Szijjártó Péter (Komárom, 1978. október 30. –) magyar politikus, 2002 és 2026 között országgyűlési képviselő, 2010-től 2012-ig Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től 2014-ig külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, majd 2014-től 2026-ig külgazdasági és külügyminiszter. A 2026-os választásokat követően országgyűlési képviselővé választották. 2026 júliusában lemondott mandátumáról, miután a BYD Autonál vezetői pozíciót kapott. A céget minisztersége alatt a kormány milliárdokkal támogatta.

A 2024-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 4. legbefolyásosabb személye. 2025-ben a Budapest Honvéd FC elnöke lett.

Életrajza

Szijjártó István és Herczeg Edit gyermeke. 1995-96-ban a Soros Alapítvány támogatásával egy fél tanévet az Egyesült Államokban tanult, majd 1997-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Ekkor felvették a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakára, ahol 2002-ben diplomázott.

Politikai pályafutása 1990-es évek A politikai életbe 1998-ban kapcsolódott be, amikor legfiatalabb képviselőként a győri közgyűlés tagjává választották. Az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke volt. 1999-ben a Fidelitas győri szervezetének alapító elnöke lett. 2001-ben az ifjúsági szervezet egyik országos alelnökévé választották. Ugyanebben az évben a Fidesz megyei és országos választmányának tagjává választották.

2000-es évek A 2002-es országgyűlési választáson pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés akkori legfiatalabb tagjaként az alakuló ülésen korjegyzőként tevékenykedett. 2004 és 2006 között az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának alelnöke volt. 2004-ben a Fidelitas országos választmányának alelnökévé választották, egy évvel később a szervezet országos elnöke lett. A Fidelitast 2009 júniusáig vezette. 2005-ben a Fidesz győri elnökévé is megválasztották.

A 2006-os választáson újra pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, a Fidesz-frakció egyik helyettes vezetőjévé választották. Az őszi önkormányzati választáson újra a győri közgyűlés tagja lett, a Fidesz-frakció vezetője. Később a Fidesz kommunikációs igazgatójává és szóvivőjévé nevezték ki. Ebben a minőségében síkraszállt a „luxuskormányzás” ellen, „plebejus kormányzást” ígérve a Fidesz nevében.

2010-es évek A 2010-es országgyűlési választáson ismét pártja Győr-Moson-Sopron megyei listájáról nyert mandátumot. A második Orbán-kormányban a miniszterelnök személyes szóvivője volt 2012 május végéig, amikor is külügyi és külgazdasági államtitkárnak nevezték ki. A parlamentben 2002 óta tagja a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak, a 2010-es ciklus kezdetétől, mint alelnök. E mellett 2006 és 2010 között tagja volt a sport és turisztikai, valamint 2002 és 2006 között az ifjúsági és sportbizottságoknak is, egy ideig mindkettőnek alelnöke is volt. Ezeken kívül elnöke volt a 2005-ös az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottságnak is, illetve tagja volt a „brókerbotrányként” elhíresült eset parlamenti vizsgálóbizottságának is.

2012 júniusa óta vezeti a Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolataiért felelős államtitkárságát, júliusban a keleti nyitás politikájáért is felelős lett, és egyszerre nyolc kormányközi bizottság elnökévé is kinevezte Orbán Viktor.

2012 júliusának második felében egyesült államokbeli látogatásra utazott, hogy „bemutassa az ország megújítása során hozott kormányzati döntéseket, tájékoztatást adjon azok eredményeiről, és erősítse a szövetségesi együttműködést a két ország között”. Szijjártó Péter feladatait sherpa-jellegűnek nevezte.http://nol.hu/belfold/20120721-nemzetkozi_targyalasok__tenyleg_udvarias_fiuk_vagyunk

2014. szeptember 23-tól az Európai Unió oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosának kinevezett Navracsics Tibort váltotta a külgazdasági és külügyminiszteri poszton. 35 éves korával ő lett Magyarország második legfiatalabb külügyminisztere.Felhagy a futballal Szijjártó Péter , Bors, 2014. szeptember 23.

A 2025-ös Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 4. legbefolyásosabb személye.

2020-as évek Az Oroszországgal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért 2021 decemberében Barátságért érdemrendben részesítette az orosz kormány, melyet Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől vett át Moszkvában. 2022. december 8-án Szellemi Honvédő díjjal tüntették ki.

A 2026-os választáson – a Fidesz–KDNP többi vezető politikusához hasonlóan – egyéni körzetben nem indult, az országos listáról viszont mandátumot szerzett. Mivel a választásokat a Tisza Párt nyerte meg kétharmados többséggel, így 12 év után távozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium éléről.

A BYD-hez átigazolva 2026 júliusában lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a BYD Auto-nál állást kapott, annak külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetői tisztséget tölt be. A fizetése forintra átszámolva nagyjából havi bruttó 50 millió forint körül alakulhat. Amikor egy miniszter vagy magas rangú politikai vezető a politikából kilépve egy olyan magáncégnél folytatja a munkáját, amely állami támogatást kapott, a szakirodalom azt forgóajtó-effektusnak nevezi.

Oktatói pályafutása

2009 februárjától a Dunaújvárosi Főiskolán politikai és kormányzati kommunikáció tárgyat tanított.

Családja Nős (2009), felesége Szijjártó-Nagy Szilvia (1975) egykori pedagógus, üzletasszony. Felesége a tulajdonosa és ügyvezetője az Interior Design Kft. nevű cégnek, amely tevékenységébe a divat- és formatervezés, a lakberendezés tartozik és amelyet 2019-ben alapítottak.Hivatalos cégadatok (Opten.hu / Cégközlöny) A cégadatok szerint az Interior Design Kft. (adószám: 26715104-2-13) 2019-ben alakult. Tulajdonos és ügyvezető: Szijjártó-Nagy Szilvia. Székhely: Dunakeszi. Tevékenysége a 2020-as évekre a luxus ingatlanfejlesztés, a lakberendezés és a tanácsadás köré összpontosul. Emellett társtulajdonos lett más vállalkozásokban is, például egy ingatlanos cégben Szijjártó Péter korábbi futsaltársával.

Két gyermekük van: Péter (2011) és Patrik (2014).Megnősült a Fidesz-szóvivő , Blikk, 2009. szeptember 28.Mokka: Szijjártó Péter fiáról és élete szerelméről, TV2, 2011. október 5.Rogán Antal kiskutyája mutatja az utat - Origo.hu, 2014. január 31.

Testvére Szijjártó Sarolta, a TRP Hungary Kft. egyik tulajdonosa.Szijjártó Sarolta – Mnasz.huSzijjártó testvérének és Schuster Lórántnak is jutott a Szerencsejáték Zrt. támogatásából – Magyar Narancs, 2023. július 13. Kritika, személye körüli viták „Eddig is sejtettük, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként nem a magyar nemzeti érdekek előmozdításával foglalkozott, az pedig, hogy most a BYD-hoz ment el dolgozni, csak ezt a gondolatot erősítette meg.” (Ligeti Miklós, 2026. júl. 15., miután Szijjártó lemondott parlamenti mandátumáról)

Gazdasági és családi érintettség 2014-ben, külügyminiszterré történő kinevezése után nyilvánosságra került, hogy az év tavaszán – az eddigi 3 lakóingatlana mellé – Dunakeszin egy 167 millió forint értékű luxusingatlant vásárolt. A ház nem szerepel vagyonnyilatkozatában, és eddigi vagyonnyilatkozatai alapján nem követhető a vásárlásra fordított összeg eredete sem. Ezért az Együtt-PM szövetség vagyonnyilatkozati eljárást, valamint vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett ellene. Szijjártó 78 milliós saját megtakarításán kívül, a szüleitől kapott 45 milliós kölcsönnel és 44 milliós ajándékkal magyarázta a vásárlást.Szijjártó másként emlékszik, Népszabadság, 2014. szeptember 27.Nézze meg Szijjártó luxusvilláját belülről, Index, 2014. szeptember 26.A szülei tartják el Szijjártó Pétert?, Index, 2014. szeptember 26.

Az egykori miniszter és családjának vagyoni helyzete gyakori bírálatok tárgya. A feleségének Interior Design Kft. nevű cége évi 400-500 millió forintos nyereséget realizált, amit Szijjártó „nem számít bele a családi kasszába” kommentált, így hárítva el a „milliárdos” jelzőt. 2019-2026 áprilisa között összesen közel 2 milliárd forint osztalékot vettek ki a felesége ezen cégéből.

