Lance Edward Armstrong (született Lance Edward Gunderson) (Plano, Texas, 1971. szeptember 18. –) amerikai professzionális országútikerékpár-versenyző, a UCI ProTouros RadioShack csapat tagja és alapítója.
1996-ban áttétes hererákot diagnosztizáltak nála, ami áttéteket képzett az agyában és a tüdejében, de végül teljesen felépült és kigyógyult a betegségéből. 1997-ben saját rákellenes szervezetet hozott létre Lance Armstrong Foundation néven. 1999-től 2005-ig hétszer nyerte meg a Tour de France-t. 2005. július 24-én, a 2005-ös Tour de France végén visszavonult a sportágtól, de 2009 januárjában ismét nyeregbe ült, és a 2009-es Tour de France-on harmadik lett. 2012-ben azonban a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség doppingolás vádjával megfosztotta mindegyik címétől.
1999-ben az American Broadcasting Company Wide World of Sports című sorozatában Év Atlétája-díjat kapott. 2000-ben Asztúria Hercege-díjat kapott Sport kategóriában. 2002-ben a Sports Illustrated az Év Sportolójának nevezte. 2002 és 2005 között Az Év Férfisportolójának nevezte ki az Associated Press. 2003, 2004, 2005 és 2006-ban A Legjobb Férfisportoló kategóriában ESPY-díjat kapott az ESPN-től, 2003-ban pedig elnyerte a BBC Tengerentúli Év Sportszemélyisége-díjat.
Tiszteletére a 12373 Lancearmstrong kisbolygó viseli a nevét.
Pályafutása Korai évek Lance Armstrong 1971. szeptember 18-án született Texas állam Plano városában, Dallas északi elővárosában. Triatlonistaként kezdte pályafutását és már 13 éves korától felnőtt versenyeket nyert. Az 1987 és 1988 közötti Tri-Fed/Texas-ban (a Tri-Fed a USA Triatlon elődje volt) Armstrong volt az első triatlonista a 19 év alattiak csoportjában. A második Chann McRae volt, aki a U.S. Postal Service csapat kerékpárosa lett és 2002-es USPRO Nemzetközi Világbajnok. 1987-ben Armstrongnak amatőrként több pontja volt, mint abban az évben az első öt professzionális kerékpárosnak. 16 évesen professzionális triatlonista lett, 18 és 19 évesen pedig nemzetközi rövidtávfutó világbajnok.
1991-ben tért át a kerékpározásra, amikor megnyerte az amerikai amatőr kerékpárbajnokságot. Egyértelművé vált, hogy nagy tehetség a kerékpározásban. Az 1992. évi nyári olimpián a 14. helyen végzett, immáron mint professzionális kerékpáros a Motorola csapat színeiben, Bob Mionske és Timm Peddie csapattársait segítve a versenyen. 1992-ben teljesítette a Tour of Irelandet.
1993-ban Armstrong világelső lett, megnyerve 10 egynapos versenyt és szakaszt. Ebben az évben a legfiatalabb kerékpáros lett, aki megnyerte a UCI Országúti Világbajnokságot Oslóban. Nyáron pedig megnyerte élete első szakaszát (8. szakasz) az 1993-as Tour de France-on. Ezen felül begyűjtötte a Thrift Drug Kerékpározás Tripla Koronáját is: először Pittsburgh-ben, másodszorra a K-Mart Nyugat Virginia klasszikuson, s végül a CoreStates USPRO Nemzetközi Világbajnokságot nyerte meg Philadelphiában. A nyertes 1 millió dollárt nyer, ha mind a három versenyen első lesz, ami előtte még senkinek sem sikerült. Armstrong az utolsó körnél felült a nyeregben, elővett egy fésűt és megfésülte a haját, közben pedig a kameráknak mosolygott.
1994-ben megint megnyerte a Thrift Drug klasszikust, az Amerikai Egyesült Államokban második lett a Tour Du Pont-on, Európában pedig második lett a Clásica San Sebastián és a Liège–Bastogne–Liège versenyeken. 1995-ben újra megnyerte a Clásica San Sebastián-t és a Tour Du Pont-ot és számtalan szakaszt az Egyesült Államokban és Európában is. 1996-ban hasonló sikereket ért el, sok kisebb győzelemmel, az 1996-os olimpián pedig 12. lett országúti kerékpárversenyben.
Rák Az 1996-os szezonban Armstrong sokat gyengélkedett. Fáradékonnyá vált, fejgörcsök gyötörték, egyik heréje pedig bedagadt és látászavarai voltak. Egyszer az egyik barátjával beszélt telefonon, amikor valami furcsa ízt érzett a szájában. Kiment a fürdőszobába és vért köpött. Ekkor orvoshoz fordult. 1996. október 2-án a huszonöt éves Armstrongnál harmadik stádiumú hererákot diagnosztizáltak. A rák áttétet okozott a tüdejében, a hasüregében és az agyában: az ultrahangos vizsgálat kimutatta a heréjében zajló rosszindulatú folyamatot, az MRI agyi, a mellkas-röntgen tüdő áttéteket fedett fel, a vérében lévő úgynevezett tumormarkerek (AFP, hCG) extrém magas koncentrációja pedig a rák agresszív mivoltára utalt. Amikor először ment urológushoz Austinban, már vért köhögött fel és egyik heréje fájdalmasan megnagyobbodott. Azonnali operációra és kemoterápiára volt szüksége, hogy életben maradjon. Végül kasztrálással sikeresen eltávolították a beteg herét, de az orvos kevesebb mint 50% esélyt adott Armstrongnak a túlélésre. Armstrong a rák előtt egy 2,5 millió dolláros szerződést írt alá a francia Cofidis céggel, de miután Armstrong bejelentette hogy rákos, a Cofidis felbontotta a szerződést.
A műtét után Armstrong BEP kemoterápiát (bleomicin, etopozid és ciszplatin) kapott, de később tüdejére és versenyezési akaratára való tekintettel egy másik, VIP nevű kezelést (etopozid, ifosfamide és ciszplatin) választott, mivel a BEP-ben tüdőmérgező hatású vegyszer van. Az előkezelését az Indiana Egyetemtől kapta meg, az indianapolisi Medical Centernél, ahol még régebben Dr. Lawrence Einhorn kifejlesztette az úttörőnek számító vegyszert, amivel a hererákot sikeresen lehet kezeltetni. Dr. Craig Nichols volt Armstrong onkológusa. Az Indiana Egyetemen sikeresen eltávolították a két daganatot az agyából, melyeknek sejtjei nekrózisosak voltak. Ezután három hónap alatt négy ciklusú kemoterápiás kezelést kapott, amely 1996. december 13-án ért véget. Orvosa szerint csupán 3% esélye volt a túléléshez.
1997-ben – egy évvel betegsége után – gyógyulttá nyilvánították és megalapította a Lance Armstrong Foundationt, mely a rákban szenvedőknek nyújt támaszt, majd 1998 januárjában komoly edzések árán fel tudta magát erősíteni annyira, hogy Európában versenyezhessen az akkor alakult U.S. Postal csapattal. Testalkata, mentalitása, életszemlélete radikálisan megváltozott a betegség hatására. 7–8 kg-ot fogyott, szikárabb, szálkásabb izomzatú lett. Az egyik kulcsfontosságú edzése 1998 áprilisában történt Boone városa körül Észak-Karolinában az Appalache-hegységnél Bob Roll barátjának segítségével.
Első visszatérés, Tour de France-sikerek bélyegkép|balra|250px|Lance 2004-ben a U.S. Postal csapattal, legelöl 1-es rajtszámmal a hátán. Még mielőtt kiderült volna, hogy Armstrong rákos, két Tour de France szakaszt nyert. 1993-ban a 8. szakaszt, 1995-ben pedig a 18. szakaszt nyerte meg Fabio Casartelli emlékére, aki a 15. szakasznál meghalt (lejtmenetben kisodródott egy kanyarba, és kórházba szállítás közben életét vesztette). 1996-ban Armstrong betegség miatt a 7. szakasznál kiesett, néhány hónappal diagnózisa előtt.
Armstrong 1998-ban tért vissza a kerékpározáshoz, miután negyedik lett a Vuelta a Españaán, majd 1999-ben megnyerte élete első Tour de France-át, négy szakasszal együtt. Megverte a második helyen álló Alex Züllét 7 perc 37 másodperccel, habár még nem bizonyította be tehetségét olyan nagy nevek mellett, mint Jan Ullrich (megsérült) és Marco Pantani (gyógyszert használt). A szakaszok közül megnyerte a prológot, a 8. szakaszt, a 9. alpesi szakaszt, egy egyéni időfutamot Metzben és egy második egyéni időfutamot a 19. szakasznál.
2000-ben Ullrich és Pantani visszatért, hogy megmérkőzzenek Armstrong-gal. Hat év után, Ullrich és Armstrong között végül eldőlt, hogy ki a győztes, mert Armstrong nyert 6 perc 2 másodperces előnnyel Ullrich-kal szemben. A 2000-es Tour-on Armstrong csak egy szakaszt nyert, mégpedig a második egyéni időfutamot a 19. szakasznál. 2001-ben 6 perc 44 másodperccel verte meg Ullrich-ot, 2002-ben pedig Ullrich felfüggesztés miatt nem vett részt a Tour-on, így Armstrong 7 perccel jobbat ment, mint a második Joseba Beloki.
bélyegkép|jobbra|250px|2005-ben volt utoljára Armstrong-on a sárga trikó, ekkor nyerte meg hetedszerre is a Tour de France-t. 2003-ban Armstrong ismét első lett, Ullrich pedig a második. Párizsban az utolsó napon 1 perc 1 másodperc különbség volt az első két helyezett között. Armstrong U.S. Postal csapata nyerte meg a csapatidőfutamot a 4. szakasznál. Miközben Armstrong a 15. szakaszt nyerte meg, az egyik nézőnek beleakadt a táskája Armstrong kormányába, így leesett a biciklijéről. Ullrich már várta őt, ami becsületes versenyzésre vall.
2004-ben Armstrong ugyancsak első lett a Tour-on, mégpedig 6 perc 19 másodperces vezetéssel a német Andreas Klöden előtt. Ullrich negyedik lett, 2 perc 31 másodperccel. Armstrong megnyerte az öt legjobb egyéni szakaszt, továbbá még a csapatidőfutamot is. 1948 óta Gino Bartali után ő lett az első, aki három egymást követő hegyi szakaszt megnyert: a 15-öt, a 16-ot és a 17-et. Az Alpe d’Huez hegységen megrendezett egyéni időfutamos 16. szakaszt Armstrong tipikusan saját stílusában nyerte meg, két perccel jobbat tekerve, mint az olasz Ivan Basso. A 13. és a 15. szakaszon is elnyerte Basso elől az első helyet, a 17. szakasz utolsó 250 méterénél pedig jelentős előnyre tett szert Andreas Klöden előtt. Végül az utolsó, egyéni időfutamos 19. szakaszt is megnyerte, így saját rekordot állított fel szakaszgyőzelmeivel.
2005-ben megverte David Zabriskie-t az első szakasz időfutamánál 2 másodperccel. A Discovery Channel csapata nyerte meg a csapatidőfutamot, majd Armstrong az utolsó egyéni időfutamot. Rekordját felállítva, július 24-én ő haladt át először a célvonalon Champs-Élysées-nél, így hétszer megnyerve a Tour de France-t. Basso lett a második 4 perc 40 másodperces hátránnyal, Ullrich pedig a harmadik.
Második visszatérés Astana, 2009 bélyegkép|jobbra|240px|Lance 2008. november 11-én egy nem hivatalos időfutamon Texas állam New Braunfels városában. 2008. szeptember 9-én Armstrong bejelentette, hogy visszatér a professzionális kerékpározáshoz a 2009-es Tour de France-on. A VeloNews azt az információt közölte, hogy Armstrong nem fizetésért vagy bónuszért fog versenyezni és hogy majd online leadják a véreredményét. Armstrong így fogalmazott a visszatérésével kapcsolatban a livestrong.org weboldalon:
A bejelentésből arra lehetett következtetni, hogy az Astana csapat színeiben fog majd versenyezni a Tour of Californián, a Párizs–Nizzán, a Tour de Georgián és a Dauphiné-Libéré-n. Az Astana a 2008-as Tour de France-on nem vehetett részt, mivel 2007-ben Alekszandr Vinokurov tesztjei pozitívak lettek.
2008. szeptember 24-én az ausztráliai ABC rádió közölte, hogy Armstrong teljesíteni szeretné a Dél-Ausztráliában megrendezésre kerülő Tour Down Under versenyt 2009 elején. Viszont a UCI szabályai szerint egy kerékpáros csak akkor vehet részt a versenyen, ha előtte hat hónappal egy anti-dopping programon vesz részt. Ennek ellenére a Tour Down Under szervezői megengedték Armstrong-nak, hogy elinduljon. Mike Rann, a dél-ausztráliai miniszterelnök szerint Armstrong részvételével a Tour lehetne a „legnagyobb sportesemény Dél-Ausztrália történelmében”. Októberben Armstrong megerősítette, hogy részt vesz a 2009-es Giro d’Italián. Január 17-én a dél-ausztráliai Adelaide-ben tartott sajtókonferencián Armstrong azt mondta a Tour Down Under-ről, hogy a visszatérését nagyban motiválta a Livestrong üzenete és a rák tudatosítása.
2009 januárjában a 29. helyen végzett a Tour Down Under-en, így ez volt az első hivatalosan is bejegyzett versenye a 2005-ös szezon óta. Február 18-án egy névtelen civil segítségével visszakerült a sacramentói rendőrséghez Armstrong ellopott Trek biciklije. Az időfutam kerékpárt azután lopták el a feltört Astana-kamionból, miután a Tour of California 1. szakasza előtt használta. Később Armstrong a Twitteren írt egy rövid üzenetet az ellopott bicikliről, amelyet több mint 128 ezer ember olvasott el, majd a Facebook is bekapcsolódott a bicikli keresésébe. Így vélekedett a rendőrség:
bélyegkép|balra|300px|Lance a 2009-es Tour of California-án, ahol hetedik helyen végzett. A képen éppen időfutamot megy.