Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság a futball történetének második világbajnoksága volt, melyet 1934. május 27 és június 10. között rendeztek meg. A torna rendezési jogát Benito Mussolini Olaszországa kapta meg.

Ez volt az első olyan labdarúgó világbajnokság, melyre már kellett selejtezőket játszani és amelyen Magyarország csapata is részt vett. A világbajnoki címvédő Uruguay visszautasította a tornán való részvételt, a Dél-Amerikát képviselő csapatok pedig nem küldték Olaszországba a legerősebb összeállítású csapatukat, így a várakozásoknak megfelelően a torna az európai válogatottak fölényét hozta.

A kemény küzdelmek után az olasz válogatott kitartásának és játékosai vitathatatlan képességeinek köszönhetően megszerezte a világbajnoki címet, miután a döntőben 2–1 arányban legyőzte Csehszlovákiát.

Rendező

Olaszország 1932. október 9-én Stockholmban lett kiválasztva házigazdának. Svédország a szavazás előtt visszalépett Selejtezők

A selejtezőkben a 16 részvételi helyért 32 ország indult. A világbajnoki címvédő Uruguay nem volt hajlandó részt venni az eseményen, amit azzal indokolt, hogy négy évvel korábban számos európai válogatott nem vállalta be a Dél-amerikai utat, így az 1934-es világbajnokság volt az egyetlen, amin a címvédő nem volt jelen. Annak ellenére, hogy Olaszország rendezője volt a tornának, neki is selejtezőt kellett játszania. Ez volt az egyedüli alkalom, hogy a házigazda nem volt automatikusan a mezőny tagja.

A selejtezők földrajzi alapon zajlottak. Chile és Peru visszalépése következtében Argentína és Brazília játék nélkül jutott ki a világbajnokságra. A 16 részt vevő válogatottból 12 volt európai, 3 amerikai és 1 afrikai. A négy nem európai ország: Argentína, Brazília, az USA és Egyiptom voltak (Az első afrikai ország, mely világbajnokságon szerepelt). Az utolsó helyért az USA és Mexikó mindössze három nappal a torna kezdése előtt játszott egymással Rómában a részvételért, ahol az USA győzött. A 16 válogatott többségének ez volt az első világbajnoki szereplése, beleértve a 12 európai válogatott közül 9-et: Olaszország, Németország, Spanyolország, Hollandia, Magyarország, Csehszlovákia, Svédország, Ausztria és Svájc.

Résztvevők balra|thumb|250px|Részt vevő országok Az 1930-as, első világbajnokság olyan sikeres volt, hogy 1934-ben már 32 csapat adta be nevezését a tornára. Erre való tekintettel selejtező kiírására volt szükség, mivel a döntőben csak 16 csapat szerepelhetett. A címvédő Uruguay visszautasította a meghívást, mivel számos európai csapat visszalépett az 1930-ban Uruguayban rendezett világbajnokságon való részvételtől. Emellett Bolívia és Paraguay sem vett részt a világbajnokságon. Így Argentína és Brazília játszott mérkőzés nélkül jutott be a döntőbe, azonban ott ők sem a legerősebb összeállításban jelentek meg. Az európai csapatok kemény küzdelmet vívtak a döntőbe jutásért. Ekkor még a házigazdák sem jutottak automatikusan a döntőbe, így Olaszország is részt vett a selejtezőben. Az első mérkőzésen az olaszok 4:0-ra diadalmaskodtak a görögök ellenében, akik ezt követően azonnal visszaléptek. Európa két, a legerősebbek között számontartott csapata Ausztria és Magyarország szintén sikerrel vette az akadályokat.

