Zoboralja

Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecs-hegység keleti nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc, valamint Piliske jobb oldalán terül el.

Földrajz Eredetileg 13 Árpád-korban alapított falut foglalt magában, melyek 3 kisebb egységre oszthatók. Hegyaljai települések: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédec, Nyitrageszte, Pográny, Zsére. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegiek: Menyhe, Béd a Nyitra-folyón túl pedig a vízmegiek terülnek el: Egerszeg, Vicsápapáti.

Gyakran a következő – ma már szlovák lakosú – falvakat is ide sorolják: Alsóelefánt, Felsőelefánt, Zobordarázs, Üzbég, Sarlókajsza, Gímeskosztolány, Néver, Család.

Újabban a név használatos a többi Nyitra-vidéki magyarlakta falura is: Babindál, Berencs, Nyitracsehi, Csiffár, Aha, Nyitraszőlős, Kalász, Kiscétény és Nagycétény, Nagyhind, Nemespann, Tild, valamint az Érsekújvári járásból Nyitranagykér, a Vágsellyei járásból pedig Királyi.

Néprajz Vallási tekintetben a magyarság körében erős a katolikus vallás hatása, hiszen a Zobor-hegyen apátság, Nyitrán káptalan és 1110 óta püspöki székhely működött, valamint az esztergomi érsek verebélyi (1186) és szentgyörgyi székhelyű prediális katonanemesei is a környéken laktak.

Dallamaiban és balladáiVargyas Lajos 1980: Kutatások a népballada középkori történetében II. A honfoglalás kori hősi epika továbbélése balladáinkban. Ethnographia 1980/4. tematikájában párhuzamot mutat Nyitra vidéke más tájakkal, főként Erdéllyel.Ág Tibor 2001: Csináltassunk hírharangot. Dunaszerdahely, 14-16. Ennek magyarázatát a székelyek eredetével szokás magyarázni, ennek bizonyítása (székely eredetkérdés, illetve a szokások ilyen hosszú idejű szinte változatlan fennmaradása) azonban egyelőre kérdéses. A táj a tűzugrásVö. Vörösmarty Géza 1975: Pogánykori emlék a Csallóközben. Irodalmi Szemle 1975/8, 724. és szentiványi énekek fennmaradásának klasszikus terepe.Kelecsényi 1854; Manga 1939, 230; Magyar - Varga 2018, 12.

1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal ellátogatott a zoboralji magyar községekbe, ahol összesen 947 népdalt jegyzett le.Vrabec Mária írása a Vasárnap 2005. szeptember 9–i lapszámában.Mártonvölgyi László: A Zobor alatt Kodály nyomában. Irodalmi Szemle 1982/10. Vö. Móser Zoltán 1982: Moderato cantabile. Tiszatáj 36/12, 58 szerinte 1907 augusztusátólt, 63 1906-tól Példáját számos kutató követte.

Zoboralja és a Nyitra-vidék temetkezési szokásait és a halállal kapcsolatos hiedelmeit Virt István kutatta. Kutatási eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja kiadványsorozatában, a Folklór Archívum 17. kötetében jelentette meg 1987-ben.

Többek között Czövek Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa 1985-ben kutatást végzett Alsódobokon, Béden, Gímesen, Kolonban, Menyhén, Zsérén, Pogrányban és Vicsápapátiban. A Zoborvidék temetkezéssel kapcsolatos népszokásainak és énekeinek feldolgozását a Ha mi meghalunk … Zoborvidéki virrasztóénekek című művében jelentette meg.

Történelem A honfoglalás után székely gyepűőrök szolgáltak itt, amiért az itteni és vág-völgyi magyarokat székely eredetűeknek tartják.Ethey, Gy. 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.

bélyegkép|jobbra|263px|Nyitravármegye hetilap 1939 novemberében A zoboralji magyarság az első bécsi döntést követően sem került magyar közigazgatás alá, s helyzete a reciprocitás elvének következetes betartatása nyomán fokozatosan romlott. Számos visszaélés történt ekkor (is) például a magyar szülők törvényes iskolaválasztási jogának megsértésével.Popély Gyula 2022: Túszjátszmák. Köröstárkány-Balatonfőkajár, 339. A második világháború után a jogfosztások nem kerülték el a Nyitrai járást sem, azonban az eredetileg 27 járást tartalmazó betelepítési övezetből kivették az Aranyosmaróti- és a Nyitrai járás településeit.Popély Árpád 2002: A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában. Fórum Társadalomtudományi Szemle 4/3, 34.

