bélyegkép|240px|Egy útjelző tábla az útvonalon
A Duna menti kerékpárút (angolul: Danube Cycle Path; németül: Donauradweg; szlovákul: Dunajská cyklistická cesta) a Duna mellett, négy országot érintő kerékpárút. Donaueschingen városában a Fekete-erdőben kezdődik és Budapesten keresztül egészen Konstancáig tart. A Duna menti kerékpárút Európa egyik legnépszerűbb kerékpáros túraútvonala. Különösen a Passau és Bécs közötti szakasz igen közkedvelt, de köszönhetően a fejlődő kerékpáros infrastruktúrának, a Pozsony–Budapest szakaszt is egyre több kerékpáros turista keresi fel.
A Duna menti kerékpárút része a nemzetközi EuroVelo 6. kerékpáros útvonalnak, amely Nantes-tól indul a Loire mentén, és kelet felé átszeli Franciaországot. Tovább fut a Boden-tóig Svájcban, majd a Dunát követve, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária érintésével, érkezik meg Romániába. Konstancánál éri el a Fekete-tengert.
A kerékpárutat a következő szakaszokra osztották fel: I. szakasz: Donaueschingen – Passau (550 km), II. szakasz: Passau – Bécs (320 km), III. szakasz: Bécs – Budapest (330 km), IV. szakasz: Budapest – Fekete-tenger (1670 km).
A kerékpárút által érintett országok
Donaueschingen – Ulm: 195 km Ulm – Ingolstadt: 156 km Ingolstadt – Regensburg: 91 km Regensburg–Passau: 152 km
Passau – Linz: 98 km Linz – Melk: 107 km Melk – Bécs: 121 km Bécs – Hainburg an der Donau: 45 km
Hainburg an der Donau – Pozsony: 17 km Pozsony – Rajka: 22 km
250px|bélyegkép|A szigetközi kerékpárút
Az alábbiakban a kerékpáros útvonal III. és IV. magyarországi szakaszát tárgyaljuk. Érdemes megemlíteni, hogy a 19. század végén Kolozsvár és Párizs közötti oda-vissza utat egy honfitársunk kerékpárral már megtette, amivel megelőzte ezen útvonal bejárását.Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza, 1889.(közzéteszi: Dobozy László: Magyar Könyvklub 1993.) ) A magyarországi kerékpáros úthálózat a gyors térnyerés ellenére még nagyon foghíjas.
Az összefüggő hálózatból még sok kisebb nagyobb összekötő szakasz hiányzik. Általában a települési szakaszok készültek el a pénzügyi és pályázati lehetőségek függvényében. Győr-Moson-Sopron vármegyében két nagyobb szakaszon épült bicikliút: a Szigetközben és a Fertő tó körül. A szigetközi kerékpárút ingázásra tökéletesen alkalmas, turistaútnak viszont nem igazán, mert keskeny a kétirányú közlekedéshez, s az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig tartó Eurovelo 6 útvonalon jóformán ez az első szakasz, ahol a kerékpárosok nem mehetnek egymás mellett.
A Mosonmagyaróvár felől jövők Halászi után már nemigen csodálhatják a folyót, márpedig a turista inkább kerül, ha elég széles, forgalommentes és szép tájon haladhat. Ezért a tájékozottabbak szívesebben mennek el Püski és Lipót felé a Lajta mentéről, még ha tovább is tart az út. Nem megoldott a győrújfalui szakasz, a szigetközi biciklis útja itt járdákon át vezet.Kisalföld 2008. április 18. Kerékpárutak gyerekcipőben című cikkéből
Rajka – Győr (56 km)
A Duna menti kerékpárút magyarországi szakaszának legészakibb kiindulópontja Dunántúlon, Rajka községben van. A hármashatáron való elhelyezkedésből, valamint a kilátásba helyezett határátkelő-megnyitásokból adódó kerékpáros turizmus kezdeti útvonalának legalkalmasabb helyszíne. A településen 3 kerékpárút halad át, ebből 2 Szlovákiából, 1 Ausztriából vezet ide. A Rajka és a Mosonmagyaróvár közötti bevezető szakasz még csak terv formában létezik. A megvalósításig a kis forgalmú szigetközi útvonal használható erre a célra. Az útvonal jó levegőjű, vízközeli, természetközeli helyeken át vezet. Például Dunasziget és Halászi között természetvédelmi körzeten keresztül lehet karikázni.