A döntőbe a következő országok jutottak be:

Európa 25px Ausztria 25px Belgium 25px Csehszlovákia 25px Franciaország 25px Hollandia 25px Magyarország 22px Németország 25px Olaszország 25px Románia 25px Spanyolország 20px Svájc 25px Svédország Afrika 25px Egyiptom Dél-Amerika 25px Argentína 25px BrazíliaÉszak- és Közép-Amerika 25px Egyesült Államok

Összegzés

A torna 1934. május 27-én kezdődött. A fenti körülményekre való tekintettel a várakozásoknak megfelelően csak európai csapatok jutottak be a legjobb négy közé. A nyolcaddöntőből gyakorlatilag kivétel nélkül az esélyesebb csapatok jutottak tovább. Olaszország 7:1-re diadalmaskodott az Egyesült Államok válogatottja felett. Magyarország pedig szintén magabiztosan jutott tovább Egyiptom ellenében. A negyeddöntőben Olaszország Spanyolországgal mérkőzött a továbbjutásért. A nagy hőségben lebonyolított találkozón a spanyolok keményen ellenálltak az agresszív olasz rohamoknak és a hosszabbítás végén 1:1 lett a mérkőzés végeredménye. Erre való tekintettel az összecsapást újra kellett játszani. Az olasz edző 5, a spanyol pedig 7 friss játékost vetett be a győzelem érdekében. A továbbjutást végül Giuseppe Meazza 11. percben szerzett találata döntötte el. Magyarország a vele azonos erősségű Ausztriával csapott össze. Eredetileg a belga Louis Baert volt a kijelölt játékvezető, de az osztrákok vezetője, a híres Hugo Meisl gyorsan elutazott Firenzébe, és a FIFA-nál elérte, hogy az olasz Francesco Mattea vezesse a mérkőzést. Az osztrákok végül 2:1-re diadalmaskodtak, Markos Imrét pedig a 63. percben kiállították. Az elődöntőben az olaszok ellenfele Ausztria volt. A találkozót végül az olaszok nyerték 1:0 arányban. A másik ágon Csehszlovákia játszott Németországgal. Az összecsapást a csehszlovákok meglehetősen magabiztosan nyerték 3:1-re. 220px|right|thumb|František Plánička és Gianpiero Combi kézfogása a döntő előtt Rómában. A 3. helyért vívott összecsapáson a német csapat szoros, gólgazdag mérkőzésen diadalmaskodott 3:2-re az osztrák együttes felett. A döntőre június 10-én került sor Rómában, 50 ezer néző előtt. A találkozóból még 14 perc volt hátra mikor a csehszlovákok Antonín Puč találatával (szögletből) megszerezték a vezetést. Az olasz csapat azonban nem adta fel a küzdelmet és Orsi a 81. percben egyenlített. A hosszabbításban Maezza megsérült, azonban ennek ellenére Schiavióhoz juttatta a labdát, aki a 95. percben eldöntötte a találkozó és egyben a világbajnoki cím sorsát. Az olasz csapat mind kitartásával, mind játékosai képességeivel kitűnt a mezőnyből, így megérdemelten lett világbajnok.

Helyszínek A mérkőzéseket nyolc város (Bologna, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Róma, Trieszt, Torino) nyolc stadionjában rendezték. Bologna Firenze Genova Milánó Littoriale Stadion Giovanni Berta Stadion Luigi Ferraris Stadion San Siro Stadion Befogadóképesség: 50,100 Befogadóképesség: 47,290 Befogadóképesség: 36,703 Befogadóképesség: 55,000 Nápoly Róma Trieszt Torino Giorgio Ascarelli Stadion Nazionale PNF Stadion Littorio Stadion Benito Mussolini Stadion Befogadóképesség: 40,000 Befogadóképesség: 47,300 Befogadóképesség: 8,000 Befogadóképesség: 28,140

