, és az árnyakból rejtve manipulálja az embereket. Leah és Tyrael Caldeum csatornarendszerébe kutatva kerestek bizonyítékokat a démonúrról, de nem találtak mást, mint Belial szolgáit és egy foglyát; Adriát, Leah rég nem látott édesanyát, aki évekkel ezelőtt támogatta Aidan-t a Diablo elleni harcukban. Adria hosszú évekkel korábban elrejtőzött a Gonosszal folytatott harca során, nehezen hátrahagyva ezért Leah-t is. A család újraegyesítését azonban nincs idő megünnepelniük; Adria felfedi, hogy Belial akkor fogta el, amikor éppen kereste a "Fekete Lélekkő" (Black Soulstone) nyomát. Ez a hatalmas erejű lélekkő állítólag képes arra, hogy a Fő (Prime) és a Kisebb Gonoszok lelkét magába zárja, ezzel száműzve őket Menedékföldéről. A Fekete Lélekkő pontos helyét azonban csak annak megalkotója, és a Horadrim árulója, Zoltun Kulle tudja, ő viszont évszázadokkal ezelőtt meghalt. Ezért Leah mágikus erejét felhasználva megidézték az őrült varázsló lelkét és egy alkut ajánlottak neki; ha elvezeti őket a rég eltemetett mágikus archívumaihoz, és ezzel a Lélekkőhöz, akkor feltámasztják őt. Kulle ebbe belement, és amikor visszatért az élők sorába, azonnal felfedte a Lélekkövet, de meglepődve tapasztalta, hogy annak mélyén a Hét Gonosz lelkéből már öt benne van. Adria ugyanis ügyesen megjelölte ennek az ötnek az esszenciáját, így pusztulásuk után azonnal a varázstárgy börtönébe kerültek. Kulle viszont tett egy ajánlatot magának a nephalemnek; ha csatlakozik a Mennyek és Poklok elleni harcához, akkor együtt uralkodhatnak majd egész Menedékfölde felett. Természetesen a nephalem azonnal elutasította ezt, ezért nem maradt más választása, mint szembeszállni az árulóval. Mihelyst végeztek vele, és megszerezték a Lélekkövet, Belial serege ostrom alá vette Caldeumot. A hősök gyorsan a birodalmi palotához mentek, ahol végre felfedték Belial-t; ő volt ugyanis II. Hakan, Caldeum gyermekcsászára. Dühében a felfedett Hazugságok Ura majdnem darabokra szedte a nephalemmel együtt az egész palotát, de a nephalem hamarosan felülkerekedett rajta, majd lelkét a Lélekkőbe zárta. Visszahozva a békét Caldeumba, a nephalem felkészült, hogy levadássza Azmodant is, de Leah egy rettenetes víziót kapott a Bűnök Urától; A démonúr ugyanis arra készült, hogy pokoli seregét az Arreat-kráterből kiindulva Menedékfölde ellen vezesse.
Harmadik fejezet: Bastion's Keep Bastion erődje, amelyet egykoron Arreat-hegy lábánál emeltek a "barbár veszély megfékezésére", majdnem elesett Azmodan seregeitől, amikor a hősök megérkezettek ide. Ugyan a nephalem megakadályozta Azmodan tervét abban, hogy bevegyék az erőd falait, pár csapat démonnak még így is sikerült keresztüljutni a védelmet, és befészkelték magukat az erőd alsóbb szintjeire, miközben tucatnyi összezavarodott ártatlannal végeztek, és megviselték a körbezárt védőket. Követve Adria utasításait, a nephalem eljutott a kráter mélyére, ahol elpusztította a "bűnszíveket" (sin heart), amelyeket a Bűn világából hozatott ide Azmodan csapatai felerősítésére. Végül elérték a kráter közepét, ahol végre szembetalálkoztak a Bűnök Urával. Azmodan hiába vetette be a Pokol rettegett erejét, végül ő is Belial sorsára jutott; a nephalem végzett vele, lelkét pedig a Lélekkőbe zárta. A győzedelmes hősök visszatértek az erődbe, de hamarosan hátborzongató jelenet fogadta őket a mellvéden; Tyrael-t misztikus láncok béklyózták meg, a közelében pedig halott védők tetemei és vére egy rituális kört formáztak. A körben állva Adria éppen a Lélekkövet lánya testébe nyomta, és kimondta a szörnyű igazságot; ő Diablo szolgája, és Leah – Aidannal, Diablo egykori halandó testével közös gyermekük – pedig pusztán eszköze a "Terror Urának" (Lord of Terror) visszatéréséhez. Diablo elképesztő hatalma azonnal felemésztette Leah testét és lelkét, teljesen átalakítva őt. Adria diadalmas győzelmet aratott mestere visszatértével, majd elmenekült, hátrahagyva Tyraelt és a nephalemet a borzalmas árulásával. Diablo a Fekete Lélekkővel a homlokába felemésztette Mephisto és Baal, valamint mind a négy Kisebb Gonosz lelkét, ezzel elnyelve a Lángoló Poklok minden urának erejét és gonoszságát. Ezután a "Fenséges Mennyek" (High Heavens) "Gyémántkapui" (Diamond Gates) elé ment, hogy beteljesítse legfőbb vágyát; megsemmisítse ellenségének világát, és eztán uralkodjon a teremtésen mint Fő Gonosz (Prime Evil).
