Ács Lipót, 1903-ig Auerbach LipótA Belügyminisztérium 1903. évi 103453. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 1. oldal 27. sor (Vizsoly, 1868. augusztus 6. – Budapest, 1945. július 9.Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 5177/1945. folyószám alatt.) magyar festő, keramikus, etnográfus, tanár.

Tanulmányai Auerbach Károly és Stern Katalin fia. Elemi iskoláit és a gimnázium alsó négy osztályát Vizsolyon és Iglón végezte, majd (1883) Kassára került, ahol a középiskolai tanulmányait befejezte. A budapesti Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János, Schulek Frigyes, Strobl Alajos és Székely Bertalan növendéke (1889–1893), majd a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári oklevelet szerzett (1895). Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben 1895) volt tanulmányúton.

Munkahelyei Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), a budapesti magyar királyi Gyakorló Főgimnázium (Trefort u.) ösztöndíjas gyakorló tanára volt. A Sümegi Állami Reáliskola rajztanára (1895–1896), a Szekszárdi Állami Főgimnázium rajztanára és a Tolna vármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (1896–1912), a Magyar Néprajzi Múzeum munkatársa (1912–1921), 1932-ben nyugdíjba vonult. Közben Szekszárdon (1901) kerámiaműhelyt alapított, Őcsényben (1902–1903) háziipari telepet létesített, majd Fischer Emil Majolikagyárának tervezője (1908–1909) lett. Kerámiákat, díszítményeket, vázákat, korsókat készített. A Thonet-Mundus hajlított bútorgyárak magyarországi műszaki vezetője (1927–1928), a Corvin Áruház Rt. művészeti tanácsadója (1932–1937). Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház (1910-től) és A Gyermek (1935-től) c. lapokban jelentek meg.

Társadalmi tevékenysége Társadalmi tevékenysége jelentős volt. A szekszárdi Munkásgimnázium helyettes igazgatója (1911–1912), a Múzeumegylet által fenntartott "Szabad Liceum" vezetője (1912-ig). A szekszárdi királyi Törvényszék kinevezett hites írásszakértője. A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (1898–1912). A Magyar Gyermektudományi Társaság igazgató tanácsának tagja.

Kiállításai Milánói Világkiállítás (Steig Flóriánnal, 1906, aranyérem), Pécs (1907 áll. ezüstérem) London (1908) Miskolc (1911) Fészek klub (Budapest, 1914) Helsinki (1922, elismerő oklevél)

Fő művei Sárközi hímzések (Magyar Iparművészet 1905) Múzeális vándorkiállítások (Népművelés 1907) Tolnamegyei kanászkürt (Néprajzi Értesítő 1910) A sárközi szokások (Vasárnapi Ujság 1911) Boros Nepomuk János (Művészet 1912) Kegyes József (Művészet 1912) Népművészet és népiskola (Gyermek 1912) Die Volkskunst im Dienste der Volks-Schule (Neue Bahnen 1916) Népművészeti gyűjtés (Budapest, 1928)

Jegyzetek

Források

Balázs Kovács Sándor: Ács Lipót. In:

Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar keramikusok Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar szakírók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Vizsolyiak Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek