Hazafi Veray János, Verai János, névváltozat: Vevera (Korond (Szilágy vármegye), 1841 körül – Budapest, Józsefváros, 1905. július 18.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2446/1905. folyószáma alatt.Ady búcsúja 1905. július 19-én fűzfapoéta, vándorköltő.
Élete
Verai János és Borsa Mária fiaként született. Ő volt a leghíresebb magyar fűzfapoéta. Szatmár vármegyei parasztlegény volt, Bársony István író atyjánál szolgált Bélteken. Senkit se vallott mesterének, a maga útján járt és könnyű munkátlan életet teremtett magának; mert volt vasúti bakter vagy vallásalapítványi csősz is. Vándor népköltőként vált ismertté. Az 1880-as évek elejétől színes papírlapokon kinyomott és aláírt versikéit osztogatta szerte az országban. Verseinek jövedelméből csekélyke vagyont is szerzett; mert részt vett a Helfi-Dolinay-féle párizsi kirándulásban, befizetvén a 600 forint díjat; lobogós ingben, gatyában járta meg Párizst és megrovási kalandot írt az Eiffel-torony második emeletén. Mint falusi háztulajdonos élt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Irsán; de a Szent Rókus Kórházban halt meg 1905 nyarán, 64 éves korában, veselob következtében.
Eredetileg postás volt, és saját megállapítása szerint ő volt a haza koszorús vándorlantosa. Kitalálta és alkalmazta a megrovási kaland kifejezést, amelyet alkalmazott is, például a városligeti Iparcsarnok megnyitása (1885), vagy a Pannonia gőzmalom kapuja előtt ért sérelme alkalmával:
„A Pannonia malomba A portás goromba azonba Még azt mondja, hogy pofon vág, Pofon bizony a nyavalyát, Nem ilyen magyar poétát, Az ebadtát!”
illetve felháborodása az Iparcsarnok megnyitásakor:
„Nem vagyunk mi gyáva barmok, Dőljön rád az Iparcsarnok.”Ráth-Végh István: A könyv komédiája, V. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982, 261. oldal.Tisztelgési Kalandok Hazafi Verai János emlékezete előtt – Fodor Ákos versei
Az Iparcsarnokkal kapcsolatos művéből két sor:
„Oh, te gonosz, gonosz zsarnok Dőljön rád az Iparcsarnok!”
Ady Endre a következő szavakkal kritizálta munkásságát: „János érkezett, élt, mert kellett ő a durva tréfakedvnek, a szimplicitásnak, az ízléstelenségnek. Őse is élt bizonyára már akkor, mikor a turáni mezőkön kóborogtak eleink. Éppen olyan lehetett, mint ő. Konzerváltuk, mert mi jól tudunk konzerválni.”
Jegyzetek
Források
További információk
Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981 Saly Noémi: Pesti csodabogarak. Bp., Ab Ovo, 2005
Külső hivatkozások
Korkép Hazafi Verayról Alexandra Könyvesház
Kategória:Magyar költők Kategória:Az 1840-es években született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar földművesek