A Sarcosuchus a hüllők (Reptilia) osztályának Crocodylomorpha öregrendjébe, ezen belül a Pholidosauridae családjába tartozó fosszilis nem. A típuspéldány az MNHN jelű koponyalelet.

A Sarcosuchus (magyarul: „hús krokodil”), egy fosszilis krokodilszerű hüllőnem. A Sarcosuchus a kora kréta korszakban élt, a mai Afrika és Dél-Amerika területén; korábban krokodilnak vélték, emiatt sokáig az egyik legnagyobb krokodilnak tartották.

Nemrég a Sarcosuchus-fajokról csak néhány fog és pikkely tanúskodott, ezeket egy francia paleontológus, Albert-Félix de Lapparent találta a Szahara sivatagban, 1940-ben vagy 1950-ben. 1997-ben és 2000-ben, Paul Sereno 6 új példányt fedezett fel. Ezekből egyiknek megvolt a fél csontváza és pikkelyeinek nagy része. Minden óriás krokodilnak és hasonló élőlénynek csak a koponyáját találták meg, ezért nehéz megállapítani, hogy melyik a legnagyobb faj.

Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

Sarcosuchus imperator Broin & Taquet, 1966 - típusfaj Sarcosuchus hartii Marsh, 1869

Megjelenése balra|bélyegkép|300x300px|Néhány óriás krokodilféle, köztük a sötétkék színnel jelölt Sarcosuchus és az ember méretének összehasonlítása

Feltételezik, hogy egy kifejlett Sarcosuchus akkora lehetett, mint egy városi autóbusz (11–12 méter hosszú és 8 tonna tömegű). Egy újabb becslés szerint ennél kisebb, 9–9,5 méter hosszú 3,45–4,3 tonna tömegű lehetett.

Valószínűleg a legnagyobb Sarcosuchusok voltak a legöregebbek. A felnőtt állatok 80%-ától vett pikkelygyűrűk vizsgálata, azt mutatja, hogy a Sarcosuchusok egész életükben nőttek. Egy ilyen állat, átlagosan 50-60 évig élhetett. A mai krokodilok az első 10 évben érik el a felnőtt méretet, ezután növekedésük csökken.

Csak a koponyája akkora volt, mint egy kisebb felnőtt ember, 1,6 méter. A felső állcsontja (maxilla) nagyobb volt, mint az állkapocscsontja (mandibula). Az állkapcsok eléggé keskenyek voltak, de ez inkább a fiatalokra jellemző. Az orr 75%-ot foglalt el a koponyából.

A hatalmas állkapocsban 132 vastag fog ült. A fogak kúp alakúak voltak, fogásra és tartásra voltak jók, nem pedig harapásra. A Sarcosuchus valószínűleg 80 kilonewton erővel haraphatott.

Az állat hátán egy sor egymásra boruló csontos pikkely futott, ezekből a legnagyobb elérte az 1 métert. A pikkelylemezek védőként szolgáltak, és biztos tartották a nehéz súlyát, de akadályozta a mozgékonyságát.

A Sarcosuchusnak az orrhegyén volt egy szövetdomborulat (ghara). Ez a képződmény a mai gangeszi gaviálon (Gavialis gangeticus) is megvan. Míg a gaviáloknál a ghara csak a hímeknek van, a Sarcosuchusnál minden példányon rajta volt. Ez arra következtet, hogy a Sarcosuchusnál nem játszott szerepet a párválasztásban. A valódi szerepe még rejtély. Sereno több hüllő kutatót megkérdezett a szövetképződmény felől, de több, különféle választ kapott: vagy a szaglásban segítette az állatot, vagy hangokat tudott kiadni vele.

Életmódja Mint a mai krokodilok, a Sarcosuchus is képes lehetett sokféle hang kiadására. Valószínűleg a hangokat a territórium védelmezésére, a párkeresésre és a fiatalokkal való kommunikációra használta.

A szemgolyóját fel-le tudta mozgatni. Ez azt jelenti, hogy az állat ideje nagy részét a vízalatt töltötte, figyelve a parthoz közeledő zsákmányát.

A Sarcosuchus tápláléka halak, teknősök, nagy testű állatok és kisebb dinoszauruszok lehettek, az utóbbiakat behúzta a víz alá, ahol ezek megfulladtak. Hatalmas állkapcsával szétzúzott mindent.

