Balatoni Farkas János (Jászárokszállás, 1826. június 29. – Kerekegyháza, 1908. augusztus 15.) 1848-as honvédszázados, királyi kincstári jószágigazgató, Kerekegyháza alapítója.
Élete A római katolikus kisnemesi származású balatoni Farkas család sarja, amely 1663. május 28-án szerzett nemességet I. Lipót magyar királytól. Szülei balatoni Farkas István (1793–1858), aki szerény körülmények között élt helyi telepesként (hospes), és Faragó Anna (1791–1831) voltak. A család tizenegyedik gyermekeként született, azonban egyes forrásokban születési idejeként gyakran hibásan – szintén János nevű, egy évet élt – bátyjának 1824. május 7-ei dátuma szerepel. Apai nagyszülei balatoni Farkas Antal, telepes, és Csuka Erzsébet voltak, akik 1787. május 13-án Jászárokszállásban kötöttek házasságot. Farkas János 7 évesen veszítette el az anyját; atyja, Farkas István hamarosan újra nősült meg, Bobák Apolloniát vette el.
Huszonnégy évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. 1848 szeptemberében közvitézként, majd a jász-kerületi önkéntes nemzetőr zászlóaljban már hadnagyként szolgált. Alakulatával Josip Jelačić, majd novembertől a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcolt. 1849. január 16-án január 12-étől számítandó illetménnyel hadnagyként átkerült a honvédség kötelékébe és a szabadságharc oldalán harcoló 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóaljában kapott beosztást. Részt vett Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnaggyá léptették elő. A fegyverletétel az alakulatából létrehozott 109. honvédzászlóalj századosaként érte.
A szabadságharc bukását követően amnesztiában részesült, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással a Kecskemét melletti pusztaságra települt. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona volt, melyet legeltetésre használtak.
1856-ban megalapította a ma is fennálló Kerekegyháza nevű települést, ahol 1908-ban halt meg.
Házassága és leszármazottjai 1863-ban feleségül vette a kecskeméti nemesi származású vecseszéki Ferenczy családból valót, vecseszéki Ferenczy Mária (1843–1903) kisasszonyt, akinek a húga, vecseszéki Ferenczy Ida, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné udvarhölgye volt. Farkas Jánosnak és Ferenczy Máriának négy gyermeke született, de csak két fiú érte meg a felnőttkort: balatoni dr. Farkas Zoltán István György (Kecskemét, 1864. október 24. - †1914. július 3.), belügyminiszteri főtanácsos, Lipót-rend lovagja, földbirtokos. Felesége, Kis Aranka (1890–1960). Az egyetlen gyermeke, a leánya, balatoni Farkas Alice (1911–1979), költőnő, előbb dr. Sántha Istvánné (1909–1972), majd dr. Manno Sándorné, volt. balatoni Farkas László Kálmán (Lajosmizse, 1867. június 19. - † Felsőbabád, 1930. december 25.), földbirtokos. Felesége székhelyi Majláth Erzsébet (1872–1951), akitől született fia balatoni Farkas János (1900–1982), aki nőtlenül hunyt el, és két leánya, csallóközmegyertsi Szabadhegy Istvánné balatoni Farkas Erzsébet (1905-1989) és balásfalvi Kiss Hubertné balatoni Farkas Mária (1902–1983).
Jegyzetek
Források Életrajza Kerekegyháza honlapján Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai, Budapest, 1988, , 200. o.
Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Jászárokszállásiak Kategória:1908-ban elhunyt személyek Kategória:1826-ban született személyek