Demográfia A török kiűzése után az ún. Nyitra-vidék erős újratelepítésnek volt kitéve főként a Magyar királyság északi területeiről és morva vidékről. Ennek során a környék katolikussága újra megerősödött. Valószínűleg ennek a számlájára írható az olyan református magyar közösségi központok eltűnése, melyek a 16. században még virágoztak (például Komját, Ürmény). Természetesen ebben nagy szerepet játszott az ellenreformáció. Másutt, ahol nem volt hitbéli különbség az újonnan érkező szláv elemek az idők folyamán elmagyarosodtak. Ennek ellenére általános volt a nyelvhatár délebbre húzódása, mint ahogy több korábbi magyar nyelvsziget és vegyes terület feloldódása is.

A 19. században Nyitra városában még azonos arányban éltek szlovákok és magyarok a számottevő német közösséggel együtt, mely később még a magyarok javára alakult, mára már azonban a 20. században bekövetkezett demográfiai változások, háborúk, jogfosztások, kitelepítések és emigráció hatására a magyarok számaránya drasztikusan lecsökkent. Ez az arány a megyén belül is megmutatkozik, ahol a számos közigazgatási változtatás mellett a nemzetiségi megoszlás homogenizálódik. Az 2001-es népszámlálási adatok szerint Nyitrán a magyarok létszáma már az 1500 főt sem éri el. A zoboralji magyarság asszimilációjának mértéke az 1991 és 2001 közötti időszakban a szlovákiai átlag kétszerese volt, számuk megközelítőleg 20%-kal csökkent.

A Nyitrai járásban 1919-ben az első (hivatalosnak nem elismert) csehszlovák népszámlálás alapján 48,5 ezer lakosból több mint 17,5 ezer volt magyar. 1940-ben az első hivatalos szlovák népszámlálás szerint a csonka Nyitrai járásban 93097 személy élt, ebből 2797 idegen és 90300 szlovák állampolgár. Ebből 13,23% (kb. 11950-12300) volt magyar nemzetiségű a hivatalos kimutatás szerint. 13 településen alkottak többséget, Lajoson pedig hivatalosan 25-50% között volt a számuk.5 településről, köztük Nyitranagyfaluról, mely elméletileg Berencs része volt már nincs adat.Pavol Tišliar 2011: Národnostný kataster Slovenska v roku 1940. Bratislava, 600, 605-606, 611. Révész Bertalan szerint a magyarok száma az 1960-as években még 26 ezer volt, s ez az 1990-es évekre 14 ezerre csökkent.Révész Bertalan 1992: A magyar nemzettudat zavarai a Zoboralján. In: Nyelvünk és Kultúránk. 2001-ben ugyanitt (más közigazgatási felosztásban) 163,5 ezer lakosból a magyarok száma megközelítette a 11 ezret.1880-hoz viszonyítva megfeleződött a számuk. 2011-ben 159 ezer lakosból a magyarok száma már csak épp hogy meghaladta a 9 ezret.Tátrai 2005, 339-342. 2021-ben a Nyitrai járás lakosainak száma . Lakosságának 4,13 százaléka, azaz már csak személy vallotta be első helyen a magyar nemzetiségét.ma7.sk A folyamatos tendenciából kiindulva mára már ezt a számot sem érheti el.

A második világháború után a hivatalosan reszlovakizáltak aránya a Nyitrai és a Verebélyi járásban az 1930-as (!) adatokhoz és az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedően magas arányú volt.Tátrai Patrik 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza. 336.

Híres szülöttei Esterházy János – Csehszlovákiai magyar politikus a két háború között, az Egyesült Magyar Párt ügyeleti elnöke, a háború után Szibériába internálták, 1949-től haláláig Csehszlovákia börtöneiben raboskodott. Rehabilitációja a mai napig nem történt meg.

Jegyzetek

Források Arany A. L. 2009: Nyitravidéki népballadák. Somorja Ág Tibor 2001: Csináltassunk hírharangot. Nyitra-vidéki népballadák. Dunaszerdahely Ág Tibor 2004: Semmit sem vétettem Nyitra városának. Nyitra-vidéki magyar népdalok. Dunaszerdahely Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 632-634. Czövek Judit 1990: Vallási kisközösségek összetartó ereje a nyitravidéki magyar szórványközösségekben. In: Lovik Sándor – Horváth Pál (szerk.): Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Budapest, 138-150. Czövek Judit 1992: Halottvirrasztók előénekesei egy Nyitra-környéki magyar faluban. In: Kotics József – Bartha Elek (szerk.): Műveltség és hagyomány. Debrecen, 363-374. Czövek Judit 2003: "Ha mi meghalunk" – Zoborvidéki virrasztóénekek. Budapest – Bratislava Czövek Judit 2009: A Zoborvidék népköltészetének bekerülése a néprajzi köztudatba. In: Szemerkényi Á (szerk.): Folklór és zene. Budapest, 190-236. Czövek Judit 2011: A zoborvidéki szentiváni ének 19-20. századi változatainak textológiai problémái. In: Benedek Katalin (szerk.): A népköltészet terített asztalánál – Tanulmánygyűjtemény. Budapest, 212-244. N. Császi Ildikó 2006: A zoboralji helynevek jellemzői Dallos István 1941: Karácsonyi népszokások és babonák a nyitrai magyar félszigeten. A Toldy Kör Irodalmi Évkönyve 1941, 43-45. Domonkos István 1905: A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34, 40-43. Ethey, Gy. 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra Fehér Sándor 2020: Zoboralja természeti értékei. Pográny Ferenczy Anna 2001: Kígyófutó Szép János. Somorja. Görföl Jenő – Kovács László 2008: Középkori templomok – Mátyusföld és Zoborvidék Gyürky Ákos 1941: A Zobor vidéke Gunda Béla 1958: Magyar népszokások a Zobor vidéken. Ethnographia LXIX, 151-155. Hoppál Mihály (szerk.) 1987: Folklór Archívum 17. Jókai, M. 2005: Mária-naptól Márton-napig. Nyitra vidékének népi hagyományai 4. Jókai Mária 2004: Zoboralji gyermekjátékok Jókai Mária 2003: Hamvazószerdától Szent Ivánig Nyitra vidékén Jókai Mária 1991: Virágvasárnapi szokások Zoboralján. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége – Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest, 435-442. Szabó Kálmánné – Jókai Mária – Lyachovics Józsefné 1989: Zobor vidéki női ingek hímzése Kocsis, A. 1992: Kodály Zoltán zoboralji textilgyűjteménye. Néprajzi Értesítő 1992, 91-108. Kocsis, A. 1994: Zoboralji hímzések. Budapest Kodály Zoltán 1909: Zoborvidéki népszokások I-III. Ethnographia 20. Kodály Zoltán 1913: Pótlék a zoborvidéki népszokásokhoz. Ethnographia 24. Kósa László 1979: Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete. Bratislava, 14-15. Madar Ilona 1989: Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Debrecen Magyar Zoltán 2002: A mindentudó fű – Zoborvidéki mondák és hiedelmek Magyar Zoltán – Varga Norbert 2018: Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése. Budapest Manga János 1939: Népi hangszerek a Felföldön. Ethnographia 50, 135-153. Manga János 1939: A visszatért Felvidék néprajza. In: Visszatért Felvidék. Budapest Manga János 1940: Zoborvidéki lakodalom. Néprajzi Értesítő XXXII. Manga János 1943: Zoborvidéki lakodalmas énekek Móser Zoltán 2008: Névviseletek III. Május – június. Pünkösd hava, Szent Iván hava Olsvai Imre 1993: Zoborvidéki kiegészí­tés Bartók török-magyar dallampárhuzamaihoz. In: Liszka József (szerk.): "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." – Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére Pulen Csilla 1991: Zoboralji séta. Nap 3/35, 42-43. Richter Pál 1999: Két magyar peremvidék népzenei kapcsolata. Ethnographia 110, 349-357. Sándor Anna 2004: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza Sándor Anna – Tóth Katalin 2020: Nyitragerencséri tájszótár – Sima Ferenc tájszóhagyatéka alapján Sándor János 2006 (szerk.): Falusi huncutságok Zoboraljáról. Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban – Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon Sipos Anna 2007: A zoboralji lagzi. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2006. évi Értesítője Szendrei Janka-Dobszay László-Vargyas Lajos 1973: Balladáink kapcsolatai a népénekekkel. Ethnographia 84, 438. Szücs István 1905: A nyitra-vidéki palóc nyelvjárás. Nyelvjárási Tanulmányok III. Šimek Viktor 2013: Zoboralja népviselete. Nitra Tátrai Zsuzsanna 1990: Adalékok a Zobor-vidéki magyar falvak vallásos hagyományaihoz. In: Fejős, Z. – Küllős, I. (szerk.): Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. Budapest, 257-278. Tátrai Patrik 2013: Az etnikai viszonyok átalakulása a Zoborvidéken – két felmérés tükrében. In: Fedinec Csilla – Ilyés Zoltán – Simon Attila – Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony