Az 1958-as labdarúgó-világbajnokság volt a 6. labdarúgó-világbajnokság. Svédországban tartották meg június 8-ától június 29-éig. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 1950-ben választotta ki Svédországot rendezőnek.

A döntőt Brazília nyerte 5–2-re a házigazda Svédország ellen. A torna gólkirálya a francia Just Fontaine lett 13 találattal.

Ezen a tornán debütált a brazil válogatottban az alig 17 éves Pelé, aki később minden idők egyik legjobb labdarúgójává vált.

Rendező

Argentína, Chile, Mexikó és Svédország érdeklődött a torna rendezésre iránt. Végül egyedül Svédország adta le a pályázatát és a FIFA 1950. június 23-i Rio de Janeiro-i kongresszusán megkapta a rendezés jogát.

Selejtezők

350px|balra|bélyegkép|A tornára kijutott országok

A selejtezők során összesen 55 válogatott vett részt, mely a 16 kiadó helyért versengett. A selejtezők végén története során először kvalifikálta magát a szovjet válogatott, emellett először (és eddig utoljára) jutott ki mind a 4 brit válogatott a világbajnokságra.

A sorsolás 1958. február 8-án, Solnában zajlott. Eszerint a 16 részt vevő válogatottat négy 4 fős csoportba sorsolták. Minden csoportban 1-1 brit, kelet-európai, nyugat-európai és latin-amerikai csapat szerepelt.

Összegzés

A torna lebonyolítása változott a 4 évvel korábbiéhoz képest: 16 válogatott kvalifikálta magát a tornára, de ezúttal mindenki játszott csoportja többi tagja ellen legalább egyszer, döntetlen esetén hosszabbítás nélkül. Ha a csoportmérkőzések végén a csoportok második és harmadik helyezettjei azonos pontszámmal álltak, következett a rájátszás, és a győztes jutott a negyeddöntőbe. Ha ez a mérkőzés döntetlennel zárult, a gólkülönbség döntött. Ha egy csoportban az első két helyezett állt azonos pontszámmal, a gólkülönbség döntött.

A 4. csoportban, a későbbi győztes brazil válogatottban egészen az utolsó , Szovjetunió elleni csoportmérkőzésig nem lépett pályára a torna felfedezettje, Pelé. Ezen a mérkőzésen, bár még nem talált a kapuba, a brazil válogatott győzni tudott, többek között Garrinchának köszönhetően. A győzelemnek köszönhetően a „Selecão” a csoportját is megnyerte. Ezelőtt a találkozó előtt a brazil válogatott 0–0-s döntetlent játszott Anglia ellen, ez volt a világbajnokságok történetének első gól nélkül végződő mérkőzése. Az angol csapat végül rájátszásra kényszerült, ahol a Szovjetunióval találkoztak. Ezt a mérkőzést Anatolij Iljin 67. percben szerzett találata döntötte el, így ebből a csoportból a brazil és a szovjet csapat jutott a negyeddöntőbe, míg Angliának és Ausztriának véget ért a világbajnokság.

A rájátszásra szükség volt az 1. (Észak-Írország jutott a legjobb 8 közé Csehszlovákia legyőzésével) és a 3. (Wales 2–1-re győzte le a magyar labdarúgó-válogatottat) csoportban is. A magyar válogatott az 1956-os forradalom és az ezt követő emigrációk miatt nagyon meggyengülve szerepelt ezen a világbajnokságon. A négy évvel korábban ezüstérmes csapatból mindössze négyen, Grosics Gyula, Bozsik József, Budai László és Hidegkuti Nándor maradtak.

A négy brit csapat közül Skócia került a legnehezebb csoportba, ellenfelei ugyanis Jugoszlávia, Paraguay és Franciaország voltak. A csoportban végül minden a várakozásoknak megfelelően alakult, a francia válogatott lett az első, Jugoszlávia a második, míg a skótok az utolsó helyen végeztek.

A negyeddöntőben a későbbi gólkirály, a francia Just Fontaine hasonló ütemben szerezte a gólokat, mint a csoportmérkőzések során. Észak-Írország ellen újabb 2 gólt rúgott. Az NSZK Helmut Rahn góljával győzte le Jugoszláviát, Svédország pedig két góllal bizonyult jobbnak a szovjet válogatottnál. Brazília Wales 1–0-s legyőzésével jutott az elődöntőbe.