A 11 méter hosszú Suchomimus, amely egy theropoda dinoszaurusz volt, vetélytársa lehetett a Sarcosuchusnak. Mind a két fajt ugyanabban a kőzetben találták. Sereno szerint, „mivel ez az ősi állat olyan hatalmas volt, könnyen elbánt a nagy dinoszauruszokkal, köztük a masszív hosszú nyakú, kis fejű sauropodákkal, melyek közönséges állatok voltak Afrikában”.

Más krokodil kutatók nem fogadják el ezt az elméletet, miszerint óriás állatokat volt képes zsákmányolni. A Sarcosuchus hosszú, keskeny orra hasonlított a mai gaviáléhoz és más keskeny állkapcsos krokodiléhoz, ezek mind hallal táplálkoznak, és képtelenek elbánni a nagyobb áldozatokkal. Ez a tény szemben áll a mai nílusi krokodillal és a Deinosuchusszal, melyeknek széles, nehéz koponyájuk van, és képesek leteríteni nagy zsákmányállatokat. A keskeny állkapocs és a sok hal a környezetében, arra hagy következtetni, hogy a Sarcosuchus nem egy dinoszaurusz gyilkos volt, hanem egy hatalmas halevő, egy túlméretezett változata a gaviálnak.

Bár a fiatal példányok állkapcsa hasonlít a mai keskeny állkapcsos krokodilokéra, a felnőtteké kiszélesedik. Bár összehasonlítva a nílusi krokodiléval, keskenyebb, a gaviálénál mégis szélesebb. Ezenkívül a fogak nem akadnak egymásba, mint a mai halevő krokodiloknál, ami arra következtet, hogy a Sarcosuchus mégis kiegészítette étrendjét szárazföldi állatokkal, habár csak felnőtt korában.

Érdemes tudni, hogy egyes halak a Sarcosuchus vizeiben, elérték az 1,8 méter hosszúságot és a 90 kilogrammot. Ez a tény is megerősíti a „halász Sarcosuchus”-elméletet, tehát nem a dinoszauruszok miatt nagy a krokodil, hanem a nagy halak miatt. Sok halfaj csontos lemezekkel védték magukat.

Élőhelye 112 millió évvel ezelőtt, a korai kréta korszakban, Szahara trópusi mező volt, melyen sok folyó és patak ment keresztül, ezenkívül még sok tó is volt. A vizek mellett a növényzet sűrű volt. A számos kövület alapján, arra következtethetünk, hogy a Sarcosuchus nagy számban élt, ezekben a sekély, édesvizű, meleg élőhelyekben.

A mai krokodiloktól eltérően, melyek méretben és alakban nagyjából megegyeznek, de különféle élőhelyeken élnek, a Sarcosuchus csak egyike volt a krokodiloknak melyek csak azon a helyen éltek. A különböző fajok méretben és alakban különböztek. A Sarcosuchus mellett, még négy más krokodilfajt is felfedeztek, ugyanabban a kőzetben. Ezek között egy 8 centiméter hosszú koponya is volt. A különböző fajok, különböző niche-t foglaltak el, nem versenyeztek egymással a táplálékért.

Jegyzetek

Források

National Geographic Special on SuperCroc. National Geographic Channel, December, 2001. "African fossil find: 40-foot crocodile". Guy Gugliotta. Washington Post, October 26, 2001. Retrieved November 17, 2004. SuperCroc: Sarcosuchus imperator . Gabrielle Lyon. Retrieved November 17, 2004. "'SuperCroc' fossil found in Sahara". D. L. Parsell. National Geographic News, October 25, 2001. Retrieved November 17, 2004. Dinosaur Expedition 2000 . Paul C. Sereno. Retrieved November 17, 2004. "SuperCroc's jaws were superstrong, study shows". John Roach. National Geographic News, April 4, 2003. Retrieved November 17, 2004. "Sereno, team discover prehistoric giant Sarcosuchus imperator in African desert." Steve Koppes. The University of Chicago Chronicle, volume 21, number 4, November 1, 2001. Retrieved November 17, 2004. Making of the Sarcosuchus exhibit Answers.com

Kategória:Archosauromorphák Kategória:Hüllőnemek Kategória:Afrika őshüllői Kategória:Élővilág a krétában Kategória:Fosszilis hüllők