Játékvezetés

A labdarúgó világbajnokságra 25 játékvezetőt és partbírót hívott meg a FIFA. A 25 játékvezetőből 1 volt Egyiptomból, 12 Olaszországból, 12 Európából. A bíróknak előzetesen több szakmai (elméleti, fizikai) felkészítést tartottak. A sportemberek közül 11 mérkőzésvezető volt, 5-en csak mérkőzést vezettek, 6-an a mérkőzés vezetésén túl, a FIFA korabeli elvárásának megfelelően partbírói feladatokat is elláttak. A legtöbb mérkőzést, 3-at a svéd Ivan Eklind és az olasz Rinaldo Barlassina vezetett. Összesen 16 + 1 = 17 mérkőzésre került sor, egy mérkőzést újra kellett játszani, hogy eldőljön, ki a továbbjutó válogatott. A 14 partbíró csak közreműködő, segítő volt. A legtöbb partbírói közreműködést, 4-et, a spanyol Pedro Escartín, a csehszlovák Bohumil Ženišek és a magyar Iváncsics Mihály végezte. Iváncsics Mihály volt a döntő találkozó, az Olaszország-Csehszlovákia (2:1) találkozó játékvezetőjének, a svéd Ivan Eklind-nek az egyik partbírója. A 14 partbíró és a besegítő 6 játékvezető összesen 34-szer működött közre partbíróként.

Játékvezetők Európa René Mercet Alfred Birlem Johannes van Moorsel Louis Baert John Langenus Ivan Eklind Alois Beranek Erwin Braun Rinaldo Barlassina Francesco Mattea Albino Carraro

Partbírók Európa Pedro Escartín Bohumil Ženišek Iváncsics Mihály Jacques Baert Ettore Carminat Generoso Dattilo Caironi Camillo Otello Sassi Giuseppe Scarpi Raffaele Scorzoni Binivento Ferruccio Melandri Ermenegildo Giuseppe Turbiani

Afrika Mohammed Youssof

Keretek

Eredmények A csapatok az összes mérkőzést egyenes kieséses rendszerben játszották.

Nyolcaddöntők

Negyeddöntők

Újrajátszott mérkőzés:

Elődöntők

Bronzmérkőzés

Döntő

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság győztese100px OLASZORSZÁG 1. cím

Díjak

Aranycipő:25px Oldřich Nejedlý

Gólszerzők A tornán összesen 44 játékos volt eredményes.

5 gólos

Oldřich Nejedlý

4 gólos

Edmund Conen Angelo Schiavio

3 gólos

Raimundo Orsi Leopold Kielholz

2 gólos

Abd er-Rahmán Fauzi Bernard Voorhoof Toldi Géza Johann Horvath Karl Hohmann Sven Jonasson José Iraragorri František Svoboda Ernst Lehner Antonín Puč Giovanni Ferrari Giuseppe Meazza

1 gólos Alberto Galateo Aldo Donelli

Ernesto Belis Vincze Jenő Kick Smit Leen Vente Leônidas Teleki Pál Rudolf Noack Dobay István Willy Jäggi Sárosi György Jean Nicolas Georges Verriest André Abegglen Gösta Dunker Knut Kroon Isidro Lángara Luis Regueiro Anton Schall Stanislaus Kobierski Matthias Sindelar Otto Siffling Karl Sesta Karl Zischek Josef Bican Enrique Guaita  

Végeredmény Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt: több szerzett pont, jobb gólkülönbség, több szerzett gól, nemzetnév.

thumb|275px|right|Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok helyezései

HelyezésNemzet 1 5 4 1 0 12 3 +9 9 2 4 3 0 1 9 6 +3 6 3 4 3 0 1 11 8 +3 6 4 4 2 0 2 7 7 0 4 A negyeddöntőben estek ki 5 3 1 1 1 4 3 +1 3 6 2 1 0 1 5 4 +1 2 7 2 1 0 1 5 5 0 2 8 2 1 0 1 4 4 0 2 A nyolcaddöntőben estek ki 9 1 0 0 1 2 3 −1 0 1 0 0 1 2 3 −1 0 1 0 0 1 2 3 −1 0 12 1 0 0 1 1 2 −1 0 13 1 0 0 1 2 4 −2 0 14 1 0 0 1 1 3 −2 0 15 1 0 0 1 2 5 −3 0 16 1 0 0 1 1 7 −6 0

Jegyzetek

Források

History of the World Cup (angol nyelven)

Kategória:Labdarúgó-világbajnokságok