Negyedik fejezet: High Heavens Diablo a Mennyek Gyémánt Kapui előtt szembetalálkozott Imperius-szal, a "Bátorság Angyalával" (Angel of Valor), aki rögtön átlátott halandó álcáján, és erővel rávette, hogy fedje fel igazi valóját. A Terror Ura hamarosan megszabadult Leah testétől, és megmutatta új, rettenetes formáját ősi ellensége előtt. Imperius azonnal támadásba lendült, de Diablo hamarosan súlyosan megsebesítette őt, majd betörte a Gyémántkapukat. A Pokol erői ezelőtt is számtalanszor ostromolták a Mennyeket, de most sikerült először bejutniuk az angyalok világába. Miután a kapuk leomlottak, a Mennyek angyali vezetése, az "Angyaltanács" (Angiris Council) gyorsan összeomlott. Tyrael és a nephalem Diablo után eredtek a nyitva maradt átjárón keresztül, de hamarosan szembetalálkoztak a legyőzött és sebesült Imperius-szal, aki rögtön felelősségre vonta őket Diablo felemelkedéséért, és a Mennyek összeomlásáért. Diablo kegyetlenül meggyalázta a Mennyek világát, és a "pokol rift"-eken (hell rift) keresztül a legerősebb, legkönyörtelenebb szolgáit küldte át ide, miközben rengeteg angyalt átformált démonná, ezzel kétségbeesést keltve a Mennyek légiói közt. A nephalem rendíthetetlenül folytatta útját a meghódított Mennyekben, követve Ithereal, a "Sors Angyalának" (Angel of Fate) utasításait, majd amikor kiszabadította Auriel-t, a "Remény Angyalát" (Angel of Hope) a megszálló démonok karmai közül, egyenesen Diablóhoz vonult a "Kristályívhez" (Crystal Arch). Diablo itt megfertőzte a hatalmas kristályt, amely a Mennyek erejének és az angyalok életerejének forrásaként szolgált, ezzel meggyengítve őket. Itt, a Mennyek legmagasabb pontján a nephalem végül harcba szállt a Terror Urával. A Fő Gonosz hiába uralta minden démonúr erejét, és taszította ellenfelét a maga világába, végül legyőzetett. Teste hamuvá lett, a Fekete Lélekkő pedig leesett a Kristályív pereméről. A démoni megszállás felszámolása után a Fenséges Mennyek lakói hozzáláthattak otthonuk újjáépítéshez, míg a halandó Tyrael visszatért az Angyaltanács vezetőségébe, mint a "Bölcsesség Angyala" (Angel of Wisdom). Diablo borzalmas inváziója nem múlt el nyomtalanul, de az angyalok végre igazi szövetségenként tekintettek az emberiségre. De az "Örök Konfliktus" (Eternal Conflict) szelleme továbbra is ott derengett e reményteljes egység felett is...
Játékmenet A világ A játékos karaktere a kalandozások során újfent (látszólag) véletlenszerű pályagenerátor által készített térképeket járhat be, és újfent találkozhat általában előre meghatározott helyszíneken lévő útpontokkal (waypoint) is, amelyeket gyors teleportálásra használhatja, de a fejezetek között ezúttal nem lehet velük szabadon közlekedni. A küldetések döntő többségét feladó, és különféle szolgáltatásokat nyújtó NPC-k ezúttal is a városban (town) foglalnak el előre meghatározott pozíciót. Ezúttal sok mellékküldetés, ú.n. esemény (event) is bekerült a játékba, amelyek nem kötődnek szervesen a főkampányhoz, mert csak bizonyos fejezetek bizonyos zónáiban érhetőek el, véletlenszerűen. A "városportál" (town portal) ezúttal már szabadon elérhető, amint a játékos az első fejezet egyik korai küldetését teljesítette, hogy aztán bármikor, bármiféle külső segítség nélkül azonnal hazateleportálhasson. Mivel a képesség új mechanikája nem nyit előre egy átjárót, ezért csak akkor tűnik el, ha a játékos karaktere a városban lévő kapun keresztül visszatér a megidézés helyszínére vagy kilép a játékból.
Karakterosztályok (Class)