Mosonmagyaróvártól kezdve a Szigetközön keresztül lehet kerekezni végig, teljesen kiépített szabványos kerékpárúton. Bár egyes vélemények szerint nem elég széles, egymás után kell közlekedni és két találkozó kerékpáros túrázó csapat nehezen fér el egymás mellett. A Szigetköz jobb oldalán a Mosoni-Duna, míg bal oldalon az Öreg Duna szegélyezi a tájat. A kijelölt útvonal Mosonmagyaróvárt elkerüli, de Halásziból egy három kilométeres kiépített kerékpáros úton megközelíthető. Itt érdemes feltölteni az esetlegesen hiányzó készleteket, illetve magyarországi túrázóknak kiinduló pontnak lehet javasolni.
Az első néhány kilométer megtétele után Darnózselibe érünk, ahonnét érdemes egy rövid kitérőt tenni Lipótra, ahol termálvizű strandon lehet lubickolni. A fürdőzés után az étkezési és a szállás lehetőségek kihagyása után a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenye fasoron lehet Hédervárt megközelíteni. Az utat folytatva pár kilométer megtétele után út menti vendégfogadó tűnik szemünkbe Zsejkepusztán. A szigetközi települések sűrűn követik egymást. Győrújfalut elhagyva hamarosan beérünk Győr külterületére, s a 14. számú főútvonalt elérve a Vámosszabadi határátkelő felé vezető kerékpárútba csatlakozunk bele.
Győr
Győrt az 1970-es évek végéig a nagy kerékpáros forgalom miatt „a kerékpárosok városának” is nevezték. A város síkvidéki domborzata kedvező a kerékpáros közlekedés szempontjából, de a motorizáció terjedése időlegesen visszaszorította azt. A városban 1997-ben meglévő kerékpárutak hossza volt. Mára ez megtriplázódott, mivel minden útfelújítás alkalmával vagy új út megépítésével együtt kerékpárutakat is építenek vagy kerékpáros sávokat festenek fel. A győri belvárostól kezdve a külvárosokig összefüggő kerékpárosút hálózat alakult ki. A külföldiek a helyismeret hiánya miatt nehezen boldogulnak, mert a turistautak irányjelző kitáblázása hiányos.
Nyugat-Európában elfogadott, hogy a biciklis az úttesten halad és felfestett burkolati jel választja el őt az autóstól. Így a kanyarodó sofőrök jobban látják, míg a gyalogút szerepét is betöltő vonal kereszteződésein egy kerékpárosnak igen kockázatos megállás nélkül áthajtani. Azért sem megoldott a dolog, mert hiába van a kerékpárosnak egyre több helyen külön sávja, az egyrészt nem folyamatos, másrészt sok helyen ráengedik a buszmegállóba érkező gyalogosokra, jó példa erre Győrben a Tihanyi út és a Rónay Jácint utca. „…sokkal egyszerűbb és célravezetőbb megoldás az úttesten egy sávot festeni, s csak ott gondolkodni külön útban, ahol erre elegendő a hely és külön járdát is ki tudnak építeni. Állandó gondot okoznak még a körforgalmak is: itt a biciklis háromszor kénytelen leszállni egy balra ívelő kanyarhoz…”
Győr – Komárom (50 km) Győr és Komárom között még nem készült el a kerékpárosút, több helyen murvás út, sőt földút van, mely eső után sáros. Ezért a megjegyzésben felsorolt változatokat érdemes végig járni. 2015 decemberében átadták Győr és Gönyű között az új, jó minőségű kerékpárutat.
Komárom
Dél-Komárom Újszőny településből 1896-tól kifejlődött város. Növekedési üteme különösen a trianoni békeszerződés után nőtt meg. Ma egy 20.000 lelket számláló kisváros a Duna jobb partján. Élénk forgalmú közúti és vasúti határátkelőhely. A város mai arculatát meghatározza turisztikai, kulturális és kereskedelmi szerepe.
thumb|right|255px|Kerékpárút jelzések
Látnivalói:
Komáromi erődrendszer gyógyfürdő
Az 1960-as évektől fúrt hévízét gyógyhatásúnak minősítették. Továbbindulás előtt érdemes kirándulást tenni Észak-Komáromba is.
Komárom (Szlovákia)
Az ikerváros történelme során két időszakban volt egy város, de a trianoni békeszerződés kettészakította. Mielőtt továbbindulnánk Komáromból Esztergom irányába, érdemes Észak-Komáromba is átlátogatni, mert a város számos műemlékkel és hangulatos belvárossal is büszkélkedik. A többségében magyarok lakta városban otthonosan mozog a magyar turista, a magyar nyelvet szinte mindenki érti és magyar információs feliratok segítenek a tájékozódásban.