Az elődöntőben a házigazda Svédország tovább folytatta menetelését, ezúttal az NSZK-t győzték le viszonylag könnyen, 3–1-re , bár ez Erich Juskowiak kiállításának (ő lett a második kiállított játékos a világbajnokságokon, az első 1930-ban volt), valamint a csapatkapitány Fritz Walter sérülésének is volt köszönhető (ez a sérülés egyben karrierje végét is jelentette). Mivel cserélni először az 1970-es világbajnokságon lehetett, így a német válogatott 9 emberrel fejezte be a mérkőzést.

A másik elődöntőben, a Franciaország-Brazília találkozón Fontaine hiába szerzett 2 gólt, a brazilok nagyszerűen játszottak, és végül 5–2-es győzelemmel jutottak a döntőbe, ahol Svédország várt rájuk. Ezen a mérkőzésen Pelé mesterhármast szerzett.

A bronzmérkőzésen a francia válogatott nagyrészt Just Fontaine 4 góljának köszönhetően nagyon simán, 6–3-ra legyőzte az NSZK válogatottját. Fontaine végül 13 találattal lett gólkirály, ezt a rekordot azóta sem sikerült senkinek megdöntenie.

A döntőt Solnában, 50 ezer néző előtt rendezték. A brazil válogatott korán, már a 4. percben gólt kapott, ám nem törtek össze, nem sokkal ezután Vavá egyenlített. Ő később még egy gólt szerzett. A második félidőben már nem volt esélye a svéd válogatottnak, ugyanis előbb Pelé duplázott, majd a 68. percben Zagallo is betalált. Ezután a svéd csapat már csak szépíteni tudott, ezzel kialakult az 5–2-es végeredmény. Brazília ezen a tornán szerezte meg első világbajnoki címét.

Helyszínek

A mérkőzéseket 12 város (Borås, Eskilstuna, Göteborg, Halmstad, Helsingborg, Malmö, Norrköping, Sandviken, Stockholm (Solna), Uddevalla, Västerås) 12 stadionjában rendezték.

Solna (Stockholm) Göteborg Malmö Helsingborg Råsunda Stadion Ullevi Malmö Stadion Olimpiai Stadion Befogadóképesség: 52,400 Befogadóképesség: 53,500 Befogadóképesség: 30,000 Befogadóképesség: 27,000 Eskilstuna</center> Tunavallen Befogadóképesség: 20,000 Norrköping Idrottsparken Befogadóképesség: 20,000 Sandviken Jernvallen Befogadóképesség: 20,000 Uddevalla Rimnersvallen Befogadóképesség: 17,778 Borås Halmstad Örebro Västerås Ryavallen Örjans Vall Eyravallen Arosvallen Befogadóképesség: 15,000 Befogadóképesség: 15,000 Befogadóképesség: 13,000 Befogadóképesség: 10,000

Játékvezetés A világbajnokság arról adott számot, hogy a világ labdarúgása négy esztendő alatt megint jó nagyot haladt előre. A játékvezetés szempontjából láthatóan megkezdődött az a törekvés, hogy az egységes szellemű játékvezetés világméretekben valósulhasson meg. A játék követésének taktikája minden mérkőzésen átlós rendszerben történt. Annak ellenére, hogy az oldalvonalas és az átlós játékvezetői taktika alkalmazásával is elérhető magas színvonalú szolgálat, bebizonyosodott, hogy az átlós módszer jobban szolgálja a játék gyors fejlődését. A partjelzők felfogása – a FIFA elvárásának megfelelően olyan játékvezetők végezték a partjelzői feladatokat, akik maguk is tényleges játékvezetők, alig ismerték egymást és előfordulhattak burkolt sértődések is – változott, nagyobb teret kaptak az együttműködés megvalósításában, felelős jelzéseik tartalmát megnövelték. A bedobás, szögletrúgás, kirúgás és a leshelyzet jelzésén túl, beavatkozhattak a játékba akkor, ha véleményük szerint a játékvezető nem láthatta a szabálysértést. A lesállások elbírálásánál a játékvezetők teljesen a partjelzőkre bízták magukat.