Luxusutazások és etikai kérdések A közvéleményt és az ellenzéket régóta foglalkoztatták az életvitelével kapcsolatos aggályok. 2020-ban egy luxusjachton fotózták le az Adrián, amely egy állami megrendelésekből gazdagodó oligarcha, Szíjj László tulajdonában volt.

A hivatali útjaihoz 2022 és 2026 között 53 alkalommal bérelt magángépet, amelyekre közel 4,9 milliárd forintot fizettek ki. Csak 2025-ben több mint kétmilliárd forintba kerültek a magánrepülőkkel történt utazásai. Több alkalommal fizettek ki bérleti díjat olyan esetben is, amikor el sem indultak.  Szijjártó még Pozsonyba is bérelt repülővel utazott, ami akár vonattal is két órán belül elérhető. Velkey György László államtitkár szerint „a bukott kormánynak egy dologra mindig jutott pénze: Szijjártó Péter luxus-magánrepüléseire”.

Diplomata útlevelek osztogatása Külügyminiszteri tevékenységének egyik kritizált területe a diplomata-útlevelek adományozási gyakorlata. A (2026-ig) hatályos jogszabályok szerint a miniszternek mérlegelési jogköre van arra, hogy a törvényben nevesített tisztségviselőkön kívül másoknak is diplomata-útlevelet biztosítson, amennyiben az illető „a külügyminiszter megbízásából külföldre utazik”, vagy ha az útlevelet „rendkívül indokolt esetben külpolitikai, külgazdasági érdek” indokolja. Azonban kritika érte a tárcát és Szijjártó személyét amiatt, hogy a kedvezményezettek köre kiterjedt a közvetlen politikai holdudvarra (NER), kormányközeli üzletemberekre, médiaszemélyekre, zenészekre, sportolókra, valamint olyan magánszemélyekre is, akiknek hivatalos diplomáciai státusza nem volt.

Több mint ezer, a Szabad Európa cikke szerint csak 2019 és 2023 között több mint tízezer diplomata-útlevelet osztott szét a minisztérium. Olyan személyek kaptak diplomata-útlevelet, mint Habony Árpád, Schadl György, Kálomista Gábor, Rákay Philip, Papp Dániel, Liszkay Gábor, Vidnyánszky Attila, L. Simon László, Matolcsy Ádám, Dzsudzsák Balázs, Áder Orsolya (Áder János lánya), Mága Zoltán, Rúzsa Magdi stb.

Külügyi szakértők és korábbi diplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy a diplomata-útlevelek ellenőrizetlen és tömeges kiosztása rontja a magyar külügyi dolgozók külföldi elismertségét és tekintélyét. A határátlépéseknél és diplomáciai mentességeknél felmerülő visszaélések vagy gyanús esetek rontják az ország nemzetközi megítélését. A Szabad Európa tényfeltáró cikke közvetlen diplomáciai forrásokra hivatkozva mutatta be, hogy az amerikai nagykövetség hivatalosan jelezte a magyar kormánynak: a diplomata-útlevéllel érkező magyarok jelentős része nem lát el valós diplomáciai funkciót. Miután a kormány nem korrigált, az USA több esetben (például Szöllősi György nemzeti sportfőszerkesztő esetében) egyszerűen megtagadta a diplomatavízum kiadását.

A Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium a nemzetbiztonsági és személyiségi jogi kockázatokra hivatkozva rendszeresen megtagadta az adományozottak listájának nyilvánosságra hozatalát, ami miatt az Orbán-korszakban az ellenzéki képviselők és a jogvédő szervezetek közérdekű adatigénylési pereket indítottak.

A 2026-os kormányváltás után Orbán Anita külügyminiszter az igazságtalan és visszaélésszerű használat, valamint a nemzetbiztonsági kockázatok miatt összesen 943 diplomata és szolgálati útlevél visszavonását javasolta. Velkey György L. államtitkár alapján "politikusi haverok, sportegyesületek, NER-es üzleti körök, külföldi kötődésű személyek egész sora kapott minden indok nélkül diplomata útlevelet.”

Külpolitika