250px|right|thumb|Észak-Komárom, Európa udvar
Látnivalók, műemlékek az óvárosban Európa udvar Zichy palota Városháza Szentháromság szobor volt Tiszti pavilon Szent András-bazilika Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Katonatemplom A volt Komárom-vidéki Takarékpénztár épülete Komáromi vár (Ó- és Újvár) református templom és református kollégium Szent Rozália-templom Gyógyfürdő
Komárom – Esztergom (55 km)
thumb|right|255px|Kerékpárút Komárom és Almásfüzitő között thumb|right|255px|A kerékpárút vége Esztergom előtt
Ez a szakasz a szlovák és a magyar oldalon is megtehető, mégis érdemesebb a magyar oldalt választani, mert itt jobb a kerékpáros infrastruktúra kiépítettsége. Bár a kerékpárút több szakasza itt is hiányzik, de az ezeket összekötő autóutak kevésbé forgalmasak és viszonylag biztonságosan kerékpározhatók. Miután visszatértünk a magyar oldalra, a várost átszelő 1-es főútra hajtsunk fel, amely bár elég forgalmas, az út mindkét szélén jó minőségű kerékpársáv található. Ez egészen a város határáig kitart, ahol a sávot az út bal oldalán vezetett kerékpárút váltja fel. Ez egészen Almásfüzitőig tart. Almásfüzitő után forduljunk rá a 10-es főútra, ahol már kerékpárút hiányában a főúton kell tekernünk. A forgalom általában kicsi és a széles, jó állapotban lévő út biztonságosnak mondható a kerékpáros közlekedés számára. Dunaalmás, Neszmély, Süttő és Lábatlan településeket elhagyva megérkezünk Nyergesújfaluba. Itt ismét az út jobb oldalán vezetett kerékpárút segíti a továbbjutást. Az út minősége Nyergesújfalu belterületén kissé hagy kívánnivalót maga után, de összességében jól kerékpározható. A kerékpárút Nyergesújfalut elhagyva különösen jó minőségű és széles, hiszen építése 2008 nyarán fejeződött csak be. A kerékpárút Tát határában áttér az autóút bal oldalára és a 10-es és a 117-es út elágazásáig vezet, ahol véget ér. Innen a maradék 5 kilométert a 117. kis forgalmú autóúton kell megtennünk Esztergom belvárosáig. Esztergomba beérve a Kerektemplomnál lévő körforgalomban érdemes balra lekanyarodni és a Szent Erzsébet híd előtt jobbra fordulni, mert így autóforgalomtól mentes ősfás utcában tekerve érhetjük el a belvárost.
Esztergom
250px|thumb|right|Esztergom bazilikája a Mária Valéria hídról
A város a Dunakanyar nyugati kapujánál helyezkedik el. Az őskortól kezdve lakott hely. Szent István királyt itt koronázták meg. Magyarország fővárosa volt 1256-ig. Országosan a jelentős turizmussal rendelkező városok közé tartozik.
Látnivalók, nevezetességek Esztergomban: Széchenyi tér Esztergomi bazilika Szent István tér Ószeminárium Főszékesegyházi kincstár Vármúzeum Balassa Bálint Múzeum Keresztény Múzeum Duna Múzeum Prímási palota Városháza Mária Valéria híd Aquasziget Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Esztergom – Budapest (60 km) A következő útszakasz a világörökségi várólistára is felkerült Dunakanyar szépségeit mutatja be. Budapestet a Duna jobb vagy bal oldalát is felejthetetlen élményekkel lehet megtenni.
A Dunakanyar egyik legfestőibb települése Visegrád. A Kisalföld felől érkező Duna elhagyni készül a vulkáni hegyekbe vágott, patkó alakú kanyarulatát, hogy két ágra szakadva kilépjen az Alföldre. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafallal ott emelkedik a visegrádi Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. (238 méteres magasság)
Szentendre különleges hangulatú kisváros a Szentendrei-Duna-ág mentén. Festői rendszertelenségben kanyargó kis utcái, szűk lépcsős sikátorai a mediterrán kisvárosok sajátos karakterét idézik, a barokkos stíluselemeket is mutató városban.
thumb|255px|Dunabogdány thumb|255px|Vác, kilátás a Dunakanyar irányába thumb|255px|EuroVelo 6 kerékpárút Szentendrén thumb|255px|Budakalász
Ennek a szakasznak több változata is létezik. A túrát Esztergomból mindkét oldalon érdemes kipróbálni.
I.