A partjelzők szakmai fejlődése biztosítéka a magasabb szintű játékvezetésnek.

Etikátlanság Jack Mowat (skót) játékvezetőt a svéd-magyar mérkőzés után etikátlanság miatt a FIFA JB vezetői hazaküldték.

Játékvezetők

Európa Lucien van Nuffel Zsolt István Albert Dusch Leo Lemešić Martin Macko Johan Bronkhorst Nyikolaj Gavrilovics Latisev Raymond Wyssling Friedrich Seipelt Maurice Guigue Juan Gardeazábal Garay Vincenzo Orlandini Arthur Ellis Reginald Leafe Mervyn Griffiths Jack Mowat Joaquim Campos Arne Eriksson Carl Jørgensen Sten Ahlner Georg Dragvoll Birger Nilsen Leo Helge Bengt Andrén Bertil Lööw Gösta Ackerborn Bengt Lundell

Dél-Amerika Juan Brozzi José María Codesal

Sorsolás Nyugat-európai kalap Kelet-európai kalap Brit kalap Amerikai kalap

Wales

Keretek

Eredmények Csoportmérkőzések 1. csoport

CsapatMGyDVLgKgGkP NSZK312075+24311145–13 Csehszlovákia311184+433102510–52

Rájátszás

2. csoport

CsapatMGyDVLgKgGkP3201117+44312076+143111912–33301246–21

3. csoport

CsapatMGyDVLgKgGkP321051+55 Wales30302203311163+33301218–71

Rájátszás

4. csoport

CsapatMGyDVLgKgGkP 321050+553111440330304403301227–51

Rájátszás

Kieséses szakasz

Negyeddöntők

Elődöntők

A harmadik helyért

Döntő

Díjak Az 1958-as labdarúgó-világbajnokság győztese1. cím

Gólszerzők

13 gólos Just Fontaine

6 gólos 22px Pelé Helmut Rahn

5 gólos 22px Vavá Peter McParland

4 gólos 22px Zdeněk Zikán Tichy Lajos Kurt Hamrin Agne Simonsson

3 gólos Omar Oreste Corbatta Raymond Kopa Roger Piantoni Hans Schäfer Todor Veselinović

2 gólos 22px Mazola 22px Milan Dvořák 22px Václav Hovorka Derek Kevan Maryan Wisniewski Uwe Seeler Juan Bautista Agüero Florencio Amarilla José Parodi Jorge Lino Romero Anatolij Iljin Nils Liedholm Ivor Allchurch Aleksandar Petaković

1 gólos Ludovico Avio Norberto Menéndez Karl Koller Alfred Körner 22px Didi 22px Nílton Santos 22px Mário Zagallo 22px Jiří Feureisl

Tom Finney Johnny Haynes Yvon Douis Jean Vincent Hans Cieslarczyk Bencsics József Bozsik József Sándor Károly 22px Jaime Belmonte Wilbur Cush Cayetano Ré Sammy Baird Bobby Collins Jackie Mudie Jimmy Murray Alekszandr Ivanov Valentyin Ivanov Nyikita Szimonyan Gunnar Gren Lennart Skoglund John Charles Terry Medwin Radivoje Ognjanović Zdravko Rajkov

Végeredmény Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt: több szerzett pont, jobb gólkülönbség, több szerzett gól, nemzetnév. A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. thumb|275px|right|Az 1958-as labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok helyezései

HelyezésNemzet 6 5 1 0 16 4 +12 11 6 4 1 1 12 7 +5 9 6 4 0 2 23 15 +8 8 4 6 2 2 2 12 14 −2 6 A negyeddöntőben estek ki 5 Wales 5 1 3 1 5 5 0 5 6 5 2 1 2 5 6 −1 5 7 5 2 1 2 6 10 −4 5 8 4 1 2 1 7 7 0 4 A csoportkörben estek ki 9 4 1 1 2 9 6 +3 3 10 4 1 1 2 7 5 +2 3 11 4 0 3 1 4 5 −1 3 12 3 1 1 1 9 12 −3 3 13 3 1 0 2 5 10 −5 2 14 3 0 1 2 4 6 −2 1 15 3 0 1 2 2 7 −5 1 16 3 0 1 2 1 8 −7 1

Jegyzetek

További információk

Kategória:Labdarúgó-világbajnokságok