A lázadás az állam elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, amely tömegzavargásban való részvétellel kapcsolatos. A magyar büntetőjogban nem azonos a zendüléssel, amely a katonai bűncselekmények közé tartozik.

A hatályos szabályozás A 2012. évi C. törvény 256. §-a szerint, aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyűlést, b) a köztársasági elnököt, c) a Kúriát vagy d) a Kormányt

az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.2012. évi C. törvény 256. § (1) bek.

Aki az előző bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2012. évi C. törvény 256. § (2) bek.

Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.2012. évi C. törvény 256. § (3) bek.

Nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.2012. évi C. törvény 256. § (4) bek.

Jellemzői

Jogi tárgy: az alkotmányos rend; az intézmények és azok zavartalan működése. Elkövetési tárgy: az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kúria, vagy a Kormány. Ezen szervek szervezete illetve alkotmányos jogköre ellen irányul a cselekmény. Amennyiben a felsoroltak személyiségi joga sérül, akkor az elkövetők ezért is felelnek. Elkövetési magatartás: tömegzavargásban részvétel, szervezés, vezetés. Zavargás valamely kisebb vagy nagyobb létszámú csoportosulás nyílt, rendbontó fellépése. Tömeghez általában 15-20 ember részvétele szükséges. Részvételnek számít a bűncselekménnyel összefüggő minden aktív magatartás az akció eredményének teljes vagy részleges ismeretével. Tömegzavargást szervező az a személy, aki létrehozza a tömegzavargást, vagy a már létrejött csoportosulást államellenes célúvá alakítja. Tömegzavargás vezetője általában a szervező, de lehet más is.

Bűncselekmény abban az esetben állapítható meg, ha a fentebb felsorolt testületeknek vagy személyeknek erőszakkal vagy azzal fenyegetve történő megakadályozása alkotmányos jogkörük gyakorlásában, illetve intézkedésre kényszerítésük. Befejezettség: mivel a bűncselekmény immateriális jellegű, ezért elegendő, ha megindul a tömegzavargás. Kísérlete kizárt. Előkészületét a törvény külön rendeli büntetni. Alany: bárki lehet. A szervező, a vezető, és a résztvevő tettesnek minősül. Felbujtó és bűnsegéd bárki lehet. Szándékosság: csak szándékosan követhető el, méghozzá kizárólag egyenes szándékkal (államellenes célzat). Önkéntes elállás: ha a résztvevő a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja, nem büntethető. A szervezőre és a vezetőre ez a kitétel nem vonatkozik.

Jegyzetek

Források HatályosJogszabályok Gyűjteménye - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Fehér Lenke - Horváth Tibor - Lévay Miklós: Magyar büntetőjog. Különös rész, 1. kötet. KJK-KERSZÖV Kiadó, 2005.

Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények