Az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények büntetése viszonylag új keletű szabályozás: a második világháború után kezdődött. Hazánkban ennek két alapja van: a nemzetközi jogon alapuló szerződéses kötelezettségvállalások és az Alkotmánybíróság 53/1993. sz. határozata, mely szerint ezen a területen a magyar büntetőjog jogforrási rendszerének a része a nemzetközi szokásjog. A Büntető Törvénykönyv XIII. fejezete tartalmazza az emberiség elleni bűncselekményeket (Népirtás 142. §, Emberiesség elleni bűncselekmény 143. §, Apartheid 144. §)
Béke elleni bűncselekmények Ebbe a körbe tartoznak azok a bűncselekmények, amelyek a békét, a népek szabadságát, a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportok létét és elnyomásmentes élethez való jogát veszélyezteti.
Agresszió Háborús uszítás Tiltott toborzás Népirtás Apartheid
Háborús bűncselekmények Mivel évezredes „hagyomány” volt a háborús időben a szemben álló felek közti kegyetlenkedés, szükséges volt ezt valamiképpen szabályozni. Hazánkban legelőször az 1913. évi XLIII. törvény tartalmazott ilyen irányú rendelkezéseket. A második világháborúban tapasztaltak miatt azonban nemzetközi téren is szükségessé vált egy átfogó szabályozás. Ennek eredményei az 1949-es genfi egyezmények, amelyeket a magyar jogrend az 1954. évi 32. törvénnyel iktatott be. Az egyezménycsomag négy esetkört tartalmazott: A hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javítása; a tengeri haderők sebesültjeinek, betegei és hajótöröttjei helyzetének javítása; a hadifoglyokkal való bánásmód; és a polgári lakosság háború idején való védelme.
Ennek megfelelően a hatályos Btk. a következő bűncselekményeket nevesíti: Polgári lakosság elleni erőszak Háborús fosztogatás Bűnös hadviselés Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése Harctéri fosztogatás Fegyverszünet megszegése Hadikövet elleni erőszak Visszaélés a Vöröskereszttel
Emellett egyéb háborús bűntettekről rendelkezik az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet, melyek szintén büntetendők.
Megkülönböztetése az emberiesség elleni bűntettől
Az emberiesség elleni bűntettről már az 1947. évi XVIII. törvény is említést tesz. Ennek ellenére, mivel a törvényt nemzetközi szinten szabályzó római statútumot 1998-ban Magyarország is elfogadta, így hazánkban is érvényes. A magyar törvényi szabályozás 2013-ban rögzítette a Btk-ban.HVG, 2012. szeptember 15., 37. szám, 38-39. oldal, Bedő Iván: Jogtipródás Az emberiesség elleni bűntett kategóriájába tartozik többek közt a szándékos emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, erőszakos közösülés, csoport üldözése, apartheid stb. Megfelelőiket a Btk.-ban nagyjából az apartheid (155. §) béke elleni, és a polgári lakosság elleni erőszak (158. §) háborús bűncselekményei között találjuk. Az emberiesség elleni bűntettek tehát az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik.emberi(es)ség elleni (Index, don B, 2004. július 6.)
Apartheid A magyar törvényi szabályozás szerint a Btk. 144. §-a részletezi. Alapesetben az követi el, aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli, vagy valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel ezen emberek fizikai megsemmisítésére törekszik, Ezen túlmenően az egyéb esetekre az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezményben meghatározott apartheid bűncselekményeket kell érteni.
Források Fehér Lenke – Horváth Tibor – Lévay Miklós : Magyar büntetőjog, Különös rész, 1. kötet. KJK-KERSZÖV, 2005
Jegyzetek
Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények