bélyegkép|jobbra|270px|A neogótikus római katolikus templom (Biró Ernő tervei alapján 1910–11-ben épült) Vulkán vagy Zsilyvajdejvulkán (románul Vulcan, korábban Jiu-Vaidei-Vulcan, németül Wulkan) megyei jogú város (municípium) Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.

Fekvése Petrozsénytől 12 km-re délnyugatra, Dévától 110 km-re délkeletre, a megye déli részén, a Nyugati-Zsil folyó völgyében, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.

Nevének eredete A Zsilyvajdejvulkán név három település, az egykori Oláhzsij (a Zsil folyó román Jiu nevéből), Vajdej (Vajder) pásztorfalu és a Vulkán-szoros mellett 1773-ban létrejött Vulkán határőrtelep nevének összetételével keletkezett.

Története Két házcsoportból (cătun), Krevediából és Vajdejből alakult ki (előbbi lakói nyilván Krivádiából települtek ide). A 18–19. században a Vulkáni-szoros erdélyi bejáratánál vámhivatal és karantén működött.Nagy Botond: Rendvédelem a magyar–román határon a 19. század második felében. Acta Siculica 2007, 440. o. Krevedia görögkatolikus egyházközsége 1865-től 1892-ig önálló parókia volt, akkor filiaként Zsilykorojesdhez csatolták.Nicolae Brînzeu: Memoriile unui preot bătrân. Timișoara, 2008, 26. o.

Feketekőszén-telepeit 1788-ban Landau osztrák tábornok katonái fedezték fel. Éjszaka a tábornok a legenda szerint meggyújtatta a felfedezett szenet, mire a közeledő török sereg menten meghátrált a hatalmas tábornak vélt látványtól. 1850-ben a brassói Hoffmann cég szerzett a területre koncessziót és 1859-ben kezdte el a kitermelést. Az 1860-as években megkezdődött munkáslakótelepeinek építése. Különösen az 1890-es és az 1900-as években fejlődött hatalmas ütemben, közepes méretű román faluból városi léptékű, soknyelvű településsé vált, ahová szerte Erdélyből, de külföldről is érkeztek a betelepülők. 1910-ben már 2234 bányász fejtette ki a szenet. 1895-ben német tőkével megalakult a Felső Zsil-völgyi Kőszénbánya Rt., amely Dilzsára, Vulkánra, Urikányra és Kimpulunyágra szerzett koncessziót. 1910-ben hatvan ágyas kórházat adtak át benne.Vasile Ionaș: Sănătatea populației din județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, 4. köt., Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 511. o.

1916-ban elfoglalta a román hadsereg, de a német–osztrák–magyar seregek hamar visszafoglalták. 1918-ban lett Románia része. 1943-ban és 1944-ben hadifogolytábor működött benne. A kb. 1800 szovjet hadifoglyot a lupényi és petrozsényi szénbányákban dolgoztatták.

Várossá 1954-ben nyilvánították, municípiumi rangot 2003-ban kapott. 1966 után hozzácsatolták Zsilykorojesdet. A Zsil völgyének egyik jellegzetes bányavárosa volt, lakótelepekkel. Az 1990-es években a bányászat válságba került, de 2002-ben még 4200 fő dolgozott bányáiban. A bányászat hanyatlása miatt a népességszám is visszaesett.

2001-ben 14, 2002-ben 10 halálos áldozatot követelt egy bányarobbanás.

Népessége A város népességének alakulása: 185018571869188018901900191019201930195619661977199220024945666236007261496718410 40011 10014 85917 00525 84432 16027 577 1850-ben 494 lakosából 456 volt román, 25 német és 13 magyar nemzetiségű; 363 görögkatolikus, 94 ortodox és 24 római katolikus vallású. 1910-ben 7184 lakosából 3461 volt magyar, 3055 román, 430 német és 166 főleg lengyel és olasz anyanyelvű; 1970 római katolikus, 1752 ortodox, 1370 görögkatolikus, 1184 református, 434 zsidó, 305 unitárius és 169 evangélikus vallású. 2002-ben 27 577 lakosából 25 153 (91%) volt román és 2128 (8%) magyar nemzetiségű; 22 589 ortodox, 2176 római katolikus,A római katolikusok nagy része moldvai származású és román anyanyelvű. 1129 református, 614 pünkösdista és 201 görögkatolikus vallású.

Látnivalók A Zsil szorosa, a Szurdok-szoros, amelyen áthalad az E79-es út. Az Erdélyből Olténiába való fő átkelőhely a 20. század elejéig nem a Szurdok-szoros, hanem a Vulkáni-hágó volt, itt csupán egy gyalogösvény létezett, amit a sziklaomlások gyakran járhatatlanná tettek. Az első utat 1883 és 1904 között, több szakaszban építették ki, és 1909-ben kezdték felépíteni az akkori román–magyar határon a vámállomást.Liviu Lazăr, ‘Căile de comunicație hunedorene’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, 4. köt., Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 430. o. Környékét 110 km²-en nemzeti parkká nyilvánították. Erdélyi oldalán télen sípálya üzemel, gondolás felvonóval.

Gazdaság Fontosabb gazdasági ágazatok a városban: bányászat, kereskedelem, textilipar, faipar.

Hírességek Itt született 1875. október 22-én Csiki Ernő entomológus. Itt született 1876-ban Tamás Imre festőművész. Itt született 1909-ben Horia Stanca zenetörténész. Itt született 1911. január 13-án Suba Dani újságíró, grafikus. Itt született 1911. január 25-én Pius Brânzeu orvos, a Román Akadémia tagja. Itt született 1912. április 5-én Vasile Copilu-Cheatră költő. Itt született 1920. október 6-án Nagy András labdarúgó. Itt dolgozott római katolikus kántortanítóként 1920–1921-ben Domokos Pál Péter néprajzkutató.

Jegyzetek

Források Felsőzsilvölgyi Kőszénbánya Rt. vulkányi bányaművei ismertetése. Budapest, 1903 Iacob Radu: Istoria vicariatului greco-catolic al Hațegului. Lugoj, 1913 Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest, 1981

Képek

További információk A város honlapja Adatok a városról A vulkáni zsidó temető ismertetése A vulkáni 2. sz. ortodox egyházközség honlapja A Zsil-szoros Nemzeti park honlapja

Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Erdélyi városok